Kasztrióta György Nemzeti Múzeum
| Kasztrióta György (Szkander Bég) Nemzeti Múzeum | |
 | |
| A múzeum adatai | |
| Elhelyezkedés | Kruja Albánia |
| Alapítva | 1982 |
| Megnyílt | 1982. november 1. |
| Elhelyezkedése | |
 Kasztrióta György (Szkander Bég) Nemzeti Múzeum
Pozíció Albánia térképén
| |
 é. sz. 41° 30′ 27″, k. h. 19° 47′ 38″41.507400°N 19.794010°EKoordináták: é. sz. 41° 30′ 27″, k. h. 19° 47′ 38″41.507400°N 19.794010°E | |
 | |
| A Kasztrióta György (Szkander Bég) Nemzeti Múzeum weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kasztrióta György (Szkander Bég) Nemzeti Múzeum témájú médiaállományokat. | |
A Kasztrióta György Nemzeti Múzeum (albán Muzeu Kombëtar „Gjergj Kastrioti Skënderbeu”) 1982 óta működő, állami fenntartású közművelődési intézmény az albániai Kruja fellegvárában. A múzeum elsősorban a névadó albán fejedelem, Kasztrióta György személyének, 1443 és 1468 közötti függetlenségi törekvéseinek állít emléket, de tárlatain keresztül Albánia történelmének ókori és középkori vonatkozásait is felvillantja.
Története
[szerkesztés]Az albán fejedelem egykori „sasfészke”, a krujai fellegvár nemzeti emlékhellyé alakításának gondolata a második világháborút követő években fogant meg, s 1949-ben a vár területén felavatták a nemzeti hős Albánia-szerte első egész alakos lovas szobrát (később a város főterére helyezték át). Az 1960-as évek végétől maga Enver Hoxha is nagy fontosságot tulajdonított egy krujai múzeum létrehozásának. A Középülettervező Intézet (Instituti i Projektimit të Veprave) a várnegyeden belül jelölte ki a leendő múzeum helyét, amelynek a tervkiírás szerint egy korabeli várkastély építészeti sajátosságait kellett magán hordoznia. Az épületet a kommunista diktátor építész leánya, Pranvera Hoxha, annak férje, Klement Kolaneci, valamint Pirro Vaso tervezte.[1] A környéken fejtett kőből, dibrai és jorgucati vörös márványból 2 millió lekes költségvetéssel felépült múzeum ünnepélyes megnyitására 1982. november 1-jén került sor.[2]
A múzeum a 2010-es évekre az albániai turizmus egyik kiemelt jelentőségű közművelődési intézménye lett, amely nyaranta 50 ezer látogatót vonz.[3]
Kiállításai
[szerkesztés]A tágas bejárati csarnokban Janaq Paço és Shaban Hadëri monumentális reliefje fogadja a látogatót, amely Szkander béget ábrázolja harcostársai körében. A történelmi freskókkal díszített földszinti termek az illír kulturális örökséget, valamint a középkori albán fejedelemségek múltjának emlékeit sorakoztatják fel. A központi terem mutatja be a Szkander bég vezette 15. századi függetlenségi harcot térképek és magyarázószövegek segítségével. A helyiség Naxhi Bakalli freskójával díszített apszisában Szkander bég szablyájának és sisakjának másolatait helyezték el, amelyek eredetijeit a bécsi Hofburgban őrzik.[4]
Az első emeleten a korabeli albán várak (rodoni, petrelai vár stb.) makettjei és korabeli diplomáciai dokumentumok másolatai, valamint a Szkander bég 1468-ban bekövetkezett halálát követő évtizedek történelmi emlékei láthatóak. Az emeleti részeken helyezték el Szkander bég kortársainak mellszobrait, a hősről készült festményeket, valamint könyvtárszobájának rekonstrukcióját, amely egyúttal a róla szóló nemzetközi kiadványok és bélyegek gyűjteményét is bemutatja.[5] A múzeumban egyebek mellett helyet kapott Szkander bég fegyvertársa, Hunyadi János nagyméretű portréja is.[6]
Gyakran éri kritika a múzeumot azért, hogy a bemutatott tárgyi anyag nagy része másolat, s nem eredeti korabeli tárgyakat, hanem inkább a kései évszázadok Szkander bég kultuszának emlékeit mutatják be a látogatóknak.[7]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Nagel 1989 :134.; Elsie 2010 :322.; Gloyer 2012 :99; Xhexhi 2014
- ↑ Elsie 2010 :322.; Xhexhi 2014
- ↑ Xhexhi 2014
- ↑ Nagel 1989 :134.; Dienes 2005 :112.; Elsie 2010 :322.; Gloyer 2012 :99
- ↑ Nagel 1989 :134–135.; Réti 1991 :95.; Dienes 2005 :112.; Gloyer 2012 :99
- ↑ Réti 1991 :94
- ↑ Elsie 2010 :322
Források
[szerkesztés]- ↑ Dienes 2005: Dienes Tibor: Albánia: Útikönyv. Budapest: Hibernia. [2005]. = Varázslatos Tájak, ISBN 9638646713
- ↑ Elsie 2010: Robert Elsie: Historical dictionary of Albania. 2nd ed. Lanham: Scarecrow Press. 2010. 322. o. = European Historical Dictionaries, 75. ISBN 9780810861886
- ↑ Gloyer 2012: Gillian Gloyer: Albania: The Bradt Travel Guide. Chalfont St Peter: Bradt Travel Guides. 2012. 119–120. o. ISBN 978-1841623870
- ↑ Nagel 1989: Albánia. [Pécs]: Baranya Megyei Könyvtár. 1989. = Nagel Útienciklopédiák, ISBN 9637272194
- ↑ Réti 1991: Réti György: Albánia. Budapest: Panoráma. 1991. = Panoráma Külföldi Útikönyvek, ISBN 9632433890
- ↑ Xhexhi 2014: Klodjan Xhexhi: An architectonic glance over the national museum “Gjergj Kastriot Skenderbeu”, Kruja. In Proceedings of the 2nd ICAUD International Conference in Architecture and Urban Design: Epoka University, Tirana, Albania, 08-10 May 2014. Tirana: Epoka University. 2014. 1–9. o. arch Hozzáférés: 2017. március 26.