Lechner Lajos
| Lechner Lajos | |
 | |
| Született | 1833. február 8. Buda |
| Elhunyt | 1897. november 18. (64 évesen) Budapest |
| Nemzetisége | magyar |
| Foglalkozása | mérnök, várostervező |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Lechner Lajos témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Lechner Lajos (Buda, 1833. február 8. – Budapest, 1897. november 18.) magyar mérnök; kora egyik legkiválóbbnak tartott várostervező szakembere, nagy részt vállalt Budapest első általános rendezési tervének előkészítésében. Az 1879-es árvíz által elpusztított Szeged városa Lechner tervei alapján épült újjá.
Élete, munkássága
[szerkesztés]A Lechner József Lajos Béla név alatt született. Apja, Lechner József, anyja, Kugler Amália volt.[1] Öccse, Lechner Ágost jogász. Lechner Lajos az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején 1849 tavaszán honvédként belépett az 52. honvédzászlóaljba és a világosi fegyverletételig (1849. augusztus 13.) Görgey Artúr hadtestében szolgált. A szabadságharc bukása után sikerült elkerülnie a császári hadseregbe való besorozást, s a Liedemann J. F. bank- és szállítóüzlet alkalmazottja lett.
1854-től a budai Műegyetemen tanult, s mérnöki oklevelet szerzett, majd a budai építészeti igazgatóság szolgálatába lépett, ahol Reitter Ferenc[2] és Mihalik József irányításával sokféle építészeti feladat megoldásában vett részt. 1865-től az Ondava, Tapoly és Felső-Bodrog vizeinek szabályozását irányította. 1870-ben majdnem az egész Európára kiterjedő tanulmányutat tett, hazajövetelétől a központi posta- és távíróhivatal építkezését vezette. 1870-ben elnyerte Budapest általános rendezési terveinek előkészítésére kiírt nemzetközi pályázat 10 000 forintos nagydíját. Lechner tervezte az Andrássy utat, az építkezés kivitelezésére alapított Municipalis bank Súgárút-építési vállalat vezérigazgatója lett, 1873-tól a bécsi világkiállítás zsűrijének előadója volt. Az 1878. évi párizsi világkiállításon a magyar kiállítási részleg helyettes kormánybiztosa.
Az 1879-es szegedi nagy árvízkatasztrófa után Tisza Lajos kormánybiztos Lechner Lajost hívta meg az elpusztult város újjáépítési terveinek elkészítésére. Lechner működése nyomán korszerű város épült a Tisza partján, középületekkel, lakóházakkal, körutakkal, sugárutakkal, rakpartokkal.[3] Lechner Lajos munkásságáért, különösen Szeged korszerű városrendezésének tervéért több hazai és nemzetközi kitüntetést kapott.
1885-től Pesten az Országház építésének főellenőre. 1886 tavaszától Budapest főváros középítési igazgatója. Még 1873-ban megnyerte a Budapest csatornázására kiírt szűkebb körű nemzetközi pályázatot, s a munka kivitelezése (1891-96) is az ő elgondolásai szerint történt. Irányította a káposztásmegyeri nagy vízmű és az összes nagyobb közmű építését.
Főbb publikációi
[szerkesztés]- Egészséges építkezés városokban és községekben. L. Az 1885. évi országos orvosi és közegészségügyi congressus tárgyalásai. Budapest : 1885
- Szeged újjáépítése. Budapest : 1891 (hasonmásban: 2000)
- Egészséges építkezés városokban és községekben. Magyar Mérnök és Építész-Egylet Közlönye, 1892
Díjak
[szerkesztés]- A Műszaki Tanács alelnöke (1884-től)
- A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet alelnöke (1891-94)
- Szeged város díszpolgára
- A Francia Becsületrend lovagja
Emlékezete
[szerkesztés]- Nevét őrzi a 2010-es évek első felében alakított szakmai intézmény, a Lechner Tudásközpont (korábban Lechner Lajos Tudásközpont).
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ familysearch.org Lechner Lajos keresztelője
- ↑ Reitter Ferenc (1813-1874) elgondolásai alapján alakult meg a Fővárosi Közmunkák Tanácsa (F.K.T.)
- ↑ Déry i. m. 57. o.
Források
[szerkesztés]- Déry Attila – Merényi Ferenc: Magyar építészet : 1867-1945. Budapest : Urbino, 2000. 270 o. ill. ISBN 9630034905
- Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. 149. o. ISBN 963-547-414-8
- Pesti Mónika: „...rá tudja nyomni a mások eszméire is a saját zsenialitásának bélyegét” (magyar nyelven). tervlap.hu, 2017. november 17. (Hozzáférés: 2017. november 17.)