Ugrás a tartalomhoz

Mario Puzo

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mario Puzo
Született1920. október 15.[1][2][3][4][5]
New York
Elhunyt1999. július 2. (78 évesen)[1][3][4][5][6]
Long Island
ÁlneveMario Cleri
Állampolgárságaamerikai
HázastársaErika Puzo (1946–1978)
Gyermekeiöt gyermek:
Dorothy Ann Puzo
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
Halál okahirtelen szívmegállás
SírhelyeNorth Babylon Cemetery[7]

Mario Puzo aláírása
Mario Puzo aláírása

A Wikimédia Commons tartalmaz Mario Puzo témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Mario Gianluigi Puzo (New York, 1920. október 15.Long Island, 1999. július 2.) amerikai író.

Élete

[szerkesztés]

Manhattan mellett született, egy szegény szicíliai bevándorló családban.[8] A második világháború alatt belépett a hadseregbe, Németországban és Ázsiában szolgált, de mivel a látása rossz volt, nyilvános katonai tudósításokat végzett. A háború után írta meg az első könyvét The Dark Arena címmel, amelyet 1955-ben adtak ki.[9]

Leghíresebb műve a The Godfather (A keresztapa) 1969-ben jelent meg. Ezt később Francis Ford Coppola vitte filmre, majd a film sikerére való tekintettel trilógia lett belőle. Puzo együttműködött Coppolával a forgatókönyv írásában,[10] majd 1974-ben megírta első önálló forgatókönyvét az Earthquake (Földrengés) című katasztrófafilmhez. Közreműködött az 1978-as és 1980-as Superman filmekben is.

Utolsó könyvének, az Omertànak a kiadását már nem érte meg,[11] szívelégtelenségben halt meg 1999. július 2-án.

Művei

[szerkesztés]
  • The Dark Arena (A sötét aréna), 1955 (Pokoli porond)
  • The Fortunate Pilgrim (A szerencsés zarándok), 1965 (Mamma Lucia)
  • The Runaway Summer of Davie Shaw, 1966
  • The Godfather (A keresztapa), 1969
  • The Godfather Papers & Other Confessions (A keresztapa akták és egyéb vallomások), 1972
  • Inside Las Vegas (Las Vegas belülről), 1977
  • Fools Die (A bolondok meghalnak), 1978
  • The Sicilian (A szicíliai), 1984
  • The Fourth K (A negyedik K), 1990
  • The Last Don (Az utolsó Don), 1996
  • Omertà, 2000
  • The Family (A Család), 2000

Magyarul

[szerkesztés]
  • A Keresztapa; ford. Vándor Vera; Magvető, Budapest, 1989
  • A szicíliai. Regény; ford. Schéry András, Falvay Mihály; Európa, Budapest, 1990
  • A negyedik K; ford. Falvay Mihály.; Európa, Budapest, 1993
  • Az utolsó keresztapa; ford. Süle Gábor; JLX, Budapest, 1997
  • Omertà; ford. Ladányi Katalin; Magyar Könyvklub, Budapest, 2000
  • Mario Puzo–Carol Gino: A család; ford. Etédi Péter; Magyar Könyvklub, Budapest, 2003
    • (A család. A Borgiák maffiaregénye címen is)
  • Pokoli porond; ford. Bozai Ágota; Magyar Könyvklub, Budapest, 2004
  • Mamma Lucia; ford. Wertheimer Gábor; Geopen, Budapest, 2007

Egyéb, folytatás

[szerkesztés]
  • Mark Winegardnerː A Keresztapa visszatér. Mario Puzo regényhőseinek további története; ford. Komáromy Rudolf; Geopen, Budapest, 2005
  • Mark Winegardnerː A Keresztapa bosszúja. Mario Puzo regényhőseinek újabb története; ford. Komáromy Rudolf; Geopen, Budapest, 2007
  • Ed Falcoː A Corleone család; Mario Puzo forgatókönyve alapján, ford. Komáromy Rudolf; Geopen, Budapest, 2012

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  3. a b SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. a b ISFDB (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2023. április 17.)
  8. Homberger, Eric (July 5, 1999). "Mario Puzo: The author of the Godfather, the book the Mafia loved", The Guardian. Accessed August 10, 2009. "Born one of 12 children, Puzo grew up in Hell's Kitchen on the west side of Manhattan."
  9. Flamm, Matthew (June 2, 2002). "A Demimonde in Twilight", New York Times. Accessed March 15, 2009.
  10. "Mario Puzo and Francis Ford Coppola talk about Godfather script", video at Mashpedia. Viewed September 2, 2014.
  11. Siegel, Jules. „The computer wrote it”, San Francisco Chronicle , 2000. július 9.. [2011. július 8-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2015. február 10.) 

További információk

[szerkesztés]