Ugrás a tartalomhoz

Nashorn

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nashorn SdKfz 164
Nashorn önjáró páncéltörő löveg
Nashorn önjáró páncéltörő löveg

Fejlesztő ország Harmadik Birodalom
Gyártási darabszám494
Háborús részvételmásodik világháború
Általános tulajdonságok
Személyzet4 fő
Hosszúság8,44 m
Szélesség2,86 m
Magasság2,65 m
Tömeg24,436 t
Páncélzat és fegyverzet
Páncélzatalváz 20-30 mm, felépítményen 10 mm
Elsődleges fegyverzet8,8 cm-es Pak 43 L/71 páncéltörő löveg
Másodlagos fegyverzet1 db 7,92 mm-es MG 34-es géppuska
Műszaki adatok
MotorMaybach HL120TRM
Felfüggesztéstorziós rugó
Sebesség40 km/h
Hatótávolság190 km
A Wikimédia Commons tartalmaz Nashorn SdKfz 164 témájú médiaállományokat.

A Nashorn tankelhárító a Harmadik Birodalom sikeres páncélvadásza, mely bármely szövetséges páncélossal fel tudta venni a versenyt.

Tervezés

[szerkesztés]

A Hornisse-t (Lódarázs) – amit később Nashornnak (Orrszarvú) is neveztek mert Hitler nem tartotta elég fenyegetőnek a Hornisse nevet – a 8,8 cm-es Pak 43/1-es L/71-es ágyú hordozására tervezték. Előzménye a Panzerjäger 10,5 Dickermax prototípus volt, amely a nagy terhet jelentő 10,5 cm-es lövegével műszakilag megbízhatatlan volt, ezért cserélték le a 8,8 cm-esre. Ez a németek által a második világháborúban gyártott egyik legerősebb harckocsiágyú, így a háború egyik legsikeresebb páncéltörő lövege. A lövedék 1080 m/s-os kezdősebességével bármely, a szövetségeseknél hadrendben álló páncélos kilövésére alkalmas volt. 1942 októberében döntés született: az eredetileg megrendelt 500 darabból 100-at nyári támadás során vetnek be a keleti fronton. Itt is, mint a Hummel vagy a Panzerjäger 12,8 Selbstfahrlafette esetében, egy meghosszabbított Panzer IV-es alvázat használtak fel úgy, hogy a motort előrébb, a váz közepére helyezték, de beépítettek PzKpfw III alkatrészeket is.

Alkalmazása

[szerkesztés]

Mintegy 494 darab Nashornt szállítottak le 1943 februárja és 1945 márciusa között. Az önálló nehéz-páncéltörő alakulatoknál rendszeresítették, melyeket a hadseregek és hadtestek támogatására állítottak fel. Ily módon hatékony páncélvadász osztagokat szerveztek belőlük, különösen a keleti fronton, ahol a szovjet T–34-ek százait lőtték ki. Az első Wehrmacht alakulat, amelyet Nashorn tankelhárító lövegekkel láttak el, a 655. nehéz-páncéltörő hadosztály a keleti fronton, 1943 nyarán. Összesen még öt másik nehézpáncélvadász-egységet alakítottak, melyek szolgálatba álltak Olaszországban, a nyugati fronton és a Szovjetunióban is.

Galéria

[szerkesztés]

Lásd még

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Crawford, Steve. Harckocsik a II. világháborúban, 20. századi hadtörténet. Budapest: Hajja & Fiai Könyvkiadó (2002). ISBN 963-9329-40-1 
  • George Forty.szerk.: Reviczky Béla: Tankok világenciklopédiája. Budapest: Athenaeum 2000 Kiadó (2006). ISBN 963-203-131-8 

Külső hivatkozások

[szerkesztés]