Pécska

	Pécska (Pecica, Petschka)
	; Pécska címere
	; Pécska címere
	Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Partium
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Arad
Rang	város
Községközpont	Pecica
Beosztott falvak	Szederhát; Tornya; Óbodrog;
Polgármester	Antal Péter
Irányítószám	317235
Körzethívószám	0x57
SIRUTA-kód	11584
	Népesség
Népesség	10 613 fő (2021. dec. 1.) +/-
Magyar lakosság	2341 (20%, 2021)
Község népessége	11 950 fő (2021. dec. 1.)
Népsűrűség	55 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	100 m
Terület	237,17 km²
Időzóna	EET, UTC+2
	Elhelyezkedése
	é. sz. 46° 10′ 12″, k. h. 21° 04′ 12″46.170000°N 21.070000°EKoordináták: é. sz. 46° 10′ 12″, k. h. 21° 04′ 12″46.170000°N 21.070000°E
	Pécska weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Pécska témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Pécska (románul Pecica, németül Petschka) kisváros Romániában, Arad megyében, a román-magyar határ mellett.

Fekvése

Aradtól 19 km-re nyugatra, a Maros jobb partján fekszik.

Nevének eredete

Neve valószínűleg kun vagy szláv eredetű.

Története

1335-ben Petk néven említik először. Területe már a bronzkorban lakott volt, határában van a Nagysánc, ahol 1882-ben bronzkori telepet tártak fel, majd a későbbi ásatásokkor kelta és dák erődítményekre is bukkantak. A falu feltárt temetője alapján a 11. században már magyarok lakták. Határában a Maros mellett találhatók Ajtonymonostor 11. századi romjai, melyet 1204-ben említenek először. A monostor valószínűleg a tatárjáráskor pusztult el, és nem építették újjá. A romok nagy részét a 15. században a Maros elmosta. 1415 után már nem említik.

Pécska 1335-ben egyházas hely volt, 1514-ben vámszedőhelyként említik. 1550-ben a török elől lakói elmenekültek. 1561-ben felégették, mert nem fizetett adót, de a hódoltságot átvészelte. Lakói ekkor nagyrészt szerbek voltak.

A 17. század végi Habsburg-Török háborúkat lezáró Karlócai Békét követően, egészen a Temesköznek a törököktől való visszafoglalásáig, Pécska rövid időre a Maros menti (Rácz) határőrvidék egyik központja lett.^[5] A Maros menti határőrvidéken javarészt a korábban betelepült szerb közösségekből toborzott csapatok láttak el határvédelmi feladatokat bizonyos előjogok fejében.^[6] A temesköznek a törököktől való visszafoglalálsa után a határőrvidék jelentősége megszűnt, amely a határvédelmet ellátó szerb közösségeket hátrányosan érintette. Az ezt követő eseményeknek volt egyik nyitánya a Szegedinác Jovánovics Péró által szervezett felkelés. A határőrvidéken élő szerbek egy jelentős része a későbbiekben Oroszországba települt.

A szerb lakosság egy részének távozását követően, a 18. század második felétől Pécskára tervezett betelepítések történtek. Ekkor a település magyar ajkú lakosságát az 1753-ban, főként Gömör, Borsod és Heves vármegyéből betelepített palóc családok képezték, de további kisebb betelepítések történetek Gyorok körényékéről, Nagyharsányról és Recskről is.^[7] 1765-től az egykori települést és a hozzá tartozó területeket közigazgatásilag két részre, a főként palóc telepesek által lakott Magyarpécskára és a kevert, főként szerb és román anyanyelvű lakossággal rendelkező Ráczpécskára (Ó-Pécskára) osztották fel.^[8]

A mai Pécska (Pecica) az egykori Ópécska és Magyarpécska települések egyesülése nyomán jött létre, amelyek 1960-tól képeznek egy közigazgatási egységet. A mai közigazgatási egység lakossága 1910-ben 20.562 volt, amiből 11.402 magyar (55,45%), 7722 román (37,55%), 1438 (6,99%) pedig egyéb (szerb, szlovák és német) nemzetiségű. A 9571 lakosú Ópécska többségében román, a 8066 lakosú Magyarpécska túlnyomóan magyar nemzetiségű volt. 1992-ben társközségeivel együtt 12.930 lakosa volt, ebből 6877 román (53,18%), 5092 magyar (39,38%), 697 roma (5,39%) és 34 német (0,26%).

2004-ben nyilvánították várossá.^[9]

Látnivalók

Római katolikus templom

Az 1763-ban Lovász Mihály királyi kamarás, kamarai igazgató és kincstári uradalmak bérlője által építtetett templom a 19. század végére kicsinek és szűknek bizonyult a pécskai hívek számára. Ennek helyére dr. Szabados József tiszteletbeli kanonok, magyarpécskai esperes-plébános vezetésével megindult a mozgalom az új templom megépítése érdekében. Hosszas előkészületek eredményeként 1886. augusztus 1-jén elhelyezték az új, jelenlegi templom alapkövét.

A terveket Reiter Ede temesvári és Halmay Andor aradi tervezők készítették. Az építő a szegedi Kovács József volt. Az építést a helyi kincstári vagyonbiztos Végh Aurél, Halmay Andor, Szabados József plébános, Isszekutz Mihály községi jegyző, Zdrahál Ferenc állami felügyelő és Kelemen István polgármester felügyelték. A templom építését 1886. július 15-én kezdték, 1887. szeptember 15-én fejezték be, és ugyanazon év november 13-án szentelték fel a Szentháromság tiszteletére. Az ablakait Walther Gida budapesti üvegfestő készítette 1915-ben.

A templom teljes egészében, mind kívül, mind belül, tiszta és szép gótikus stílusban épült. A templom szilárd nyerstégla építmény. Boltozata: fa-stukatúra. A torony magassága a föld felszínétől 49 méter és 25 centiméter. A templom belvilágának hossza 49 méter és 24 centiméter, míg a hajó szélessége 13 méter, magassága 10 méter és 80 centiméter. A két oldalhajó hossza 6 méter és 10 centiméter, míg szélessége 3 méter és 15 centiméter.

Maros-ártér Natúrpark

Bővebben: Maros-ártér Natúrpark

Pécska déli határán folyik a Maros folyó, melynek Arad és Nagylak közötti szakasza 2004-ben védelem alá került. A védett terület neve Maros-ártér Natúrpark. A natúrpark adminisztrációjának székhelye Aradon van, viszont Pécskán működtetnek egy információs pontot turisták számára, és a területet átszelő turistautak jórésze is érinti, vagy megközelíti Pécskát. A natúrpark összterülete 17.455,2 hektár,^[10] ebből Pécska város közigazgatási határain belül 3765,63^[10] hektár található, ami a védett terület 21,57%-át jelenti.

Híres emberek

Itt született 1655 táján Szegedinác Jovánovics Péró, az 1735-ös Péró-féle lázadás vezetője.
Itt született 1813. február 20-án Ormós Zsigmond művészettörténeti író, az MTA levelező tagja (1861).
Itt született 1875. november 13-án gr. Klebelsberg Kuno belügy-, majd vallás- és közoktatásügyi miniszter, a magyar iskolarendszer megreformálója.
Itt született 1879. szeptember 15-én Mester János filozófus, pedagógus, a szegedi egyetem tanára, pápai prelátus.
Itt született 1882-ben rugyasi dr. Panka Károly, az Országgyűlési Könyvtár címzetes igazgatója.^[11]
Itt született 1885. augusztus 23-án Balla Ignác író, költő, műfordító, újságíró.
Itt született 1891. szeptember 26-án Zágoni Dezső újságíró, író, szerkesztő.
Itt született 1893-ban Nagy Oszkár festő.^[12]
Itt született 1909. augusztus 8-án Martinszky János festő.^[13]
Itt született 1920. február 20-án Lukács István József, a Szoboszlay Aladár vezette szabadságmozgalom résztvevője, akit e szerepvállalásáért később a román állam kivégeztetett.
Itt született 1928. november 8-án Kocsik József magyar népművelő, újságíró.
Itt élt Illei Takács Károly katolikus pap, tanár, alkalmi költő

Testvérvárosa

Jegyzetek

↑ A város hivatalos honlapja. [2009. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 12.)
↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
↑ 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
↑ Márki Sándor. Arad vármegye és Arad Szabad Királyi Város Története II., 274.. o. [1895]
↑ Márki, Sándor. Arad vármegye és Arad Szabad Királyi Város Története II., 271–273. o. [1895]
↑ Bartucz, Lajos, Kollarov M. István, Somogyi Gyula. Arad Vármegye és Arad Sz. Kir. Város Néprajzi Leírása, 262. o. [1912. november 28.]
↑ Bartucz, Lajos, Kollarov M. István, Somogyi Gyula. Arad Vármegye és Arad Sz. Kir. Város Néprajzi Leírása, 262. o. [1912]
↑ LEGE nr. 83 din 5 aprilie 2004 pentru declararea ca oraşe a unor comune. Monitorul Oficial, 310. sz. (2004. április 7.)
↑ ^a ^b Pîrv O. (2007-2008). Planul de management al Parcului Natural Lunca Mureșului. Arad.
↑ 50 éve hunyt el dr. Panka Károly, a Képviselőházi Könyvtár könyvtárnoka, könyvtárigazgatója. www.ogyk.hu (2020. június 22.) (Hozzáférés: 2022. április 2.)
↑ Képzőművészet Magyarországon
↑ Képzőművészet Magyarországon. (Hozzáférés: 2008. augusztus 13.)

Források

dr. Nagyhamágyi Sándor: Magyarpécska múltjából (Pécska, 1999)

További információk

Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[www.pecia.ro-1] A város hivatalos honlapja. [2009. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 12.)

[2] "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS

[9acf9c848482bb2e5efc03856417a87e6828bb45-3] 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet

[4] 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)

[5] Márki Sándor. Arad vármegye és Arad Szabad Királyi Város Története II., 274.. o. [1895]

[6] Márki, Sándor. Arad vármegye és Arad Szabad Királyi Város Története II., 271–273. o. [1895]

[7] Bartucz, Lajos, Kollarov M. István, Somogyi Gyula. Arad Vármegye és Arad Sz. Kir. Város Néprajzi Leírása, 262. o. [1912. november 28.]

[8] Bartucz, Lajos, Kollarov M. István, Somogyi Gyula. Arad Vármegye és Arad Sz. Kir. Város Néprajzi Leírása, 262. o. [1912]

[9] LEGE nr. 83 din 5 aprilie 2004 pentru declararea ca oraşe a unor comune. Monitorul Oficial, 310. sz. (2004. április 7.)

[auto_iWCCSP7O6vUmfA034engFQ-10] Pîrv O. (2007-2008). Planul de management al Parcului Natural Lunca Mureșului. Arad.

[11] 50 éve hunyt el dr. Panka Károly, a Képviselőházi Könyvtár könyvtárnoka, könyvtárigazgatója. www.ogyk.hu (2020. június 22.) (Hozzáférés: 2022. április 2.)

[12] Képzőművészet Magyarországon

[edmunds.com-13] Képzőművészet Magyarországon. (Hozzáférés: 2008. augusztus 13.)

[1]

[2]

[4]

[3]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]

[12]

[13]