Perény
Koordináták: é. sz. 48,5339°, k. h. 21,1885°48.533900°N 21.188500°E
Perény (szlovákul: Perín) Perény-Hím településrésze, egykor önálló falu Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Kassától 22 km-re délre, a magyar határ mellett fekszik.
Története
[szerkesztés]1220-ban „villa Peruen” néven említik először. 1295-ben „villa Perwen”, 1316-ban „Purwen”, 1317-ben „Peruen”, 1318-ban „Purun”, 1319-ben „Peren”, 1329-ben „Pirin” néven szerepel a különböző írott forrásokban.
Perény a magyar történelemben jelentős szerepet játszott Perényi család ősi fészke. Első ismert birtokosa a IV. László király idejében élt Perényi Imre, később 1299-ben – az 1305-ben főúri rangot kapott – Perényi Tamás birtoka. 1311-től Perényi János és Miklós a tulajdonos. A 15. századtól Nagyida várának uradalmához tartozott. 1427-ben 72 portát számláltak a faluban, ezzel a nagyobb települések közé tartozott mintegy 400 lakossal. 1553-ban már csak 24 portája volt, melyből 20 Perényi Gábor, 4 pedig Ferenc tulajdona.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PERÉNY. Perina. Magyar falu Abaúj Vármegyében, földes Ura B. Meskó Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Enitzkéhez fél mértföldnyire, határja néhol sovány, réttyének fele sem igen jól termő, piatza is távol van, második osztálybéli.”[1]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Perény, magyar falu, Abauj vmegyében, Kassához 5 órányira egy kies felemelkedett helyen: 908 kath., 6 evang., 97 ref., 45 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Földei néhol soványak, de általjában termékenyek. – Ezen helységet II. András ajándékozta Dobos Jánosnak, a fényes Perényi nemzets. ősatyjának. Mostani birtokosa a b. Meskó nemzets. Ut. p. Hidas-Németi.”[2]
Borovszky monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Perény község körjegyzőség székhelye. Van 149 háza 1179 magyar lakosa, postája. Távirója: Hidas-Németi. Róm. kath. temploma Mátyás király korában épült, de 1746-ban ujjáalakitották. Földesura a báró Meskó család volt.”[3]
1913-ban hozzá tartozott Bélatanya, Gombospuszta és Medgyes külterületi lakott hely.[4]
A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartozott, ezután az új csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.
1948-ban Hím községgel egyesítették Peryn-Chym néven.
Népessége
[szerkesztés]1880-ban Perényen 1195 magyar és 31 szlovák anyanyelvű élt.
1890-ben 1141 magyar és 38 szlovák anyanyelvű lakta.
1900-ban Perényen 1219 magyar és 14 szlovák anyanyelvű élt.
1910-ben 1241-en lakták, ebből 1231 magyar és 7 szlovák anyanyelvű.
1921-ben 1013 magyar és 34 csehszlovák, Felsőláncon 299 magyar és 1 csehszlovák élt itt.
1930-ban Perényen 919 magyar és 298 csehszlovák élt.
1941-ben 1313 magyar és 9 szlovák lakta.
Ismert szülöttjei
[szerkesztés]- Czeglédi István református lelkész
- Heffler Konrád (1850–1920) pap, tanár
Lásd még
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 14.)
- ↑ A Magyar Szent Korona Országainak Helységnévtára, Budapest, 1913. 1038. oldal. [2017. szeptember 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. április 24.)