Persány
| Persány (Perșani) | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Brassó |
| Község | Sinka |
| Rang | falu |
| Községközpont | Ósinka község |
| Irányítószám | 507203 |
| SIRUTA-kód | 41890 |
| Népesség | |
| Népesség | 1147 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - (2011)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 400 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 46′ 42″, k. h. 25° 12′ 60″45.778323°N 25.216607°EKoordináták: é. sz. 45° 46′ 42″, k. h. 25° 12′ 60″45.778323°N 25.216607°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Persány témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Persány (románul: Perșani) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Brassótól 42 kilométerre északnyugatra, Fogarastól 21 kilométerre délkeletre, a Persányi-hegység nyugati lábánál fekszik.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve a Perșa férfinév román képzős alakja. A név a délszlávban és az oroszban is használatos volt, azonos formában.
Története
[szerkesztés]Először 1527-ben említették, Persány és Persany alakban. Fogaras vidéki, később Fogaras vármegyei román falu volt, amely fontos út mellett feküdt. 1621-ben 25 jobbágycsalád lakta és öt puszta ház volt benne, míg 1722-ben kétszáz jobbágycsaládját írták össze. A Persányi-szoroson való átkelés a környéken garázdálkodó rablóbandák miatt még a 19. század közepén is kockázatos vállalkozásnak számított.[2] A persányi nők hagyományos viselete eltért a többi fogarasföldi faluétól és a Szebeni-Hegyalja női viseletére hasonlított. A hasonlóságok közül a legszembetűnőbb a turbánszerűen hajtott, alul megkötött gyolcsvászon kendő volt.[3] Iskoláját 1851-ben alapították. Kőbányájához német munkások települtek be. A faluban letelepült németek később elrománosodtak, de az 1920-as években még sokan német nevet viseltek.[4] 1900-ban kisközségből nagyközséggé alakult.[5] Az 1916. október 5-én vívott persányi csatában a Barcaság felől támadó román csapatok vereséget szenvedtek a központi erőktől.[6]
1910-ben 1029 lakosából 984 volt román, 16 német, 10 magyar és 18 egyéb (cigány) anyanyelvű; 952 ortodox, 47 görög és 24 római katolikus vallású.
2002-ben 1104 lakosából 697 volt román és 402 cigány nemzetiségű; 1058 ortodox és 25 adventista vallású.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Persányfürdő (Băile Perșani) gyógyvizes strand és üdülőtelep. 1925-ben nyitotta egy vállalkozó.[7] A sós-bikarbonátos vizet mozgásszervi betegségekre ajánlják.
- Műemlék ortodox temploma 1793-ban épült. Eredeti festése részletekben maradt meg.
Források
[szerkesztés]- Ósinka község ismertetése (románul)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
- ↑ Michael Galz: Heimatbuch Streitfort in Siebenbürgen. Gundelsheim/Neckar, 1997, 36. o.
- ↑ George Maior: O pagină din luptele românilor cu sașii pe terenul social, cultural și economic. București, 1910, 30. o.
- ↑ Constantin Stan: Școala poporană din Făgăraș și depe Târnave, 1. köt., Făgărașul. Sibiu, 1928, 342. o.
- ↑ Belügyi Közlöny 1900, 495. o.
- ↑ Nagybaczoni Nagy Vilmos: A Románia elleni hadjárat, 1916–1917. 1. köt. Bp., 1923
- ↑ Stan, i. m., 345. o.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- A gyógyfürdőtelep honlapja (románul)
Brassó megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
