Ugrás a tartalomhoz

Pomáz

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pomáz
A Teleki–Wattay-kastély
A Teleki–Wattay-kastély
Pomáz címere
Pomáz címere		 Pomáz zászlaja
Pomáz zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásSzentendrei
Jogállásváros
PolgármesterLeidinger István (független)[1]
Irányítószám2013
Körzethívószám26
Népesség
Teljes népesség18 410 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség341,91 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület49,03 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 38′ 50″, k. h. 19° 01′ 37″47.647222°N 19.026944°EKoordináták: é. sz. 47° 38′ 50″, k. h. 19° 01′ 37″47.647222°N 19.026944°E
Pomáz (Pest vármegye)
Pomáz
Pomáz
Pozíció Pest vármegye térképén
Pomáz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Pomáz témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Pomáz (németül: Paumasch) város Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.

Fekvése

[szerkesztés]
A Pilis a közeli Nagy-Kevély csúcsáról

Budapest központjától 17, északi határszélétől alig 4 kilométerre északra fekszik, a Nagy- és Kis-Kevély hegyek lábánál, Budakalász és Szentendre szomszédságában; nevezik a Pilis hegység kapujának is.

Földrajzilag a pomáz-esztergomi törésvonal mentén helyezkedik el, a Kárpátok miocén kori vulkáni koszorújának első vonulata itt találkozik a várost átszelő Dera-patak völgye–Kovácsi-völgy vonulatától délre elhelyezkedő üledékes talajtakaróval. Pomáz és környékének geológiai szempontból a visegrádi hegységhez tartozó miocén kori vulkanikus eredetű hegye a Nagy-Csikóvár és a Kőhegy.[3] A környék hegyei nem rendelkeznek állandó vízfolyással, száraz nyarakon a környék egyetlen vízgyűjtője, a Dera-patak is elapad; ugyanakkor ha rövid idő alatt nagy mennyiségű csapadék hullik le, jelentős károkat okozó áradások, villámárvizek is kialakulnak.[4]

Nevének eredete

[szerkesztés]

A Pomáz név eredetét illetően több teória is ismert. Létezik olyan feltevés, amely szerint a Pomáz elnevezés forrása talán a római kor lehet, ez esetben a név a pomosus (almás), esetleg pomesia (alma-telep) kifejezésből eredhet, és a rómaiak idejében itt működött sok gyümölcstermelő majorságra utalhat. Egy másik verzió szláv személynevet sejt a településnév mögött.[5]

Története

[szerkesztés]

Pomáz ősidőktől lakott hely volt. Újkőkori, réz- és bronzkori temetkezések nyomait is megtalálták, majd szkíta és kelta lakosok előzték meg a rómaiakat, akiknek több villája is a település területén volt. A longobárdok és avarok is itt hagyták nyomaikat. Első írásos említése 1138-ból ismert: Vak Béla jegyeztette fel egy oklevélben, hogy a falu akkor a dömösi apátság tulajdona volt. Egy, a következő évszázadban, 1277-ben kelt adománylevélből kitűnik, hogy IV. László király rendelkezett pomázi birtokokkal, s azokat akkor Erzsébet hercegnőnek, illetve a szigeti apácáknak adományozta. 1348-ban árvíz pusztított, és azt követően pestisjárvány tizedelte meg a lakosságot. A csapás 1364-ben megismétlődött, újabb árvíz, és újabb pestisjárvány következett el.[6]

Részben a 14. század végén, valamint 15. század elején épült fel az un. Klisszai királynői vár és templom, amely nem is annyira vár, mint inkább egy középkori többszintes palota lehetett. Az épületet, számos más akkor létező pomázi épülettel egyetemben a császári erők robbantották fel, 1701-ben, hogy azokat a Rákóczi seregei ne használhassák fel védelmi célból. Buda közelében nem akartak stratégiai gyengítő pontokat hagyni. Az épület maradványait feltáró ásatások során díszesen faragott oszlopfők, dekoratív mennyezet-bordák kerültek elő, valamint néhány szobortöredék, amiket a Nemzeti Múzeumba szállítottak. A királynői vár templomromja mellett tárták fel Pomáz legrégibb középkori temetőjét, ahol 245 sírt találtak.[7]

A szerb néprajzgyűjteménynek helyt adó porta

Az 1546. évi török adóösszeírás (defter) szerint a magyar őslakosságból a faluban akkor már csak 10 család élt, akik évi 1615 akcsét fizettek az akkori „zaimet” tulajdonosnak, a budai Huszein Isztrafcsa csausnak. Pomáz és környéke 1548-ban a budai Kaszime pasa birtokába került. 1579-ben Üvejksz pasa összeírásában Pomáz Szente-puszta néven szerepelt.[8] Az 1599. évi defterből kitűnik, hogy Pomáz lakossága részben „kugában", vagyis pestisben kihalt, részben elköltözött. A falu földjeinek nincs tulajdonosa, azoknak csak használója a Dervis nevű szegedi szandzsákbég, kinek ezekből való jövedelme évi 400 akcse. Az 1562, 1580 és 1590. évi összeírásokból látszik, hogy a falu tartósan néptelen. Zaimet tulajdonosának, ill. használójának Derja bégnek és Pervane csausnak 1000 és 2000 akcse között jövedelmez.[9]

A tizenöt éves háború, majd a zsitvatoroki béke után, a török megszállású területek között egyedi, kettős közigazgatási rendszer alakult ki az ország török megszállású területén[10] Ebben a szituációban a Szentendrei-sziget déli csücskében lévő Bolgár nevű falu földesura, Bornemissza Bolgár Pál az ország keresztény kézen maradt részének nádorától megvásárolta a Kálóz puszta, Pomáz puszta, Szencse puszta, valamint a mai Csobánka határát képező területeket, majd betelepítette a Bácskában már korábban vásárolt falvainak (Prekonity, Radonity, Tótháza, Nagy Gyurgyin, Malteovity, Nádály, Hulica, Oblica, Belo Blato, Szilvás, Botrá, Pokolkő, Obornica, Vámtelök, Dorosko, Pessér, Csemeny, Nagycsicsó, Vastorok és Terusity; a falvak felsorolása Bornemissza végrendeletéből való) szerb lakosságával, a török jogszokás szerint 6 év adómentességet biztosítva a vállalkozó kedvű telepeseknek. (A terület megvételéről és betelepítéséről számos dokumentum maradt a Magyar Országos Levéltárban, Bornemissza leszármazottainak, a Wattay családnak iratanyagában.) A Bornemissza család a 17. század elején jelentős szerepet játszott Pilis vármegye társadalmi és hivatali életében, mivel mind a két fél, a keresztény és a török elismerte és különböző ügyekben alkalmazta.[11] 1661-től a felsővattai Wattay család birtoka volt, ők fogadták be a Csarnojevity pátriárka vezette menekült szerbeket és telepítettek be magyar, német és szlovák lakosságot. Pomáz a központja lett a Wattay (III.) Pál által létrehozott, Losonctól Kiskőrösig terjedő birtoknak, amely a Wattay família közbirtokosságként fejlődött tovább. A közbirtokosság tagjaként a benősült Teleki, Szemere, Fáy, Zboray családok is sokat tettek a település fejlesztéséért.

A lakosság túlnyomó része mezőgazdasággal foglalkozott, szőlő- és gyümölcstermesztéssel, Szentendre, s a távolabbi Buda piacain értékesítették portékáikat. A 18. század második felétől fogva a kézműves ipar jelentősége is egyre nőtt főképp a helyi igényekre építve. Tímár, bőrfeldolgozó, kerékgyártó, kőműves iparosok mellett jó néhány kovácsműhely is ismert volt. Pomáz a régi romok helyén számos új épülettel gazdagodott, a település fellendülése megindult. A község fejlődésének egyik fontos mérföldköve lett, amikor a vasút elérkezett Pomázra: 1888. augusztus 17-én helyezték üzembe a Budapest-Szentendre vasútvonalat,[12] s Pomáz új vasútállomásával bekapcsolódott az ország nagy közlekedési érhálózatába. Az 1880-as évek végén ideérkező filoxéravész a hegyi szőlőket szinte teljesen kipusztította, amely Pomáz fejlődését is rövid idő alatt átalakította. A már korábban meginduló kőbányászat, és kőfaragás mellé téglaégetéssel kezdett a lakosság egyre nagyobb számban foglalkozni. Gőzmalmok létesültek, s faipari manufaktúrákat kisebb üzemek váltották fel.

A 20. század elejére járási székhely lett, s fejlődését mi sem mutatja jobban, mint, hogy az ekkoriban megalakuló iparos-körnek 120 tagja volt.[13] 1924-ben kezdte meg működését Pomáz egyik jelentős kézműipari cége, a Ungarische Weberei AG. (UWAG). Szövöde, szövő-előkészítő, és kivarró részleg kezdte meg ekkor a működését, amely 1938-ban fonodával is bővült. A fonoda építését egyébként két évvel korábban kezdték meg. Az államosításokat követő szocialista átalakulások során az üzem Hazai Fésüsfonó- és Szövőgyár nagyvállalat Pomázi Gyáregysége lett, és 1980-ban közel 600 főt foglalkoztatott.[13]

A református templom

A két világháború közötti időszakban az ipari fejlődés hatására jelentősen megnövekedett a lakosság lélekszáma a beköltözések miatt, amely új lakóövezetek kialakításához vezettek, mint például a Bartkó-telep, vagy a Tiszolczy-telep. 1944-ben a község német megszállás alá került, sőt egy katonai reptér kialakítása is megkezdődött.[13] A Szovjet II. és III. Ukrán Front csapatai Budapest északi gyűrűjének zárásakor, 1944. december 26-án szabadították fel a német megszállás alól a községet. Ezt követően a község fejlődésének egy újabb fejezete kezdődött el, amely az államosítások, az ötvenes évek erőltetett iparosításán keresztül vezetett át a hatvanas évek kettős strukturáltságú vállalati arculatához. A nagy állami vállalatok központi költségvetésű, és a helyi vállalatok kis költségvetésű irányításrendszere majd negyven éven át adott meghatározó keretet a település gazdasági arculatához. Pomáz délkeleti csücskében ekkor épült a Vörösmarty lakótelep.

A település 2000-ben városi rangot kapott.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
Időszak Név Jelölő szervezet Megjegyzés
1990–1994 Kulin Imre független[14]
1994–1998 független[15]
1998–2002 független[16]
2002–2006 Golub Athanász független[17]
2006–2010 Vicsi László Csaba Fidesz-KDNP[18]
2010–2014 Fidesz-KDNP[19]
2014–2019 Fidesz-KDNP[20]
2019–2024 Leidinger István független[21]
2024– független[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
16 445
16 451
16 624
16 764
16 994
17 139
17 660
18 879
18 419
18 410
2013201420152016201720182021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 86,7%-a magyarnak, 2,2% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 2,5% németnek, 0,3% románnak, 1% szerbnek, 0,5% szlováknak mondta magát (13% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 32,8%, református 11,9%, evangélikus 1,1%, görögkatolikus 1,4%, izraelita 0,2%, felekezeten kívüli 19,7% (29,8% nem nyilatkozott).[22]

2022-ben a lakosság 87%-a vallotta magát magyarnak, 1,9% németnek, 1,4% cigánynak, 0,7% szerbnek, 0,3% szlováknak, 0,3% románnak, 0,1-0,1% lengyelnek, horvátnak, görögnek, örménynek, bolgárnak, ruszinnak és ukránnak, 5,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 27% volt római katolikus, 9,7% református, 1,3% görög katolikus, 1,1% evangélikus, 0,6% ortodox, 0,1% izraelita, 1,6% egyéb keresztény, 0,9% egyéb katolikus, 16,2% felekezeten kívüli (41,1% nem válaszolt).[23]

Közlekedés

[szerkesztés]

A városon hosszában az 1111-es út halad végig, Pilisvörösvárral (Csobánkán keresztül) az 1109-es út, Szentendrével és a 11-es főúttal az 1112-es út kapcsolja össze. Közigazgatási területét egyébként egy rövid szakaszon a 11-es főút, illetve az 1108-as út is érinti.

Közösségi közlekedés:

Turizmus, sport

[szerkesztés]
Pomáz környékének térképe

Kedvelt kirándulóhely a Csikóváralja, a Petőfi-kilátó, a Holdvilág-árok, a Szurdok, a Mesélő-hegy és a Gyopár-forrás közelében.

Több turistaszállás mellett a Vróczi úton gyermeküdülő található.

Sokféle sportolási lehetőség (lovasiskolák, fitnesz- és szabadidő klubok, nyitott-fedett teniszcsarnok). A város labdarúgócsapata a Pomáz-ICO SE.

Nevezetességei

[szerkesztés]
A Teleki–Wattay-kastély
  • Honalapítási Emlékmű
  • Helytörténeti Gyűjtemény
  • Néprajzi Gyűjtemény (magyar)
  • Nemzetiségi Gyűjtemény,
  • Szerb emlékkereszt (gótizáló)
  • Kolostorrom
  • Kúria: eklektikus stílusú
  • Luppa-mauzóleum
  • Radnai-villa
  • Református templom: klasszicista stílusú
  • Római katolikus templom (barokk) és plébánia
  • Szerb ortodox templom
  • Teleki–Wattay-kastély
  • Magyar Vár Tábor

Híres szülöttei

[szerkesztés]
Lásd még: Kategória:Pomáziak
Mattyók Aladár
Vujicsics Tihamér
Egervári Sándor

Híres lakói

[szerkesztés]
György Ádám
  • Itt él Majoros István olimpiai bajnok birkózó.[24]
  • Itt él Bánsági Ildikó Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő.
  • Itt él György Ádám zongorista.
  • Itt él Sipos Péter és Sipos Tamás, az Irigy Hónaljmirigy két alapítótagja.
  • Itt nevelkedett Borbély Mihály (1956. november 28. –) zenész, a magyar kortárs jazz meghatározó alakja.
  • Itt élt felsővattai Wattay I. Pál Pest-Pilis-Solt vármegye helyettes alispánja 1701 előtt.
  • Itt élt felsővattai Wattay János Pest-Pilis-Solt vármegye első kuruc alispánja 1723 előtt.
  • Itt élt felsővattai Wattay III. Pál a kastély építtetője, a Wattay Família közbirtokosság megalapítója (1718–1785).
  • Itt élt felsővattai Wattay I. György nemesi testőr alhadnagy, a református templom építtetője (1745–1808).
  • Itt élt Nikola Tesla szerb feltaláló.
  • Itt született és él Horváth Krisztián (Krúbi), énekes, rapper, zeneszerző.

Testvérvárosok

[szerkesztés]

Képtár

[szerkesztés]
  • Körforgalmú tér a központban
    Körforgalmú tér a központban
  • Feszület Pomáz központi körforgalmában
    Feszület Pomáz központi körforgalmában
  • A Szent István király katolikus templom
    A Szent István király katolikus templom
  • A templom szentélye karácsonykor
    A templom szentélye karácsonykor
  • Hősi emlékmű
    Hősi emlékmű
  • Honalapítási emlékmű
    Honalapítási emlékmű
  • A református lelkészi hivatal épülete
    A református lelkészi hivatal épülete
  • Régi sírkövek a pomázi református templom kertjében
    Régi sírkövek a pomázi református templom kertjében
  • Jankovits Gyula mellszobra
    Jankovits Gyula mellszobra
  • Jankovits Gyula mellszobra
    Jankovits Gyula mellszobra
  • Kilátás a Klissza-dombról
    Kilátás a Klissza-dombról
  • Luppa mauzóleum
    Luppa mauzóleum
  • Vujicsics Tihamér szülőháza
    Vujicsics Tihamér szülőháza
  • A pomázi tűzoltóság épülete
    A pomázi tűzoltóság épülete
  • Leidinger Gyula pomázi cserkészvezető emléktáblája
    Leidinger Gyula pomázi cserkészvezető emléktáblája
  • E ház helyén állt Freiszléder Árpád pomázi tűzoltóegyleti vezető szülőháza
    E ház helyén állt Freiszléder Árpád pomázi tűzoltóegyleti vezető szülőháza
  • Freiszléder Árpád tűzoltóegyleti vezető emléktáblája
    Freiszléder Árpád tűzoltóegyleti vezető emléktáblája
  • A Magyar Vár Tábor épületegyüttesének bejárati traktusa
    A Magyar Vár Tábor épületegyüttesének bejárati traktusa
  • Kilátópont a Majdán-fennsík szélén, Pomáz felett
    Kilátópont a Majdán-fennsík szélén, Pomáz felett
  • Árpád fejedelem szobra Pomázon
    Árpád fejedelem szobra Pomázon

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Pomáz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 21.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Endrődi Lajos: Magyarországi kirándulások - Sport Kiadó, 1981. / 188. oldal
  4. ↑ Két halottat követelt az 1937-es nagy pomázi árvíz. Index, 2018. február 14. (Hozzáférés: 2023. május 9.)
  5. ↑ http://albaregalis.hupont.hu/74/pomaz-kamen-kohegy
  6. ↑ Belitzky János - Sashegyi Sándor: Pomáz - Magánkiadás (1939)
  7. ↑ dr Erdélyi István: Pomáz középkori emlékei - 1960.
  8. ↑ dr Erdélyi István: Pomáz középkori emlékei (1960)
  9. ↑ Káldy-Nagy Gyula: A budai szandzsák 1546–1590. évi összeírásai. Bp. 1985.
  10. ↑ Szakály Ferenc: Magyar adóztatás a török hódoltságba. Bp., 1981.
  11. ↑ Jakus Lajos: Szécsény prókátora Buday Bornemissza Bolgár Pál. A Nógrád megyei múzeumok évkönyve.1985.
  12. ↑ Belitzky János - Sashegyi Sándor: Pomáz (1939)
  13. ↑ a b c Balogh Gyula: Pomáz nagyközség helyzete és története - Pomázi Művelődési Ház és Könyvtár kiadása, 1981. április 28.
  14. ↑ Pomáz települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  15. ↑ Pomáz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  16. ↑ Pomáz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  17. ↑ Pomáz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  18. ↑ Pomáz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  19. ↑ Pomáz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 15.)
  20. ↑ Pomáz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 26.)
  21. ↑ Pomáz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 2.)
  22. ↑ Pomáz Helységnévtár
  23. ↑ Pomáz Helységnévtár
  24. ↑ Majoros István Pomáz
  25. ↑ a b Testvérvárosaink. Pomáz Város Honlapja. (Hozzáférés: 2024. február 29.)

További információk

[szerkesztés]
Pilisszentkereszt Pilisszentlászló Szentendre
Csobánka

Észak
Nyugat  Pomáz  Kelet
Dél

Szentendre
Budakalász Budakalász Budakalász
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Pomáz&oldid=27639502”