Ugrás a tartalomhoz

Tudor Arghezi

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tudor Arghezi
Élete
Született1880. május 21.
Bukarest, Havasalföld és Moldva Egyesült Fejedelemsége
Elhunyt1967. július 14. (87 évesen)
Bukarest, Románia Szocialista Köztársaság
Nemzetiség román
SzüleiNae és Maria Theodorescu (egyesek szerint Nae Theodorescu és Ergézi Rozália)
HázastársaConstanța Zissu Paraschiva Arghezi
Gyermekei
  • Mitzura Arghezi
  • Baruțu T. Arghezi
  • Eli Lotar
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)vers, próza
Kitüntetései
  • Herder-díj (1965)
  • Star of the Socialist Republic of Romania (1960)
  • Szocialista munka hőse (1965)
Tudor Arghezi aláírása
Tudor Arghezi aláírása
A Wikimédia Commons tartalmaz Tudor Arghezi témájú médiaállományokat.

Tudor Arghezi (Bukarest, 1880. május 21. – Bukarest, 1967. július 14.) román költő, prózaíró, műfordító, publicista. Eredeti neve Ion N. Theodorescu volt, írói álnevét, ahogy saját maga elmondta, az Argeș folyó ókori nevéből – Argesis – vette. Más kritikusok szerint két híres eretnek, Arius és Géza(?), nevének egyesítéséből ered. Egy újabb, Ferenczes István által végzett kutatás szerint a hivatalosan a dajkájaként számon tartott, valójában vér szerinti édesanyja, a székely Ergézi Rozália nevének románosított alakját vette fel álnévként.[1][2][3][4]

Élete

[szerkesztés]

1891-ben végezte el a Szent Sava kollégiumot Bukarestben, aztán rögtön munkába állt, hogy ki tudja fizetni a tanulmányait.[5] 1896-ban debütált, mint költő, amikor verseit az Alexandru Macedonski által szerkesztett Liga Ortodoxă (Keleti Szövetség) folyóirat közölte, még Ion Theo álnéven. Röviddel ezután így nyilatkozott Macedonski a fiatal költőről:

"Ez az ifjú, abban a korban, amelyben én csak gagyogtam a verset, határtalan merészséggel szakított minden olyan verselési technikával és minden olyan képi és eszmei közhellyel, amelyeket eddig nálunk és külföldön a költészet és művészet csúcsának tekintettek, mégis, merészségét mindmáig a legragyogóbb siker koronázza."[6]

Költészetére hatott a szimbolizmus és más irodalmi irányzatok (mint például a bécsi szecesszió), ezért mondható Arghezi modern költőnek. 1899-ben szerzetes lett, de öt évi paposkodás után elöljárói a fribourgi katolikus egyetemre küldték, ahol hátat fordított az egyháznak és 1910-ig felváltva Genfben és Párizsban élt. 1910-ben visszatért Romániába és szocialista lapok munkatársaként számos verset, politikai gúnyrajzot, illetve vitacikket írt, köztük a költői pályája határköveként számon tartott Rugă de seară.[7] (Esti ima) című verset. Ugyancsak ekkor kezdte írni tablettáknak nevezett prózai-publicisztikai írásait, amelyekből később sajátos – határozott állásfoglalású, kíméletlen szatírájú – műfaja fejlődött ki.

Ezután Arghezi kiváló műkritikus lett és védelmébe vette a szklerózis multiplexben szenvedő Ștefan Luchian román festőt, akit csalással vádoltak (az a gyanú merült fel ellene, hogy ő nem tud többet festeni, de megengedi, hogy mások munkáját ő írhassa alá)[8] Az első világháború kitörése után a liberális kormány ellen írt cikkeket. 1918–1919 között a Văcărești-i börtönbe zárják árulás vádjával (többek közt Ioan Slavici-csal). 1927-ben jelent meg, viszonylag későn, 47 évesen, első önálló verseskötete Cuvinte potrivite (Illő igék) címmel. 1929-ben megjelenik első prózai könyve, a címe Icoane de lemn (Szentképek fából).

Ekkori költészetét és prózáját hit és tagadás, kétely és bizonyosságkeresés kettőssége, az emberi lét végső értelmének fürkészése jellemzi. Formavilágában a modern kifejezésformákból s a népköltészet és az ortodox vallásosság forrásaiból merít. Ochii Măicii Domnului (A Boldogasszony mosolya) című regénye még vallásos témáról szólt, de már a Cimitirul Buna-vestire (Boldogasszony-temető) és a Lina (A virágáruslány) címűekben a politikai szatírákhoz hasonlóan bírálta a Román Királyság közéletének romlottságát. Újraéledt korábbi lapja, a Bilete de papagal (1929–1930; 1937–1938) Informația Zilei névvel, amelyben 1943-ban közölte a bukaresti német követhez, Manfred von Killingerhez, a Baroane! (Báró uram!) című gúnyiratát, leleplező nyílt levelét. A hatóságok azonnal beszüntették a lapot és Arghezit bírósági tárgyalás nélkül bebörtönözték a Târgu Jiuhoz közeli lágerbe.[9] 1944-ben szabadult ki, nem sokkal az Antonescu-rezsim bukása után. 1948-tól kezdve a kommunista hatalom ünnepelt költője, kitüntették különböző címekkel és díjakkal, a Román Akadémia tagjává választották.

1967-ben halt meg, a kormány nagy pompával és ünnepélyességgel temette felesége mellé. Háza ma múzeum, amit lánya, Mitzura, tart fenn.

Művei

[szerkesztés]
  • Cuvinte potrivite (Illő igék), versek, 1927
  • Icoane de lemn (Szentképek fából), tabletták, 1929
  • Poarta neagră (A fekete kapu), tabletták, 1930
  • Flori de mucegai (Penészvirágok), versek, 1931
  • Cartea cu jucării, verses elbeszélések gyerekeknek
  • Tablete din Țara de Kuty (Írások Kutyaországból), szatirikus utópia, 1933
  • Ochii Maicii Domnului (A Boldogasszony mosolya), 1934
  • Cărticica de seară (Estéli könyvecske), versek, 1935
  • Cimitirul Buna-Vestire (Boldogasszony-temető), példázatszerű regény, 1934
  • Versuri (Versek), 1936
  • Ce-ai cu mine vântule?, 1937
  • Lina (A virágáruslány), regény, 1942
  • Eminescu, kritikai tanulmány, 1943
  • Versuri alese (Választott versek), 1946
  • Bilete de papagal, 1946
  • Prisaca (A méhesben), verses elbeszélések gyerekeknek, 1948
  • 1907-Peizaje, 1955
  • Pagini din trecut, publicisztika, 1955
  • Cântare omului (Ének az emberhez), 1955
  • Frunze (Levelek), 1961
  • Poeme noi (Új versek), 1963
  • Cadențe (Ritmusok), 1964
  • Silabe (Szótagok), 1965
  • Răzlețe, 1965
  • Versuri lungi, 1965
  • Ritmuri, 1966
  • Litanii, 1967
  • Noaptea, 1967
  • Auf einem Buch, Gedichte (Pe o carte), Christian W. Schenk in memoriam Tudor Arghezi, ISBN 9798353740667, Erste deutsche Ausgabe: Dionysos – Boppard am Rhein

Magyarul

[szerkesztés]
  • 1907. Tájak és emberek; ford. Szemlér Ferenc; Ifjúsági, Bukarest, 1956
  • Két korszak; Népi Demokrácia Frontja, Bukarest, 1957 (Beszélgetés a választókkal)
  • A méhesben; ford. Majtényi Erik; Ifjúsági, Bukarest, 1957
  • Telehold. Válogatott versek. 1906–1956; bev., ford. Szemlér Ferenc; Irodalmi és Művészeti, Bukarest, 1958
  • A Kárpátok; előszó Tudor Arghezi, bev. Mihai Iancu; Meridiane, Bukarest, 1961 (Romániai tájak)
  • Testamentom. Válogatott versek; vál., előszó, jegyz. Domokos Sámuel, ford. Áprily Lajos et al.; Európa, Bp., 1961
  • Morzsányi tavasz; ford. Jánosházy György; Ifjúsági, Bukarest, 1962 (Napsugár könyvek)
  • Arghezi legszebb versei; ford. Áprily Lajos et al., előszó Mihai Beniuc; Ifjúsági, Bukarest, 1962
  • Arghezi–Brecht–Quasimodo: Versek; vál., ford., utószó Lőrinczi László; Irodalmi Kiadó, Bukarest, 1963
  • Ötperces mese. Prózai írások; ford., bev. Jánosházy György; Irodalmi, Bukarest, 1963
  • Jó reggelt, kikelet!; Ifjúsági, Bukarest, 1965
  • A virágáruslány. Regény; ford. Papp Ferenc; Irodalmi, Bukarest, 1968 (Román írók)
  • Boldogasszony temető. Poéma. Regény; ford. Papp Ferenc; Irodalmi, Bukarest, 1969
  • A nyúl és a ponty; ford. Kányádi Sándor; Ifjúsági, Bukarest, 196?
  • A tolvaj; ford. Kányádi Sándor; Ifjúsági, Bukarest, 196?
  • A kócparipa; ford. Kányádi Sándor; Ifjúsági, Bukarest, 196?
  • Egy mozdony és egy állomás; ford. Kányádi Sándor; Ifjúsági, Bukarest, 196?
  • A boríték; ford. Kányádi Sándor; Ifjúsági, Bukarest, 196?
  • Büntetés; ford. Kányádi Sándor; Ifjúsági, Bukarest, 196?
  • Az első csalódás; ford. Kányádi Sándor; Ifjúsági, Bukarest, 196?
  • Koko és a cica; ford. Kányádi Sándor; Ifjúsági, Bukarest, 196?
  • Hét jó testvér; szöveg Tudor Arghezi, rajz Clelia Ottone, ford. Kányádi Sándor; Creangă, Bukarest, 1970
  • A Boldogasszony mosolya. Költemény prózában. Regény; ford. Lőrinczi László; Európa, Bp., 1972
  • Illő igék. Versek; bev. Constantin Cublesan, vál., függelék Máthé Gábor; Dacia, Kolozsvár-Napoca, 1980
  • Ének az emberről; ford. Szemlér Ferenc, fotó Bartha Árpád; Kriterion–Európa, Bukarest–Bp., 1980
  • Szomjas vagyok; ford., vál. Lőrinczi László, utószó Zirkuli Péter; Európa, Bp., 1980 (Napjaink költészete)
  • A világ szája; ford. Kányádi Sándor; Móra, Bp., 1985
  • Lőrinczi László: Szezám hét költőhöz. Műfordítások Mihai Eminescu, Tudor Arghezi, Federico Garcia-Lorca, Bertolt Brecht, Giuseppe Ungaretti, Salvatore Quasimodo és Cesare Pavese verseiből; közrem. Bántó Anikó, Bántó István; Arvin Press, Bucureşti, 2003

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Descoperire uimitoare a lumii literare: Tudor Arghezi, copilul din flori al bonei unguroaice, Ergézi Rozália. Rezultatul unei cercetări extrem de controversate - Adevărul, 2015. augusztus 4.
  2. ↑ Székely nő volt Tudor Arghezi román költő édesanyja,maszol.ro 2016. február 7.
  3. ↑ Vladimir Udrescu: Arghezi és Erdély Online hozzáférés
  4. ↑ Arghezi/Ergézi - Ki volt Tudor Arghezi édesanyja? - Székelyföld Kulturális Folyóirat Archiválva 2016. március 4-i dátummal a Wayback Machine-ben, 2015. január
  5. ↑ Kuiper, 67 old.; Willhardt et al., 15 old.
  6. ↑ Macedonski, 1896, Vianu, 477 old.
  7. ↑ Vianu, 479-480 old.
  8. ↑ Arghezi, Luchian életéből, Scrieri, 617, 620–621 old.
  9. ↑ Deletant, 27 old.; Willhardt et al., 15 old.

Források

[szerkesztés]
  • Ki kicsoda a világirodalomban (1975-ig), Könyvkuckó, Budapest, 1999. ISBN 963-8157-90-9
  • Pompiliu Constantinescu, Tudor Arghezi, 1940
  • Tudor Vianu, Tudor Arghezi, poet al omului, 1961
  • Kathleen Kuiper, Merriam-Webster's Encyclopedia of Literature, Merriam-Webster, Springfield, Massachusetts, 1995 ISBN 0-87779-042-6
  • Mark Willhardt, Alan Michael Parker (ed.), Who's Who in 20th Century World Poetry. Routledge, London, 2000 ISBN 0-415-16355-2
  • George Călinescu, Istoria literaturii române. Compendiu (A román irodalom története. Tömör kivonat), Editura Minerva, Bukarest, 1983
  • Dennis Deletant, Communist Terror in Romania, C. Hurst & Co., London, 1999 ISBN 1-85065-386-0

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Tudor Arghezi témában.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tudor_Arghezi&oldid=27132242”