Tull Ödön

Tull Ödön
Született	1870. május 9. Székesfehérvár
Elhunyt	1911. szeptember 15. (41 évesen) Budapest
Állampolgársága	magyar
Nemzetisége	magyar
Szülei	Tull Károly és Müller Fáni
Foglalkozása	festő, grafikus
Sírhelye	Kozma utcai izraelita temető (5-1-18)
A Wikimédia Commons tartalmaz Tull Ödön témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Tull Ödön (Székesfehérvár, 1870. május 9. – Budapest, 1911. szeptember 15.) zsidó származású magyar festő, grafikus, bélyegtervező.

Élete, munkássága

Tull Ödön elemi iskoláit, valamint a ciszterci főgimnázium első osztályát végezte Székesfehérváron, majd ezt követően megélhetési gondok miatt édesapjával együtt a fővárosba költözött. Pályája kezdetén a Légrády testvéreknél helyezkedett el litográfus inasként. Wahrmann Mór támogatásával sikerült bejutnia az Andrássy úti mintarajziskolába, dekoratív festő szakra. Néhány évig szobafestésből tartotta fenn magát. Ezt követően a milánói Képzőművészeti Akadémián és a párizsi Julian Akadémián folytatta tanulmányait ahol Jean-Paul Laurens és William Bouguereau voltak a mesterei. Tanulmányúton járt Triesztben Hollandiában és Tunéziában. Első tárlatán, 1891-ben akvarelleket állított ki a Műcsarnokban. Az 1908. évi velencei kiállításon Akinek senkije sincs című képét a velencei modern képtár számára vették meg. Művei szerepeltek müncheni, bécsi, római és londoni tárlatokon is. Számos lapban, valamint a Singer és Wolfner kiadónál megjelent könyvekben jelentek meg illusztráció. Grafikáival több díjat is nyert.

Tull Ödön alig 40 éves korában hunyt el 1911-ben. A Kozma utcai izraelita temetőben helyezték örök nyugalomra. Hagyatéki kiállítását 1912-ben rendezték meg a Műcsarnokban. Művei közgyűjteményekben és a Magyar Nemzeti Galériában is megtalálhatók.

Bélyegtervei

Ő készítette az 1900. évi Turulos sorozat koronás címleteinek (1K, 2K, 3K, 5K) terveit, amelyek I. Ferenc Józsefet ábrázolják, koronázási díszben. A posta 1909. évi bélyegpályázatán az Arató és a Hungária (női fej) megnevezésű műveivel, az 1910. évi bélyegpályázaton pedig az 1 és 6 filléres bélyeggel díjat nyert. Az Aratót az 1910-ben Nyíregyházán megrendezett mezőgazdasági és ipari vásár levélzárójához használták fel; postabélyeg csak 1916-tól, a művész halála után készült ezekből (Fehér számú arató és Arató-Parlament nevű sorozatokban). I. Ferenc Józsefről készült portréja jelent meg az 1913. évi Árvíz-sorozat koronás címletein (1K, 2K és 5K), továbbá az 1914-es Hadisegély (I.) és az 1915-ös Hadisegély (II.) sorozatok koronás címletein (1K, 2K és 5K).

Képtár

• 
  Tull Ödön sírja a Kozma utcai izraelita temetőben
• 
  Tull Ödön illusztrációja Justh Zsigmond "A pénz legendája" c. művéhez (1905-ös kiadás, 46. old.)
• 
  Tull Ödön könyvillusztrációja Sebők Zsigmond 1912-ben megjelent könyvéhez

Források

• A Kieselbach Galéria honlapján
• Magyar életrajzi lexikon I–IV. Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai.   1967–1994. [1]
• Tull Ödön a sofar.hu-n
• Bélyeglexikon. Gondolat, Budapest, 1988. 630. old. ISBN 963 282 031 2
• Magyar bélyegek katalógusa 1994. 13., 15 - 16. old. ISSN 0460-5446
• Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. [2]

Kapcsolódó szócikkek

• Magyar bélyegtervezők listája