Vita:Magyarország építészete

Lektor sablon indoklása

1. Ezt megelőzőleg az itt élt népet több korábbi nép is megszervezte. Árpád népe az Európában leghosszabb ideig fönnálló olyan államot szervezte meg, melyet a sztyeppéről ide érkezett nép hozott létre. - az első mondatnak nincs értelme, a második mondat leghosszabb állításához egyrészt forrást illene tenni, másrészt ennek nem sok köze van a művészethez.
2. A Lovasnépek a Kárpát-medencében fejezet szintén nem mond semmit a művészet szempontjából. – Hkoala 2008. február 18., 12:45 (CET)

Lektorsablonról annyit, hogy nem átolvasni kéne, hanem eltüntetni a cikket, és új formában létrehozni. SL^üzzenet 2008. március 12., 21:19 (CET)

Új formában létrehozva, még bővül. Satak Attila ^vita 2008. március 24., 17:29 (CET)

kit36a

Most csinálok az építész-hallgató lányomnak jegyzetet a Pannonia Árpád előtti építészetéről, ha valami lesz belőle, átküldöm. Még a barlangoknál és a vadász-szállásoknál tartok. Beírtam néhány irodalmat. Szia

kit36a ^vita 2008. április 6., 16:11 (CEST)

A kiemeltszavazás eredménye

Itt: → Wikipédia:Javaslatok kiemelt szócikkekre/Magyarország építészete. Szajci ^reci 2008. április 25., 18:43 (CEST)

Mátyás templom. Budai vár

A csatolt linken http://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Mattias_Budapest_B%C3%85n.JPG szereplő fotó a Mátyás templom 19.sz.-i változata, neogót tudomásom szerint. Jó lenne valahol utánanézni, ha lenne a WIKIPEDIA-n egy építészettörténész lektor megnézhezhené.– Rimanóczyjeno ^vita 2009. február 22., 13:11 (CET)

P.S.: a XX. század építészetéhez eddig 12 + 7 képet raktam fel. Szerintem lehetne továbbiakat is felrakni, az előző korokhoz is. Nem vagyok építészettörténész, de szerintem az egész szöveg (különössen a XX. sz.) egy kissé sánt

Török építészet szövegcsere:

A Király Fürdő

Gül Baba türbéje

A Török Félhold uralma alatt álló területen a társadalmi, népességi, jogi és gazdasági változások nyomán honosodott meg az oszmán-török művészet. Ez a művészet mindig megtartotta provinciális jellegét, az elfoglalt városok nem váltak keletiessé. A török építészetet Magyarországon főként vallási és ún. jóléti épületek, csekély mértékben katonai építmények képviselik. Az előbbiekhez tartoznak a dzsámik, fürdők, kutak, sírépítmények, derviskolostorok, az utóbbihoz erődítményszakaszok, rondellák és bástyafalak. Új épületek mellett a már meglévő régieket is átalakították. Az építőtevékenység virágkora a 16. század második fele volt.

A hódoltság kori építmények nagy része elpusztult vagy erősen átépítették. A dzsámik általában négyzet-alaprajzúak, sztalaktitboltozattal vezetik le a kupola súlyát. Belső elrendezése a hagyományos török mintát követi: Mekka felé néző mihrab és mimbar ugyanúgy megtalálható, mint a keleti épületekben. A dzsámik közül csak a pécsi Jakováli Hasszán-dzsámi maradt meg eredeti formájában. Az egri és érdi dzsámiból csak a minaret maradt meg. A török fürdők centrális elrendezésűek, a fő helyiség, a kupolacsarnok köré csoportosulnak a kisebb helyiségek. (Király fürdő, Rác fürdő, Rudas fürdő, Császár fürdő). Magyarországon két típusa ismert, a termálfürdő (ilidzse) és a gőzfürdő (hamam). Csak a Király fürdő homlokzata maradt meg török kori formájában. A sírépítészet emlékei közül csak kettő maradt meg, Gül baba türbéje Budán és Idrisz baba türbéje Pécsett.

kit36a ^vita 2009. május 25., 19:17 (CEST)

Az a bizonyos 20. század...

Mint a vitapartnerek megjegyzései is jelzik, elhagyhatatlan a szerepeltetése, de építészet-történetileg (szakmailag is) nyers még, eléggé folyékony manapság. Most böngészem és alakítgatom az első felét, ha még leszek, belenyúlok a másodikba is. Azért "ideiglenesen", belejelöltem a Magyar építészet a 20. század első felében szócikket "lásd még" megjegyzéssel (még ha csak félkész is). A 20. század építészettörténetével az a nagy gond - az előző ezredekével szemben - hogy az "Art and Crafts", "De Styjl" és "Bauhaus" után már teljesen más az "építészet" fogalma, tartalma és társadalmi megítélése is. Ezért annak történetét már nem lehet egyszerűen homlokzati-, vagy belső képpel, szerzővel, sorbarendezni, fellistázni, belepaszírozni a korábbi építészet-szemléletbe, hanem valami másféle megközelítés kívánkozik. Mindezért úgy gondolom, hogy azokkal a hozzászólókkal kell azonosulnunk, akik szerint egy korszakrendező fő szócikket és korszakonkénti (témakörönkénti) alszócikkeket kellene összefűzni (lásd: rendszerszemlélet, mint az építész-agy jellemzője). Kit36a ^vita 2009. december 10., 20:04 (CET)