Ötödik lateráni zsinat
| V. lateráni zsinat | |
| Dátum | 1512 – 1517 |
| Elismerte | Katolikus egyház |
| Előző zsinat | Bázel–ferrara–firenzei zsinat |
| Következő zsinat | Tridenti zsinat |
| Összehívó | II. Gyula pápa |
| Elnöklő | II. Gyula pápa, X. Leó pápa |
| Résztvevők | 100 püspök többnyire olaszok |
| Viták témája | egyházfegyelmi kérdések |
| Dokumentumok és nyilatkozatok | zálogház megengedett, könyvnyomtatáshoz engedély kell |
| Időrendi lista | |
Az ötödik lateráni zsinatot II. Gyula pápa hívta össze 1512-ben. A zsinat ideje alatt azonban elhalálozott, így azt csak 1517-ben zárta le utóda X. Leó pápa.
Előzmények
[szerkesztés]
A zsinatot II. Gyula pápa hívta össze. A pápát megválasztották 1503-ban és ígéretet tett a zsinat összehívására. Mivel azonban sokáig nem tett eleget ígéretének, az elégedetlen bíborosok egy csoportja Pisában tanácskozást hívott össze I. Miksa német-római császár és XII. Lajos francia király segítségével 1511. október 1-re. Ennek a tanácskozásnak az utolsó ülésén II. Gyula pápát felfüggesztették. A pápa erre 1511. július 18-án egy pápai bullában 1512. április 19-re összehívta az ötödik lateráni zsinatot. Egyben bírálta a Pisában történteket. Kiemelte, hogy ő mindig törekedett a zsinat létrejöttére. Szemrehányást tett a pisai résztvevőknek, hogy ha össze is hívták azt a tanácskozást, miért nem őt, a pápát kérték meg annak levezetésére. Végül felszólított, hogy senki se tulajdonítson jelentőséget a pisai nyilatkozatnak.
Mivel 1512. április 11-én a franciák győztek Ravennánál, így a zsinat május 3-ra tolódott.
A zsinat
[szerkesztés]
A zsinat ideje alatt II. Gyula pápa meghalt, ezért utóda, X. Leó pápa fejezte be 1517. március 17-én a zsinatot.
Az angol és aragóniai uralkodó mellett I. Miksa császár, végül XII. Lajos francia király is a zsinat mellé állt, így a pisai zsinat gyakorlatilag hatástalan maradt. A franciákkal való megegyezést 1516-ban konkordátum pecsételte meg, melyet a zsinat tizenegyedik ülésén, 1516. december 19-én hagyott jóvá.
A zsinat reformintézkedéseinek számos pozitív előjele volt. Egidio di Viterbo ágostonrendi generális és mások is éles kritikával illették az egyház állapotát. Emellett jól átgondolt javaslatokkal is éltek. A zsinat eredményei mindemellett azonban csak papíron maradtak, mivel fél év múlva megkezdődött a reformáció.
A pápa ugyan meghívta Kopernikuszt, hogy naptárreformot hajtsanak végre, de ezt ő elsietettnek ítélte, és nem utazott el a zsinatra.
Rendeletek
[szerkesztés]- A lélek halhatatlan (Pietro Pomponazzi filozófus tanaival szemben)
- A kettős igazság tanának elítélése
- A konciliarizmus elítélése
- A közhasznú zálogházak (montes pietatis) egyházi felügyelete
- A kuriális illetékről
- A vallásoktatásról
- A szentbeszédek tartásának módjáról
- Az egyházi tulajdonok elidegeníthetetlenségéről
- A püspöki méltóságról és az Egyház szabadságáról
- A pápa teljes joghatósága a zsinatok felett
- A helyi püspök ad engedélyt a könyvnyomtatáshoz
- A zsinat kihirdetett közleményben támogatja a háborút a törökök ellen, és hároméves adót vet ki.
Lásd még
[szerkesztés]Források
[szerkesztés]- Gergely-naptár
- angol nyelvű wikipédia
- Szántó Konrád: A katolikus egyház története I. Ecclesia, Budapest, 1987. 520. ISBN 963-363-481-4
- Hubert Jedin: A zsinatok története. Ecclesia, Budapest, 1998. ISBN 963-363-214-5
