Ugrás a tartalomhoz

Bekefalva

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bekefalva (Beketinci)
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeEszék-Baranya
KözségCsepin
Jogállásfalu
Irányítószám31403
Körzethívószám(+385) 31
Népesség
Teljes népesség505 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság87 m
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 27′ 21″, k. h. 18° 28′ 48″45.455942°N 18.480048°EKoordináták: é. sz. 45° 27′ 21″, k. h. 18° 28′ 48″45.455942°N 18.480048°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Bekefalva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Bekefalva (horvátul: Beketinci) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Csepinhez tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Eszéktől 12 km-re, a községközpontjától 19 km-re délnyugatra, Szlavónia középső részén, a Szlavóniai-síkságon, a Vuka völgyében, az Eszékről Diakovárra menő út és az A5-ös (Pélmonostor-Eszék-Svilaj) autópálya mentén fekszik. Településrészei: Krhka-Salaš és Rastik.

Története

[szerkesztés]

A falutól két és fél km-re északkeletre, a Vuka völgyében talált újkőkorszaki leletek alapján területén már az őskorban éltek emberek. Az előkerült leletek a középső neolitikum végén virágzott Sopot-kultúrához tartoznak. A Pélmonostor-Eszék-Svilaj autópálya építésének megelőző régészeti feltárási munkálatai során 2006-ban Bekefalvától 3,8 km-re északra az i. e. 4000 körül virágzott Lasinja-kultúra leletei, főként cseréptöredékek, hasított kőeszközök kerültek elő. A lelőhely[2] egy, a 9. századtól a 11. századig lakott középkori település maradványait is megőrizte, a lelőhely déli részén pedig késő középkori (14. századtól 16. századig) épületek maradványai, 35 föld feletti és félig földbe ásott ház, műhely és gazdasági épület is előkerültek.

A középkori Bekefalva első írásos említése egy adóösszeírásban 1469-ben „Bekefalwa” alakban történt.[3] A Kórógyi, majd a Garai család birtoka volt. A középkori település valószínűleg a török háborúkban pusztult el. Ezután már csak a 18. század végén bukkan fel egy erdővel és a Loncija nevű mocsárral határos településként, ahol nincs szilárd anyagból épített épület. A falu melletti Korpaš nevű vízelvezető árok a vizet a Loncija-mocsárból a Vuka-folyóba vezette le, megvédve ezzel a falut az áradásoktól. Vuka folyón volt egy fahíd, amelyen csak könnyű kocsikkal lehetett átmenni.

Az első katonai felmérés térképén „Beketincze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Beketincze” néven szerepel.[4] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Beketince” néven 58 házzal, 218 katolikus és 112 ortodox vallású lakossal találjuk.[5]

A településnek 1857-ben 294, 1910-ben 618 lakosa volt. Verőce vármegye Eszéki járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 74%-a horvát, 14%-a szerb, 5%-a szlovák, 3%-a magyar, 2%-a német anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A falu 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 81%-a horvát, 10%-a szerb, 3%-a jugoszláv nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 613 lakosa volt.

Lakossága

[szerkesztés]
Lakosság változása[6][7]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
294 393 348 391 475 618 656 776 876 799 788 787 739 755 700 613

Gazdaság

[szerkesztés]

A helyi gazdaság alapja ma a mezőgazdaság, az állattenyésztés, a szolgáltatások, közúti szállítás és az építés.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Szent Flórián tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1973-ban épült. A kisújlaki Szent József-plébánia filiája.

Oktatás

[szerkesztés]

A településen a kisújlaki „Milko Cepelić” elemi iskola területi iskolája működik.

  • Az NK BSK Beketinci labdarúgóklubot 1929-ben alapították. A csapat megyei 2. ligában szerepel.
  • A ŽNK Beketinci női labdarúgóklubot 2002-ben alapították. A csapat a horvát 2. ligában szerepel.

Egyesületek

[szerkesztés]
  • DVD Beketinci önkéntes tűzoltó egyesület
  • LD „Zec” vadásztársaság

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)