Radikovce
Radikovce (Radikovci) | |
Közigazgatás | |
Ország | Horvátország |
Megye | Eszék-Baranya |
Község | Alsómiholjác |
Jogállás | falu |
Irányítószám | 31543 |
Körzethívószám | +385 031 |
Népesség | |
Teljes népesség | 246 fő (2021. aug. 31.)[1] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 92 m |
Terület | 9,24 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 41′ 37″, k. h. 18° 13′ 00″45.693611°N 18.216667°EKoordináták: é. sz. 45° 41′ 37″, k. h. 18° 13′ 00″45.693611°N 18.216667°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Radikovce (horvátul: Radikovci) falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Alsómiholjáchoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Eszéktől légvonalban 38, közúton 45 km-re északnyugatra, községközpontjától 8 km-re délkeletre, a Szlavóniai-síkságon, a Karasicától délre, az Alsómiholjácról Nekcsére menő úttól keletre fekszik.
Története
[szerkesztés]Középkori létezéséről nincs hiteles forrás, így a falu valószínűleg a török uralom idején keletkezett. Első lakói kálvinista magyarok, a diakovári Mehmed pasa jobbágyai voltak. A török kiűzése után Boszniából katolikus sokácok vándoroltak be ide és a valpói, később pedig az alsómiholjáci uradalom része lett. Neve a szláv Rado, Radovan személynévből származik.[2] 1702-ben feljegyzik, hogy a török uralom alatt „Radinkovcin” négy ház állt, ahol csak kálvinisták éltek. Az 1738-as egyházi vizitáció már feljegyezi Szent Anna tiszteletére szentelt, vesszőből font, sárral tapasztott falu templomát. Plébániáját 1789-ben alapították, a plébániatemplomot 1796-ban építették, a plébániaépületet 1834-ben emelték. Birtokosa a Hilleprand von Prandau család volt. A család maradt a birtokosa egészen 1865-ig, amikor Hilleprand von Prandau Károly gyermektelenül halt meg. Ekkor Gusztáv testvérének lánya Stefánia lett a miholjáci uradalom birtokosa, aki Mailáth György felesége lett. Ezután a Mailáth család birtoka volt 1923-ig, amikor a család itteni birtokait a jugoszláv állam elvette.
Az első katonai felmérés térképén „Radikovcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Radikovcze” néven szerepel.[3] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Radikovcze” néven 86 házzal, 190 katolikus vallású lakossal találjuk.[4]
1857-ben 512, 1910-ben 670 lakosa volt. Verőce vármegye Alsómiholjáci járásához tartozott. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 72%-a horvát, 14%-a magyar, 12%-a német anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 95%-a horvát, 4%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben a falunak 292 lakosa volt.
Lakossága
[szerkesztés]Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
512 | 479 | 445 | 526 | 499 | 670 | 681 | 666 | 768 | 750 | 731 | 523 | 430 | 348 | 338 | 292 |
Gazdaság
[szerkesztés]A lakosság többsége mezőgazdasággal és állattartással foglalkozik.
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Anna tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1796-ban épült. Egyhajós épület félköríves szentéllyel. Barokk sisakkal fedett harangtornya a nyugati homlokzat előtt áll.
Kultúra
[szerkesztés]- A KUD „Sveta Ana” kulturális és művészeti egyesületet 2010-ben alapították.
- A „Praćkijada” kulturális és sporteseményt szeptember első hetében rendezik meg az azonos nevű egyesület szervezésében.
Oktatás
[szerkesztés]A faluban a magadenovaci Matija Gubec általános iskola négyosztályos, alsó tagozatos területi iskolája működik.
Sport
[szerkesztés]Az NK Bratstvo Radikovci labdarúgóklubot 1937-ben alapították. A csapat a megyei 2. ligában szerepel.
Egyesületek
[szerkesztés]- DVD Radikovci önkéntes tűzoltó egyesület.
- LD „Jelen” vadásztársaság.
- UM „Avantura” ifjúsági egyesület.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ A helyi hagyomány a nevet a 11. században élt Radó nádor nevéből származtatja.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...546. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 67. o.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ https://www.dzs.hr/Eng/censuses/census2011/results/htm/e01_01_01/E01_01_01.html
Források
[szerkesztés]- Alsómiholjác város honlapja (horvátul)
- Alsómiholjác turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- Az általános iskola honlapja (horvátul)
- Rudolf Horvat: Valpovština u tursko doba Zagreb, 1912. (horvátul)
További információk
[szerkesztés]A megye turisztikai irodájának honlapja Archiválva 2019. december 28-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)