Ugrás a tartalomhoz

Veszprém-Szentkirályszabadja Repülőtér

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
 Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében.
Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával.
Buda-West
Veszprém-Szentkirályszabadja repülőtér
IATA:   ICAO: LHSA
Adatok
ElhelyezkedésVeszprém, Szentkirályszabadja
 Magyarország
Megnyitás1944
ÜzemeltetőBudaWest Airport Holding Zrt.
Tszf. magasság280 m/918 ft
UtasforgalomJelenleg nincs
TeherforgalomJelenleg nincs
Futópályák
IrányHosszBurkolat
16R/34L2000 mbeton
Elhelyezkedése
Buda-West (Magyarország)
Buda-West
Buda-West
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 05′ 07″, k. h. 17° 58′ 10″47.085278°N 17.969444°EKoordináták: é. sz. 47° 05′ 07″, k. h. 17° 58′ 10″47.085278°N 17.969444°E
Térkép
Sablon • Wikidata • Segítség

A Buda-West[1] vagy Veszprém-Szentkirályszabadja repülőtér egy használaton kívüli volt katonai repülőtér, mely egy betonozott futópályával (iránya: 16-34) rendelkezik. Tervek készültek arra, hogy átépítése után polgári repülőtérként fog üzemelni. Szentkirályszabadja és Veszprém között található. A repülőteret kettévágja a két település közigazgatási határa. Míg a kiszolgáló létesítmények, illetve a kapcsolódó elhagyott szovjet laktanya Veszprémhez, addig a futópálya zöme Szentkirályszabadjához tartozik.[2]

Története

[szerkesztés]

1938-ban kezdődtek meg az építési munkálatok, majd 1944-re készült el a füves leszállópálya, 6 betonhéjszerkezetű hangár, a parancsnoki-, laktanya- és kiszolgáló épületek, de harcoló alakulat ide nem települt. A felsőbb katonai vezetés itt tervezte létrehozni a Horthy István Repülő Akadémiát. Az első és utolsó évfolyamot 1944. november 19-én avatták fel.

A második világháborúban nem volt jelentős szerepe, az egy tanfolyamon kívül amit itt végeztek semmi más nem történt a háború ideje alatt. 1948-1952. között folytatódtak a félbemaradt építkezések. 1968-ban megkezdődtek a 86. önálló helikopterezred Szentkirályszabadjára történő áttelepítését előkészítő munkálatok. 1980-ra részben kialakult a laktanya mai képe.[3]

A 90-es évek második felére, a Magyar Honvédség társadalmi, gazdasági megítélése és helyzete meglehetősen bizonytalanná vált. A felerősödött regionális és helyi önkormányzati nyomásra, a katonai vezetés már nem tudta figyelmen kívül hagyni, a polgári hasznosítás joggal felmerült igényeit, ezért 2004. december 15-én bezárták a repteret. Személyi állományának, technikai eszközeinek részei Szolnokra, a 86. Szolnok Helikopter Ezred bázisára, kisebb létszámmal Pápa Bázis repülőtérre kerültek áthelyezésre. A kiképzett helikoptervezető-, műszaki -, és kiszolgáló állomány nagy része szolgálati-, illetve korkedvezményes nyugállományba vonult. A katonáknak és polgári dolgozóknak egy kisebbik része, akik a feltételekkel nem rendelkeztek, rövid időn belül munkanélküliként, a Magyar Honvédségen kívül kerültek.[4]

Polgári repülőtérré alakítása

[szerkesztés]

2005. december 29-én a veszprémi és a szentkirályszabadjai önkormányzat a kormánytól, illetve a Kincstári Vagyoni Igazgatóságtól térítésmentesen megkapta a repteret. Az ingyenes tulajdonba adásról szóló 2005-ös kormányhatározat alapján a terület polgári repülőtér kialakítására használható.[5] A kormányhatározat előírta azt is, hogy a terület milyen célokra hasznosítható: repülőtér kialakítása, ipari-, logisztikai-, tudományos park létesítése, kommunális létesítmények kialakítása.[forrás?]

A két település eladásra hirdette meg a 440 hektáros területet és a rajta lévő ingatlanokat, versenytárgyalással végződő pályázati eljárással.[5]

A pályázat nyertese (miután a többet ígérő olasz cég nem fizette ki határidőre az összeget[5]) az angol, amerikai és magyar szakmai-pénzügyi befektetők tulajdonában lévő BudaWest Airport Holding Zrt. lett, amely a vételár kifizetése után 2006 novemberében birtokba vette a repteret.[6] A cég vállalta, hogy a rendezési terv elfogadását követő két éven belül megkezdi egy nyilvános, kereskedelmi repülőtér működtetését. Ezzel párhuzamosan ipari, logisztikai, tudományos park is szerepel a tervekben, a Pólus Program keretein belül. 2007 áprilisától hivatalosan is megindult a veszprémi repülőtéren a kisgépes, azaz az üzleti, sport- és hobbicélú forgalom.

A szerződés szerint legkésőbb 2010. szeptember 16-ig kellett volna létrehozni egy működő nemzetközi repülőteret, ám a beruházó ennek a közelébe se jutott. Veszprém és Szentkirályszabadja ezért 2011 elején beadta a bíróságon a keresetet a szerződés nem teljesítése esetén esedékes kötbérigényre, illetve erre hivatkozva elállt a szerződéstől.[7] A bíróság 2011 áprilisában az önkormányzatok javára döntött,[8] az átadás-átvételt ugyanakkor elszámolási viták nehezítik.[9]

Az ingatlanok tulajdonba helyezéséről további két döntés született 2015-ben, majd az ellenérték megfizetése tárgyában folyt végrehajtási eljárás.[5]

Szentkirályszabadja önkormányzata 2017. március 20-án aláírta a birtokbaadási megállapodást a BudaWest Airport Holding Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársasággal, ezt követően 686 millió forintot utaltak át a BudaWestnek. Az államtól 675 millió forint visszatérítendő támogatást kaptak, hogy minél előbb birtokba vehessék az ingatlant, mert a kamatok napi szinten emelkedtek. Az önkormányzat önerőből ekkora összeget nem tudott volna kifizetni, még a fennmaradó tizenegy millió forint kifizetése is nehézséget okozott. 2017. március 20. óta az önkormányzat saját tulajdonában vannak az érintett ingatlanok, e területek karbantartásáról azóta Szentkirályszabadja gondoskodik.[5]

A tulajdonjog visszajegyzésére 2018 szeptemberében került sor, Veszprém város önkormányzata ekkor kezdeményezte a birtokbavételi eljárás megkezdését a BudaWest Zrt.-vel szemben. A BudaWest azonban vitatta a végrehajtási eljárásban született és az azt lezáró díjjegyzék kimutatásának a jogszerűségét, megtagadta a létesítmények önkormányzati birtokba való átadást. Ezen túlmenően megfellebbezte az önkormányzati tulajdonba történő földhivatali visszajegyzést is. A BudaWest Zrt. tájékoztatása alapján eközben a repülőtér területét a Hidroplan Nord Kft. 2020 áprilisáig hatályos bérleti szerződés alapján bérelte.[5]

A repülőtér közvetlen szomszédságában épült meg a Honvédelmi Minisztérium logisztikai központja 2020 decemberére.[10]

2023-ban Veszprém önkormányzata a Hidroplan Nord Kft.-vel együttműködési megállapodást kötött.[11] A cég honlapja szerint csak nappali VFR repülés folytatható a repülőtéren, ami kategóriája szerint nem nyilvános fel- és leszállóhely. A repülőtér a tulajdonos, illetve az üzembentartó engedélye alapján vehető igénybe, kivéve a kényszerhelyzetben lévő légijárműveket. Időjárás tájékoztató szolgálat működik a toronyban.[12][13]


2024 májusától a repülőtérhez vezető bekötőút mentén egy Mi-24D típusú harci helikopter „könnyített” változata állít emléket az egykori 87. Bakony Harcihelikopter Ezrednek.[14]

Környezetvédelmi problémák

[szerkesztés]

A jelenleg[mikor?] üzemen kívüli repülőtér Natura 2000 területet érint, illetve a tervezett le- és felszálló pályairányok alacsonyan (180-500m) húzódnak Balatonalmádi felett. Ennélfogva a környező lakosság körében erős ellenállás bontakozott ki a repülőtér átépítése, tervezett működése ellen. Ennek egyik fontos mozzanata a Kelet-Balatoni Légtérvédő Egyesület megalakulása és működése.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Balaton Kiemelt Térség 2023-2028. közötti időszakra vonatkozó Regionális Környezetvédelmi Programjának Egyeztetési Változata, Készítette: Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség, balatonszemes.hu - 2023.
  2. ↑ Veszprém fenntartható városfejlesztési stratégiája 2021–2027 Készítette a HÉTFA Elemző Központ, veszprem.hu - 2022. szeptember 29.
  3. ↑ Forrás: Brandt Gyula őrnagy: A 87. Bakony Harcihelikopter Ezred és jogelődjeinek története 1958-2004
  4. ↑ Forrás: Simon Jójárt Sándor ezredes Repülőterem…
  5. ↑ a b c d e f Varga Domokos Péter: Lesz-e repülőtere Veszprémnek 2023-ra, az Európa Kulturális Fővárosa évére?, magyarnarancs.hu - 2019. március 16.
  6. ↑ A Budawest Airport veheti meg a veszprémi repülőteret Archiválva 2008. május 9-i dátummal a Wayback Machine-ben, Menedzsment Fórum
  7. ↑ Bíróságon a reptér ügye Archiválva 2015. február 8-i dátummal a Wayback Machine-ben, veszprem.hu, 2011. március 18.
  8. ↑ Nem várt siker: visszaperelték a repülőteret Archiválva 2015. február 8-i dátummal a Wayback Machine-ben, 2011. április 7.
  9. ↑ Továbbra sincs végleges döntés a szentkirályszabadjai repülőtér ügyében Archiválva 2015. február 8-i dátummal a Wayback Machine-ben, veol.hu, 2013. január 4.
  10. ↑ Jámbor Gyula: Építési telekként hirdették a szentkirályszabadjai repülőtér részét, magyarnemzet.hu - 2020. december 7.
  11. ↑ 14. Döntés a Veszprém-Szentkirályszabadja Repülőtér tárgyában a Hidroplan Nord Kft.-vel együttműködési megállapodás jóváhagyásáról, JEGYZŐKÖNYV Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése PÉNZÜGYI ÉS KÖLTSÉGVETÉSI BIZOTTSÁGÁNAK 2023. június 21-én 14,30 órai kezdettel megtartott nyilvános üléséről, veszprem.hu
  12. ↑ Repülőtérüzemeltetés, hidroplannord.hu (hozzáférés: 2024. május 29.)
  13. ↑ Elkészült a honvédség logisztikai központja, veol.hu - 2020. december 1.
  14. ↑ Részben a székesfehérvári repülősök emlékműve is - Harci forgószárnyas került a szentkirályszabadjai reptér mellé, feol.hu - 2024. május 11.

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Veszprém-Szentkirályszabadja_Repülőtér&oldid=27171658”