Ugrás a tartalomhoz

Miskolc–Tornanádaska-vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Magic links bot (vitalap | szerkesztései) 2017. augusztus 31., 07:40-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (ISBN/PMID link(ek) sablonba burkolása MediaWiki RfC alapján)
Miskolc–Tornanádaska-
vasútvonal
Miskolc Tiszai pályaudvar
A Miskolc–Tornanádaska-vasútvonal útvonala
Vonalszám:94
Vonal:Miskolc–Tornanádaska
Hossz:57,5 km
Nyomtávolság:1435 mm
Üzemeltető:MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:60 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Miskolc–Tornanádaska-vasútvonal témájú médiaállományokat.
80 Sátoraljaújhely felé
Miskolc-Tiszai pályaudvar
80 Budapest felé, 89 Tiszaújváros felé
Miskolc-Gömöri pályaudvar
Miskolc-Repülőtér
Szirmabesenyő mh.
Sajókeresztúr mh.
0 Sajóecseg
92
Sajó folyó
2 Alsóboldva mh.
5 Boldva
7 Ziliz mh.
9 Borsodszirák mh.
12 Edelény alsó mh.
14 Edelény
19 Szendrőlád mh.
Bódva folyó
23 Büdöskútpuszta mh.
27 Szendrő
28 Szendrő felső mh.
32 Szalonna
36 Perkupa mh.
38 Jósvafő-Aggtelek
45 Bódvaszilas
46 Komjáti mh.
49 Tornanádaska
54 Hidvégardó rh.
58 magyar-szlovák országhatár
Torna (Turňa nad Bodvou)

A Cserehát dombvidéken, a Bódva völgyében épült Miskolc–Tornanádaska-vasútvonal a MÁV 94-es számú, egyvágányú, nem villamosított vasútvonala.

Történet

A vasútvonal elődjét a Boldvavölgyi HÉV társaság építette. A MÁV sajóecsegi állomásától induló helyiérdekű vasútvonal Tornán csatlakozott más HÉV társaságok vonalaihoz. Az akkor 57,5 km hosszú vasútvonalat 1892. augusztus 23-án adták át a forgalomnak.[1] A vasút végig a Bódva völgyében haladt, ennek ellenére jelentős földmunkával alakították ki az alépítményt. Több mint száz műtárgyat építettek a vonalon, a legjelentősebb a fából épült 10×10 m nyílású Sajó híd, valamint az ugyancsak fából épült 4×10 m nyílású Bódva híd. A vasút felépítménye 23,6 kg/fm tömegű, „i” sínekből készült.

Egykor a mai Miskolc-Tornanádaska vasútvonal az országhatáron túl is folytatódott, Szepsin keresztül Kassáig közlekedtek a vonatok. Tornanádaskától a határig nyolc kilométer vaspálya vezet még, melynek végében találjuk Hídvégardó elveszett megállóhelyet. A megálló ugyan messze esik a falutól, de még Magyarországhoz tartozik, a trianoni határmódosítás után a vonatok egy ideig még Miskolctól Hídvégardóig (akkor Boldva-vendégi, később Bódvavendégi a megállóhely neve) jártak. Ma már nincsen Tornanádaskától semmilyen forgalom, a megálló épületét is elbontották.[2]

Az 1970-es években 7 pár vonat járt, és egy külön kirándulóvonat Jósvafő-Aggtelek állomásig. 1994-ben a vonalon naponta 8 vonatpár közlekedett, kb. 1 óra 40 perces menetidővel, reggel és délután ideális csatlakozással az InterCity vonatokhoz. Ilyen esetekben a Budapest-Edelény út megtétele még a miskolci várakozással is kevesebb mint 3 órát igényelt[3]

Forgalom

A vonalon általában 2-3 kocsis Bzmot motorvonatok közlekednek, ritkábban MÁV M41-es dízelmozdonyok vontatják a szerelvényt.

  • Szirmabesenyőn csak a Tornanádaska felé,
  • Sajókeresztúrban pedig csak a Kazincbarcika (Ózd) felé közlekedő vonatok állnak meg.
  • Alsóboldva - Az állomás neve Sajósenye 1990. június 7-ig
  • Ziliz - 2009. december 13-tól (menetrendváltástól) egyetlen személyvonat sem áll meg a megállóban. A menetrendben még feltüntetik a megállót.
  • Edelény-alsó - Az állomás neve a rendszerváltásig Finke volt.
  • Büdöskútpuszta - A megállót 1949.02.23-án adták át a forgalomnak.
  • Szendrő-felső - Korábban Szendrő-vásártér.
  • Jósvafő-Aggtelek - Korábban Szin néven szerepel.

Jegyzetek

További információk