Ugrás a tartalomhoz

Székesfehérvár–Komárom-vasútvonal

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Székesfehérvár–Komárom-
vasútvonal
Személyvonat Mór állomáson
Személyvonat Mór állomáson
A Székesfehérvár–Komárom-vasútvonal útvonala
Vonal:5
Hossz:81,849 [1] km
Nyomtávolság:1435 mm
Üzemeltető:MÁV Magyar Államvasutak Zrt.
Maximális sebesség:100[1] km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Székesfehérvár–Komárom-vasútvonal témájú médiaállományokat.
Komárno elágazás 1 Hegyeshalom - Rajka / 1T Komárom (Szlovákia) felé
0 Komárom
Erzsébet híd (Igmándi út)
1 Komárom-Rendező
1 (Tatabánya) - Budapest felé
Szőnyi út
3 Szőny-Déli (m.h.)
Szőny-Füzitői-csatorna
8 Csémpuszta
Concó-patak
8147
8136 Győri út
18 Nagyigmánd-Bábolna
8146 Tárkányi utca
kiágazás a műtrágyagyártó üzem felé
Concó-patak
22 Tárkány-Csép (m.h.)
8148
Concó-patak
8146
29 Ászár-Keményítőgyár (m.h.)
31 Ászár (m.h.)
8146 Gyári út
Concó-patak
Köztársaság utca
13 Pápa felé
8218 Széchenyi utca
34 Kisbér
13 Tatabánya felé
Kisbéri-ér
42 Bakonysárkány
8227
48 Sövénykút (m.h.)
Komárom-Esztergom - Fejér megye határa
53 Mór
8216 Velegi út
Pusztavám felé
8209
59 Csókakő (m.h.)
Balinka felé
60 Bodajk
8205 Igari út
65 Fehérvárcsurgó (m.h.)
Gaja-patak
Kincsesbánya felé
kiágazás az Alcufer telepe felé
66 Moha-Rakodó
8203
71 Moha
Gaja-patak
801 Új Csóri út
77 Szárazrét (m.h.)
Gaja-patak
Janicsár-árok
Balatoni út
29 Tapolca, 30 (Nagykanizsa) - Gyékényes / 20 Szombathely felé
Széchenyi utca
82 Székesfehérvár
44 Pusztaszabolcs, 45 Sárbogárd / 30a Budapest / 6 Lovasberény felé

A Székesfehérvár–Komárom-vasútvonal a MÁV 5-ös számú nem villamosított, egyvágányú vasútvonala. A Közép-Dunántúlon található. Székesfehérvárt köti össze a Móri-árkon és a Igmánd–Kisbéri-medencén keresztül a magyar-szlovák határral.

Története

[szerkesztés]

A SzékesfehérvárKomárom-vasútvonalat a Déli Vasút építette és üzemeltette egészen az első világháború utánig.

Az osztrák Déli Vasút társaság 1860-tól kezdte el magyarországi vonalainak kiépítését, melynek célja Buda és a Dunántúl összekötése volt az adriai Trieszt kikötőjével. Első vonaluk a mai Székesfehérvár–Komárom közötti vonal volt. Kiindulásnak az Államvasút-Társaság (ÁVT, német rövidítéssel Steg) újszőnyi állomását választották. Az ÁVT 1854-től kezdve építette ki a Duna jobb partján fekvő vasutat Bécs–Bruck–Győr–Újszőny (ma Komárom) útirányon: Győrt 1855-ben, Újszőnyt 1856-ban érte el a vasút. A fővonal Budapestig tartó folytatását csak 1884-ben fejezte be a MÁV, amely egyúttal az egész vonalat átvette.

A Déli Vasút az újszőnyi állomástól indulva építette a pályáját Székesfehérvár irányába. A vonal átadására 1860. július 1-jén került sor. Ez a vonal volt Székesfehérvár első vasútvonala, míg el nem készült a következő évben a Déli Vasút Buda-Kanizsa fővonala.

Az átadástól gőzüzemű vontatás valósult meg 1975-ig. A komáromi fűtőházat már 1967-re átépítették, hogy tudja fogadni a dízelmozdonyokat, de a komáromi pályaudvar helyhiánya miatt ez mégis Székesfehérvárra került. Ugyanis a komáromi személypályaudvar mellett van a fűtőház, a másik oldalán a Duna folyik a nagymarosi tervezett gát miatti magasított töltéssel. A személypályaudvar előtt helyezkedik el a rendezőpályaudvar. Itt is a Duna az egyik oldalon, a másik oldalon a Csillagerőd miatt nem lehet bővíteni. A gurító után a vasútvonal dél felé kanyarodik, itt azonban a szőnyi városrész akadályozza a telepítést.

A vonal Szárazrét megállóhelye közelében, a Farkasvermi úti vasúti átjáróban történt egy 16 halálos áldozatot követelő autóbusz-baleset.

A vasútvonal forgalmának növekedésével többször felmerült, hogy kétvágányúvá fejlesszék, de erre a mai napig nem került sor.

Forgalom

[szerkesztés]

A vasútvonalon a személyszállítás 2009. december 13-tól, a 2009/2010. évi menetrendváltástól kezdve szünetelt,[2] 2010. július 4-től indult újra.[3]

2010. július 3-án a vasútvonal megnyitásának 150. évfordulója alkalmából nosztalgiavonat indult Budapestről, Székesfehérváron át Komáromba és vissza.

A forgalom 2010-es újraindítása óta, egy rövid időszakot leszámítva csupán 1-2 vonatpár közlekedett naponta.
Egy új menetrendi fejlesztésnek köszönhetően, 2022 szeptemberétől már napi 7 vonatpár, kétórás ütemben szolgálja ki a vasútvonalat.
2023. október 27-től november 17-ig a győri fővonalon történő felújítás miatt az ott közlekedő tehervonatok egy részét erre a vonalra terelték. Ennek ürügyén a személyvonatok közlekedését ezen a vonalon 'ideiglenesen' autóbuszokkal pótolják. Mivel még kb. kétszer annyi tehervonat mellett is bizonyítottan 'elférnének' a személyvonatok, nem lehet tudni a szüneteltetés valódi okát.[4]

A vasútvonal szerepe a gazdasági életben

[szerkesztés]
  • Csémpuszta: A mezőgazdasági környezetben létesített, eredetileg 4 vágányos vasútállomás „túlméretezett” kialakítását azzal lehet megmagyarázni, hogy a Komárom illetve Almásfüzitő felé vezető vasutak deltavágánya előtt azok teherpályaudvarainak korlátozott fogadóképességét bővítette. 2003-ban átépítették és visszabontották, az egyetlen átmenő vágány mellett egy rakodó csonka-vágányt hagytak meg, amelyet jelenleg nem használnak.
  • Nagyigmánd-Bábolna: Az állomás mellett létesült az 1970-es években a bábolnai kombinátból kivált IKR Termelésfejlesztési és Kereskedelmi Rt., melynek raktáraihoz iparvágányt is építettek. Az üzembe jelenleg többnyire közúton szállítják a nyersanyagot, nagyobb mértékben csak a közelmúltban épült növényolaj-présüzem kiszolgálása zajlik.
  • Ászár-Keményítőgyár: 1890-ben alapították meg a Kisbér-füzitői Egyesült Gyár Rt. burgonyakeményítő- és szörpgyárát, amely akkor az Osztrák–Magyar Monarchia legnagyobb ilyen jellegű gyára volt. A gyárban készített termékek vasúti elszállítására iparvágány csatlakozik a vasútvonalhoz.
  • Bodajk: Bodajk és Balinka szénbánya között az 1920-as években bányavasút közlekedett. Később normál nyomtávú vasutat létesítettek a bányákhoz. Elsősorban teherforgalom volt a szénbányák bezárásáig, de a bányatelep, illetve Balinka község kiszolgálására személyvonatok is közlekedtek, amik Balinkabányáig Bodajk felsőn és Balinka megállóhelyen is megálltak. Az állomáson rakodták át a gánti bányából korábban keskeny nyomközű vasúton, később gépkocsikkal szállított bauxitot a nagyvasúti kocsikba.
  • Moha-Rakodó: Ténylegesen teherpályaudvar, ahol a Kincsesbányán és környékén kitermelt bauxitot szállítják ide és rakják meg a speciális tehervonati kocsikat. A vasútvonal felújításakor az 1970-es évek közepén az itt lévő íveket kiegyenesítették és ezáltal a vasútállomás átmenő vágányai messzebb kerültek a felvételi épülettől.

Járművek

[szerkesztés]

A vonal teljes helyközi forgalmát

A 2010. július 3-án indult nosztalgiavonat 424-es gőzmozdonnyal közlekedett.

Korábban Siemens Desiro motorvonatok, valamint MÁV M40-es, MÁV M41-es és MÁV M47-es mozdonyok által vontatott ingavonatok is közlekedtek a vonalon.

A 2023/24-es menetrendben a személyvonatokat Siemens Desiro motorvonatokkal, vagy magukban, csatolva, illetve Bzx póttal közlekedő Bzmot motorvonatokkal adják ki. Ez a vonal nagyon érzi a MÁV járműhiányát, ugyanis az elmúlt évben mindenfajta vonat járt erre, mint személyvonat: 418+Fecske Bhv, 418+Classic Bhv, 418+Halbi, 478+Classic Bhv, 478+Halbi, M62+Bhv, M62+M62+M41+Fecske Bhv, M40+Classic Bhv, Siemens Desiro.

A tehervonatokat többnyire magánvasúti gépek vontatják, bár nem ritkák a MÁV M41-es valamint a MÁV M62-es sorozat tagjai sem.[5][6]

Menetrendi fejlesztés a vasútvonalon

[szerkesztés]

2022. augusztus 22-én Vitézy Dávid közlekedésért felelős államtitkár bejelentette a közösségi médiában, hogy a vasútvonalon jelentős módosításokat eszközölnek, kétóránként lesznek vonatok Székesfehérvár és Komárom között.[7][8]

A fejlesztésnek köszönhetően az eddigi két párról hét párra emelkedett a közlekedő vonatok száma, 2022. decemberétől pedig a menetrend kiegészült egy esti, 8. vonatpárral. Szintén ettől az időponttól kezdve a személyvonatok ismét megállnak Szárazrét megállóhelyen. A menetrend[9] módosításának köszönhetően Mór állomásról jelentősen javul az eljutási idő a fővárosba, mindössze 1 óra 20 perces menetidővel lehet számolni, székesfehérvári átszállással.

Az elmúlt években a fejlesztésért a Déli Vasúti Egyesület dolgozott kitartóan.

Járatok

[szerkesztés]

A lista a 2023/24-es menetrend adatait tartalmazza.

Vonatok Útvonal Gyakoriság
 S150  Székesfehérvár-Komárom kétóránként

Galéria

[szerkesztés]

Járatok

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Irodalom

[szerkesztés]
  • Magyar vasúttörténet VI. köt., MÁV Rt., Bp.
  • Keller László: A hazai vasutak működése és gazdálkodása az első 5 éves terv időszakában (1950-1954), Vasúthistória Évkönyv 1998, Bp.
  • Keller László: Vasúti közlekedés az 1955-1957 közötti években és a második 3 éves terv időszakában (1958-1960), Vasúthistória Évkönyv 1999, Bp.
  • Kubinszky Mihály: Volt egyszer egy Déli Vasút, Magyar Szemle, 2001. X. évf. 4. szám
  • Kubinszky Mihály, Gombár György: Vasútállomások Magyarországon, IPV, 1989
  • Magyarország, Panoráma útikönyvek sorozat, 1967
  • Vonattal Magyarországon, Vendégváró útikönyvek sorozat, 2000

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Székesfehérvár–Komárom railway line
A Wikimédia Commons tartalmaz Székesfehérvár–Komárom-vasútvonal témájú médiaállományokat.