Regensburg
|
A településen világörökségi helyszín található |
| Regensburg | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Németország | ||
| Tartomány | Bajorország | ||
| Kerület | Felső-Pfalz | ||
| Járás | Felső-Pfalz | ||
| Rang | járási jogú város | ||
| Polgármester | Joachim Wolbergs (SPD) | ||
| Irányítószám | 93001–93059 | ||
| Körzethívószám | 0941 | ||
| Rendszám | R | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 157 443 fő (2022. dec. 31.)[1] | ||
| Népsűrűség | 1 947,35 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 346 m | ||
| Terület | 80,85 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
 | |||
 é. sz. 49° 01′, k. h. 12° 05′49.016667°N 12.083333°EKoordináták: é. sz. 49° 01′, k. h. 12° 05′49.016667°N 12.083333°E | |||
 Regensburg
Pozíció Bajorország térképén
| |||
.svg) | |||
| Elhelyezkedése Bajorország térképén | |||
| Regensburg weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Regensburg témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Regensburg (latinul Ratisbona) város Németországban, Bajorország tartományban, Felső-Pfalz kormányzati kerület fővárosa. A városban található a Regensburgi egyházmegye püspöki széke. Lakosainak száma 157 443 fő (2022. december 31.).[1]
2021 óta A Római Birodalom dunai limese világörökségi helyszín része.[2]
Fekvése
[szerkesztés]Münchentől kb. 125 km-re észak-északkeletre, Nürnbergtől 105 km-re délkeletre található, a tőle északra fekvő Bajor-erdő és a nyugatra lévő Frank-Alb találkozásánál, a Duna völgyében, a Duna két partján.
Népesség
[szerkesztés]| Lakosok száma | 76 948 | 131 886 | 133 066 | 125 676 | 138 296 | 142 292 | 145 465 | 150 894 | 152 610 | 157 443 |
| 1925 | 1975 | 1978 | 2000 | 2012 | 2014 | 2015 | 2017 | 2019 | 2022 |
Éghajlata
[szerkesztés]| Hónap | Jan. | Feb. | Már. | Ápr. | Máj. | Jún. | Júl. | Aug. | Szep. | Okt. | Nov. | Dec. | Év |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Átlagos max. hőmérséklet (°C) | 2,3 | 4,7 | 10,3 | 16,5 | 20,7 | 24,2 | 26,1 | 25,8 | 20,3 | 13,9 | 6,9 | 2,9 | 14,6 |
| Átlagos min. hőmérséklet (°C) | −2,9 | −2,5 | 0,5 | 3,8 | 8,1 | 11,7 | 13,4 | 13,2 | 9,2 | 5,3 | 1,5 | −1,6 | 5,0 |
| Átl. csapadékmennyiség (mm) | 48 | 37 | 44 | 36 | 60 | 80 | 77 | 73 | 50 | 49 | 48 | 54 | 657 |
| Havi napsütéses órák száma | 48 | 80 | 131 | 187 | 216 | 226 | 234 | 221 | 159 | 98 | 45 | 38 | 1681 |
| Forrás: World Meteorological Organization[3] | |||||||||||||
Története
[szerkesztés]
A területet már a kőkorban is lakták. Az ókorban kelták telepedtek meg itt az i. e. 1. században, tőlük ered a település első elnevezése: Radasbona. Az i. sz. 1. században a rómaiak építettek ide egy erődöt, melyet Marcus Aurelius idején kibővítettek az egyre erősödő germán támadások miatt. A 8. századtól érseki székhely, majd az Agilolfing hercegi család székhelye lett Regenespurc néven. 791-ben Nagy Károly frank király a volt Agilolfing-várban gyüjtötte össze seregét a Kárpát-medencét megszállva tartó avarok ellen folytatandó keleti hadjáratához. Kétszáz évvel később 955-ben itt végezték ki az augsburgi csata magyar vezéreit, Lélt, Bulcsút és Súrt. Kálti Márk krónikája szerint a Lech-mezején levert csapatok vezéreit, "Lél és Bulcsu kiváló kapitányokat" Regensburgban "fojtották meg a bitófán". 792-től országos jelentőségű történelmi nemzetgyűlések színhelye is volt a város. A középkor folyamán Regensburg fontos várossá nőtte ki magát Bajorországon belül. A középkor kezdetétől püspöki székhely, majd 843-tól a Keleti-Frank Birodalom fővárosa. Ezt a szerepet később a Bajor Hercegségben is betöltötte a 13. századig. 1135-1146 között felépült a mai is létező kőhíd a Dunán, amelynek köszönhetően közvetlen lett az összeköttetés Flandria és Velence irányába a kereskedőknek. 1245-ben szabad birodalmi várossá nyilvánítják, amely státuszt 1486-1496 között a bajor herceg nem vesz figyelembe, saját birtokának tekinti a várost.
A reformáció során a polgárok nagy része elfordult a katolikus egyháztól, és Luther tanait kezdte követni, azonban három kolostor és a római katolikus püspökség tovább működött a városban.
1663 és 1803 között a Birodalmi Gyűlés (Immerwährender Reichstag) székhelye volt.
1803-ban a birodalmi főrendi határozat (Reichsdeputationshauptschluss) alapján a város elvesztette szabad jogállását, és Károly Theodor mint regensburgi fejedelem felügyelete alá került. 1809-ben a napóleoni csapatok a város közelében összecsaptak a visszavonuló osztrák erőkkel.
1810. május 22-én a Regensburg fejedelemség (Fürstentum Regensburg) a Bajor Királysághoz került.
A második világháború alatt a városban repülőgépeket gyártottak, így a település gyakori célpontja volt a bombázásoknak.
2006-ban a regensburgi óvárost a világörökség részének nyilvánították
Közlekedés
[szerkesztés]Közúti közlekedés
[szerkesztés]A várost érinti az A3-as és az A93-as autópálya.
Vasúti közlekedés
[szerkesztés]Sportélete
[szerkesztés]A város labdarúgócsapata, a SSV Jahn Regensburg 2012-13-as szezontól a Bundesliga második osztályában szerepelhet, miután osztályozó mérkőzésen kivívta a jogot erre (Bundesliga2). Ebben a csapatban megfordult korábban Tölcséres András is. A város jégkorongcsapata a német másodosztályban szerepel.
Látványosságok
[szerkesztés]
- Szent Péter-katedrális, melyet a 13. században kezdtek építeni gótikus stílusban, de csak a 19. században fejeztek be I. Lajos bajor király jóvoltából (két tornyát, eredeti tervek alapján).
- Szent Emmerám-apátság, amelyet a 12. században építettek román stílusban. Kolostorát a Thurn und Taxis hercegi család kastélynak építette át a szekularizáció után a 19. században.
- A Kő-híd (Steinerne Brücke), amely 1135 és 1146 között épült. A ma létező legrégebbi híd a Dunán, amely többek között a prágai Károly-híd előképéül is szolgált.
- A Kepler-emlékház és Múzeum a Keplerstrasse 5. szám alatt, abban a házban, ahol Johannes Kepler 1630. november 15-én elhunyt.
- A Dunai Hajózási Múzeum a Ruthof/Érsekcsanád lapátkerekes gőzös vontató és a Freudenau motoros vontató hajók fedélzetén.
Híres regensburgiak
[szerkesztés]- Christoph Ludwig Agricola festő
- Friedrich Melchior Grimm író
- Johann Nepomuk Mälzel feltaláló és mérnök
- Don Juan de Austria, a keresztény flotta vezetője Lepantónál
- Albertus Magnus regensburgi érsek 1260–1262 között
- XVI. Benedek pápa, teológiát oktatott az egyetemen
- Konrad Much Berg történész[4]
Testvérvárosok
[szerkesztés]
Aberdeen, Egyesült Királyság, Skócia
Brixen, Olaszország
Budavár, Magyarország, Budapest
Clermont-Ferrand, Franciaország
Odessza, Ukrajna
Plzen, Csehország
Tempe, USA, Arizona
.svg){kind=small}
Irodalom
[szerkesztés]- Baedekers Stadtführer Regensburg. Baedeker, Ostfildern 2002, ISBN 3-87954-026-8.
- Karl Bauer: Regensburg. Kunst-, Kultur- und Alltagsgeschichte. 5. erweiterte Auflage. MZ-Verlag, Regensburg 1997, ISBN 3-931904-19-9.
- Anke Borgmeyer, Achim Hubel, Andreas Tillmann und Angelika Wellnhofer: Denkmäler in Bayern – Stadt Regensburg. Ensembles – Baudenkmäler – Archäologische Denkmäler. Band III.37. Mittelbayerische Druck- und Verlagsgesellschaft, Regensburg, 1997, ISBN 3-927529-92-3.
- Karlheinz Dietz, Gerhard H. Waldherr: Berühmte Regensburger. Lebensbilder aus zwei Jahrtausenden. Universitätsverlag, Regensburg 1997, ISBN 3-930480-67-0.
- Sigfrid Färber: Regensburg – Das mittelalterliche Wunder Deutschlands. 19. Auflage MZ-Buchverlag, 2005, ISBN 3-934863-24-8
- Helmut Halter: Stadt unterm Hakenkreuz. Kommunalpolitik in Regensburg während der NS-Zeit, Universitätsverlag Regensburg, 1994, ISBN 3-9803470-6-0.
- Erich Keyser (Hrsg.): Bayerisches Städtebuch. Band V. 2. Teilband Ober-, Niederbayern, Oberpfalz und Schwaben. In: Deutsches Städtebuch. Handbuch städtischer Geschichte. – Im Auftrage der Arbeitsgemeinschaft der historischen Kommissionen und mit Unterstützung des Deutschen Städtetages, des Deutschen Städtebundes und des Deutschen Gemeindetages. Stuttgart 1974.
- Martin Kluger: Regensburg. Stadtführer durch das mittelalterliche Weltkulturerbe. context verlag Augsburg, Augsburg 2007, ISBN 978-3-939645-06-1.
- Hans Lankes, Michael Spaan (Hrsg.): Stadtbuch Regensburg. 12. Auflage. Stadtbuch, Regensburg 2004, ISBN 3-930966-00-X (Erscheint regelmäßig in aktualisierten Auflagen, mit Adressen fast aller Lokale, Freizeiteinrichtungen und vielen Insidertipps)
- Lothar Kolmer, Fritz Wiedemann (Hrsg.): Regensburg. Historische Bilder einer Reichsstadt. Pustet, Regensburg 1994, ISBN 3-7917-1435-X.
- Nikolai Löwenkamp (Hrsg.): Regensburg – Chronik einer mittelalterlichen Stadt. Eine Auswahl aus Carl Th. Gemeiners “Regensburgischer Chronik”. Löwenkamp Regensburg 2012, ISBN 978-3-9814096-0-4.
- Klaus Rappert: Regensburg – Grundriss der Geschichte. Regensburg/Norderstedt 2007, ISBN 978-3-8334-9124-5.
- Religions für Peace Gruppe Regensburg RfP (Hrsg.): Offene Türen. Regensburger Religionsgemeinschaften stellen sich vor. Regensburg 2000, 2. Auflage Regensburg 2008, ISBN 978-3-941317-00-0
- Peter Schmid (Hrsg.): Geschichte der Stadt Regensburg. 2 Bände. Pustet, Regensburg 2000, ISBN 3-7917-1682-4.
- Siegfried Wittmer: Jüdisches Leben in Regensburg. Vom frühen Mittelalter bis 1519. Universitätsverlag, Regensburg 2001, ISBN 3-930480-54-9.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
- ↑ Frontiers of the Roman Empire – The Danube Limes (Western Segment). whc.unesco.org (Hozzáférés: 2021. augusztus 10.)
- ↑ World Meteorological Organization Climate Normals for 1991–2020. World Meteorological Organization Climatological Standard Normals (1991–2020). National Oceanic and Atmospheric Administration. [2023. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. október 12.)
- ↑ Book of Nature. World Digital Library , 1481. augusztus 20. (Hozzáférés: 2013. augusztus 27.)
Irodalom
[szerkesztés]- Német Szövetségi Köztársaság (Panoráma útikönyvek, 1980) ISBN 963 243 025 5
További információk
[szerkesztés]- Regensburg város hivatalos honlapja (németül és angolul)
 | Furtwangen · Donaueschingen · Tuttlingen · Sigmaringen · Riedlingen · Ehingen · Öpfingen · Oberdischingen · Erbach an der Donau · Ulm · Neu-Ulm · Leipheim · Günzburg · Lauingen · Dillingen · Höchstädt an der Donau · Donauwörth · Neuburg an der Donau · Ingolstadt · Neustadt an der Donau · Kelheim · Regensburg · Straubing · Bogen · Deggendorf · Osterhofen · Vilshofen · Passau |
|---|---|
 | Linz · Mauthausen · Enns · Grein · Ybbs · Melk · Dürnstein · Krems · Tulln · Korneuburg · Klosterneuburg · Bécs · Schwechat · Hainburg |
 | |
 | Győr · Ács · Komárom · Lábatlan · Nyergesújfalu · Tát · Esztergom · Szob · Nagymaros · Visegrád · Vác · Göd · Dunakeszi · Szentendre · Budakalász · Budapest · Dunaharaszti · Szigetszentmiklós · Szigethalom · Tököl · Dunavarsány · Ráckeve · Érd · Százhalombatta · Dunaújváros · Dunaföldvár · Paks · Kalocsa · Hajós · Bátaszék · Baja · Mohács |
 | |
 | |
 | |
 | |
 | |
 | |
