Ugrás a tartalomhoz

„Szőlősardó” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
egyért
Címke: Egyértelműsítő hivatkozások
 
(35 közbenső módosítás, amit 18 másik szerkesztő végzett, nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{hasonló|[[Ardó (egyértelműsítő lap)]]}}
{{Magyar település infobox
{{Magyar település infobox
| név = Szőlősardó
| név = Szőlősardó
| régió = Észak-Magyarország
| régió = Észak-Magyarország
| megye = Borsod-Abaúj-Zemplén
| megye = Borsod-Abaúj-Zemplén
| kistérség = Edelényi
| járás = Edelényi
| rang = [[község]]
| rang = [[község]]
| polgármester = Ritó László (független)<ref name="24önkvál" />
⚫
| polgármester = Holló István<ref>{{cite web |url=http://www.valasztas.hu/dyn/ov10/outroot/onktjk2/05/tjk05301.htm |title=Szőlősardó települési választás eredményei |date=2010-10-03 |accessdate=2011-11-12 | publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar}}</ref>
| irányítószám = 3757
| irányítószám = 3757
| körzethívószám = 48
| körzethívószám = 48
| népsűrűség = 10,04
| népsűrűség = 10,13
| terület = 10,66
| terület = 10,66
| szélességi fok = 48
| szélességi fok = 48
19. sor: 20. sor:
}}
}}


'''Szőlősardó''' egy kis [[község]] [[Borsod-Abaúj-Zemplén megye]] északnyugati részén, az [[Edelényi kistérség]]ben, az [[Aggteleki-karszt]] és a [[Rudabányai hegység]] között elnyúló [[Rét-patak]] völgyében, a [[Galyaság]] közepén, a [[Vaskapu-hegy]] északi lábánál, félúton [[Perkupa]] és [[Égerszög]] között.
'''Szőlősardó''' egy kis [[község]] [[Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye]] északnyugati részén, az [[Edelényi járás]]ban.
== Fekvése ==
Az [[Aggteleki-karszt]] és a [[Rudabányai-hegység]] között elnyúló [[Rét-patak]] völgyében, a [[Galyaság]] közepén, a [[Vaskapu-hegy]] északi lábánál, félúton [[Perkupa]] és [[Égerszög]] között található.

Főutcája országos közútként a [[27-es főút (Magyarország)|27-es főút]]ból Perkupa déli részén kiágazó [[26 109-es mellékút (Magyarország)|26&nbsp;109-es számú mellékút]] része, mely a két említett települést köti össze; ebből az útból Szőlősardó területén ágazik ki a [[Teresztenye|Teresztenyére]] vezető 26&nbsp;111-es út.


== Nevének eredete, változatai ==
== Nevének eredete, változatai ==


A [[falu]] létrejöttét a [[tatárjárás]]t megelőző időkre, a [[12. század]]ra tehetjük. Nevének '''-ardó''' utótagja arra utalhat, hogy szolgálónépek lakták, akik a [[görgői udvarház]] körül kialakított erdőuradalom, a későbbi [[tornai erdőispánság]] erdőterületének szélén az erdő- és vadállományra felügyeltek – vagyis '''ardó'''k, azaz [[erdőóvó]]k voltak. (Hasonló eredetű az egykori erdőség keleti szegélyén, a [[Bódva]] átkelőhelyén [[Hídvégardó]] és a [[kassai kerület]] [[rozsnyói járás]]ában [[Pelsőcardó]] neve is.)
A [[falu]] létrejöttét a [[tatárjárás]]t megelőző időkre, a [[12. század]]ra tehetjük. Nevének ''-ardó'' utótagja arra utalhat, hogy szolgálónépek lakták, akik a [[görgői udvarház]] körül kialakított erdőuradalom, a későbbi [[tornai erdőispánság]] erdőterületének szélén az erdő- és vadállományra felügyeltek – vagyis ''ardó''k, azaz [[erdőóvó]]k voltak. (Hasonló eredetű az egykori erdőség keleti szegélyén, a [[Bódva]] átkelőhelyén [[Hídvégardó]] és a [[kassai kerület]] [[rozsnyói járás]]ában [[Pelsőcardó]] neve is.)


Nevének változatai a különböző hivatalos iratokban, oklevelekben:
Nevének változatai a különböző hivatalos iratokban, oklevelekben:
36. sor: 42. sor:
* 1967-től: Szőlősardó;
* 1967-től: Szőlősardó;


A '''Szőlős-''' (''Zewles-'' stb.) előtag az 1263 után betelepített [[hospes]]ek meghonosította szőlőművelés domináns gazdasági ággá válására utal.
A ''Szőlős-'' (''Zewles-'' stb.) előtag az 1263 után betelepített [[hospes]]ek meghonosította szőlőművelés domináns gazdasági ággá válására utal.


== Története ==
== Története ==


A korai [[Árpád-kor]]ban - a későbbi Szőlősardó területén is - vasművesek telepe lehetett; erre utalnak a [[Perkupa]] felé eső, Láz- névtagú dűlőnevek ''(Kis-László, Nagy-László)''. Ezidőtájt a [[Rét-patak]] neve még '''Lázó-patak''' volt, a völgyé pedig '''Henc-völgy'''. A vasolvasztáshoz szükséges [[faszén|faszenet]] [[szénégető]]k állították elő; a kiirtott erdők helyét pedig felszántották.
A korai [[Árpád-kor]]ban - a későbbi Szőlősardó területén is - vasművesek telepe lehetett; erre utalnak a [[Perkupa]] felé eső, Láz- névtagú dűlőnevek ''(Kis-László, Nagy-László)''. Ez idő tájt a [[Rét-patak]] neve még ''Lázó-patak'' volt, a völgyé pedig ''Henc-völgy''. A vasolvasztáshoz szükséges [[faszén|faszenet]] [[szénégető]]k állították elő; a kiirtott erdők helyét pedig felszántották.


A vasérc elfogytával vált meghatározó gazdasági ággá az erdőgazdálkodás. Az erdőóvók túlélték a [[tatárjárás]]sal járó pusztítást – egyértelműen utal erre, hogy 1249-ben (mint birtokszomszédok) részt vettek annak a [[Szalonna (település)|Szalonna]]–[[Martonyi]] környéki birtokrésznek a határjárásán, amit [[Tekus]] ispán vásárolt meg az [[Örsúr nemzetség]]béli tulajdonosaitól.
A vasérc elfogytával vált meghatározó gazdasági ággá az erdőgazdálkodás. Az erdőóvók túlélték a [[tatárjárás]]sal járó pusztítást – egyértelműen utal erre, hogy 1249-ben (mint birtokszomszédok) részt vettek annak a [[Szalonna (település)|Szalonna]]–[[Martonyi]] környéki birtokrésznek a határjárásán, amit [[Tekus ispán]] vásárolt meg az [[Örsúr nemzetség]]béli tulajdonosaitól.


A [[hospes]]eknek nevezett, szőlőműveléssel foglalkozó telepeseket valószínűleg 1263 után kezdték betelepíteni, hogy a közelben termelt borral lássák el a [[görgői udvarház]]at és [[Szádvár]]t. Ezek a (valószínűleg német ajkú) telepesek különböző kiváltságokat, szabadságjogokat kaptak; közvetlenül a király alá tartoztak. A betelepülők valószínűleg magukkal hozták az általuk kedvelt, illetve megszokott szőlőfajtákat is; ezzel vetve meg a szőlősardói [[fehérbor]]ok jó hírének alapját.
A [[hospes]]eknek nevezett, szőlőműveléssel foglalkozó telepeseket valószínűleg 1263 után kezdték betelepíteni, hogy a közelben termelt borral lássák el a [[görgői udvarház]]at és [[Szádvár]]t. Ezek a (valószínűleg német ajkú) telepesek különböző kiváltságokat, szabadságjogokat kaptak; közvetlenül a király alá tartoztak. A betelepülők valószínűleg magukkal hozták az általuk kedvelt, illetve megszokott szőlőfajtákat is; ezzel vetve meg a szőlősardói [[fehérbor]]ok jó hírének alapját.


A szőlősardói [[szőlő]]hegyek egy része a [[15. század]]ban vagy a [[16. század]] elején adományozással, illetve végrendeletek eredményeként a [[gombaszög]]i [[pálosok]] tulajdonába került. 1386–1389 táján Ardó a [[Bebek család]] kezére jutott, és évszázadokig a szádvári uradalom része lett.
A szőlősardói [[szőlő]]hegyek egy része a [[15. század]]ban vagy a [[16. század]] elején adományozással, illetve [[végrendelet]]ek eredményeként a [[gombaszög]]i [[pálosok]] tulajdonába került. 1386–1389 táján Ardó a [[Bebek család]] kezére jutott, és évszázadokig a szádvári uradalom része lett.


1427-ben 50 összeírt jobbágyportával a [[Torna vármegye|vármegye]] [[Torna (település)|Torna]] után második legnépesebb, de az is lehet, hogy legnépesebb települése volt; számítások szerint népessége ekkor 600–1000 fő között lehetett. Fejlődését elősegítette, hogy jelentős közlekedési csomópont volt Henc-völgyben vezető kelet-nyugati és a Szádvárt a [[Telekes-völgy]]ön át a távolabbi déllel összekötő észak-déli útvonal kereszteződésében.
1427-ben 50 összeírt jobbágyportával a [[Torna vármegye|vármegye]] [[Torna (település)|Torna]] után második legnépesebb, de az is lehet, hogy legnépesebb települése volt; számítások szerint népessége ekkor 600–1000 fő között lehetett. Fejlődését elősegítette, hogy jelentős közlekedési csomópont volt Henc-völgyben vezető kelet–nyugati és a Szádvárt a [[Telekes-völgy]]ön át a távolabbi déllel összekötő észak–déli útvonal kereszteződésében.


A városiasodás kezdeteire utal, hogy a 15. század végén császári felhatalmazású közjegyző, továbbá legalább két deák és egy szabómester is lakott a faluban. Az ország három részre szakadása után azonban eljelentéktelenedett: 1548-1549 körül már csak 12 jobbágyportája és 5 pusztatelke volt; emellett 13 [[zsellér]], egy [[servitor]] (urasági szolgálatvállaló) és egy bíró lakta.
A városiasodás kezdeteire utal, hogy a [[15. század]] végén császári felhatalmazású közjegyző, továbbá legalább két deák és egy szabómester is lakott a faluban. Az ország három részre szakadása után azonban eljelentéktelenedett: 1548-1549 körül már csak 12 jobbágyportája és 5 pusztatelke volt; emellett 13 [[zsellér]], egy [[servitor]] (urasági szolgálatvállaló) és egy bíró lakta.


A lakosság 1560 körül vette fel a [[kálvinizmus|református]] hitet; a reformátusok a [[gótika|gótikus]] stílusú, korábban katolikus templomot vették használatba – ma is ez a falu egyetlen temploma.
A lakosság 1560 körül vette fel a [[kálvinizmus|református]] hitet; a reformátusok a [[gótika|gótikus]] stílusú, korábban katolikus templomot vették használatba – ma is ez a falu egyetlen temploma.
60. sor: 66. sor:
Az [[1890-es évek]]re a [[filoxéra]]járvány itt is óriási pusztítást okozott. A határban addig termesztett magyar mézesfehér szőlőfajta szinte nyomtalanul eltűnt, a lakosság zöme elszegényedett, sokan [[Amerikai Egyesült Államok|Amerikába]] vándoroltak ki.
Az [[1890-es évek]]re a [[filoxéra]]járvány itt is óriási pusztítást okozott. A határban addig termesztett magyar mézesfehér szőlőfajta szinte nyomtalanul eltűnt, a lakosság zöme elszegényedett, sokan [[Amerikai Egyesült Államok|Amerikába]] vándoroltak ki.


Az [[1930-as évek]]ben a településnek körjegyzői- és postahivatala volt, református alsó fokú elemi iskolája, olvasóköre és népdalköre. A [[második világháború]]t követő közigazgatási összevonások miatt tanácsi központ lett [[Teresztenye]] társközséggel, melyhez [[1965]]-ben [[Égerszög]] is csatlakozott. Végül [[1979]]-[[1990]] között [[Perkupa]] társközsége volt, a rendszerváltozás óta önálló, de körjegyzősége közös azóta is Égerszöggel.
Az [[1930-as évek]]ben a településnek körjegyzői- és postahivatala volt, református alsófokú elemi iskolája, olvasóköre és népdalköre. A [[második világháború]]t követő közigazgatási összevonások miatt tanácsi központ lett [[Teresztenye]] társközséggel, melyhez [[1965]]-ben [[Égerszög]] is csatlakozott. Végül [[1979]]-[[1990]] között [[Perkupa]] társközsége volt, a rendszerváltozás óta önálló, de körjegyzősége közös azóta is Égerszöggel.


== Népcsoportok ==
== Közélete ==
=== Polgármesterei ===
* 1990–1994: Veres Károly ([[Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt|FKgP]])<ref name="90önkvál">{{cite web |url=https://static.valasztas.hu/letoltesek/valasztasi_eredmenyek_1990-2019.tar |title=Szőlősardó települési választás eredményei |date=1990 |accessdate=2020-02-21 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=txt |language=magyar }}</ref>
* 1994–1998: Veres Károly (független)<ref name="94önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=11&MAZ=05&TAZ=299&W=4 |title=Szőlősardó települési választás eredményei |date=1994-12-11 |accessdate=2020-02-04 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 1998–2002: Vidó-Ritó László (független)<ref name="98önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=16&MAZ=05&TAZ=299&W=4 |title=Szőlősardó települési választás eredményei |date=1998-10-18 |accessdate=2020-03-20 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 2002–2004: Vidó-Ritó László (független)<ref name="02önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=19&MAZ=05&TAZ=301&W=4 |title=Szőlősardó települési választás eredményei |date=2002-10-20 |accessdate=2020-03-20 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 2004–2006: Tóth János (független)<ref name="04önkválidőközi">{{cite web |url=https://static.valasztas.hu/idokozionk/idokozionk/hirek/jk-szolosardo.html |title=Szőlősardó települési időközi választás eredményei |date=2004-08-29 |accessdate=2020-05-28 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
* 2006–2010: Tóth János (független)<ref name="06önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=25&MAZ=05&TAZ=301&W=4 |title=Szőlősardó települési választás eredményei |date=2006-10-01 |accessdate=2020-03-20 |publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
⚫
* 2010–2014: Holló István (független)<ref name="10önkvál">{{cite web |url=https://static.valasztas.hu/dyn/ov10/outroot/onktjk2/05/tjk05301.htm |title=Szőlősardó települési választás eredményei |date=2010-10-03 |accessdate=2011-11-12 | publisher=Országos Választási Iroda |format=html |language=magyar}}</ref>
* 2014–2019: Holló István (független)<ref name="14önkvál">{{cite web |url=https://static.valasztas.hu/dyn/onk14/szavossz/hu/M05/T301/tjk.html |title=Szőlősardó települési választás eredményei |date=2014-10-12 |accessdate=2020-02-04 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar}}</ref>
* 2019–2021: Holló István (független)<ref name="19önkvál">{{cite web |url=https://valtor.valasztas.hu/valtort/jsp/teljkv.jsp?EA=40&MAZ=05&TAZ=301&W=4 |title=Szőlősardó települési választás eredményei |date=2019-10-13 |accessdate=2024-06-12 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar}}</ref>
* 2022–2024: Ritó László (független)<ref name="22pmválidőközi">{{cite web |url=https://www.valasztas.hu/helyi-onkormanyzati-valasztasok/szolosardo-20220703 |title=Szőlősardó települési időközi polgármester-választás eredményei |date=2022-07-03 |accessdate=2022-07-13 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar}}</ref>
* 2024– : Ritó László (független)<ref name="24önkvál">{{cite web |url=https://vtr.valasztas.hu/onk2024/valasztopolgaroknak/varmegyek-telepulesek/varmegyek/05/telepulesek/301?tab=results&filter=representative |title=Szőlősardó települési választás eredményei |date=2024-06-09 |accessdate=2024-09-27 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar}}</ref>


A településen 2004. augusztus 29-én időközi polgármester-választást tartottak,<ref name="04önkválidőközi" /> az előző polgármester halála miatt.<ref name="2004idők">{{cite web |url=https://static.valasztas.hu/idokozionk/idokozionk/2004idokozi.html |title=Időközi önkormányzati választások 2004-ben |date=2004 |accessdate=2020-05-28 |publisher=Nemzeti Választási Iroda |format=html |language=magyar }}</ref>
⚫
A [[2001]]-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak [[Magyarok|magyar]] lakossága van.<ref>[http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/04/tabhun/tabl11/load11005.html A nemzetiségi népesség száma 2001]</ref>

2022. július 3-án ismét időközi polgármester-választást kellett tartani a faluban, ezúttal is azért, mert az előző faluvezető 2020. december 19-én váratlanul elhunyt.<ref>{{hiv-web |url=https://www.boon.hu/helyi-kozelet/2021/01/elhunyt-a-polgarmester |cím=Elhunyt a polgármester |dátum=2021-01-06 |elérés=2022-07-13 |kiadó=}}</ref><ref>[https://szolosardo.hu/download/idokozi-valasztast-kituzo-hvb-hatarozat/# Szőlősardói Helyi Választási Bizottság 1/2022. (IV. 20.) határozata]</ref> A két dátum közt eltelt, szokatlanul nagy időtávot a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások indokolták, mivel a járványhelyzet ideje alatt Magyarországon nem lehetett új választást kitűzni.

== Népesség ==
A település népességének változása:
{{népességdiagram}}

⚫
A [[2001]]-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak [[Magyarok|magyar]] lakossága volt.<ref>[http://www.nepszamlalas2001.hu/hun/kotetek/04/tabhun/tabl11/load11005.html A nemzetiségi népesség száma 2001]</ref>

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,3%-a magyarnak, 1% szlováknak mondta magát (6,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 6,7%, református 84,6%, görögkatolikus 1%, felekezeten kívüli 1% (6,7% nem válaszolt).<ref>[http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=07889 Szőlősardó] ''Helységnévtár''</ref>

2022-ben a lakosság 92,5%-a vallotta magát magyarnak, 3,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 15,1% volt római katolikus, 54,8% református, 1,1% görög katolikus, 1,1% egyéb felekezeti, 1,1% felekezeten kívüli (26,9% nem válaszolt).<ref>[https://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=07889 Szőlősardó] ''Helységnévtár''</ref>


== Nevezetességei ==
== Nevezetességei ==


* Kőfallal övezett, fagalériás tornyú [[református templom (Szőlősardó)|református templom]], feltehetően [[14. század|14]]-[[15. század]]i alapokon, [[1726]]-ban jelentősen átépítve. Egyszínűre festett deszkamennyezete [[1869]]-[[1870]]-ben készült. [[Myskovszky Viktor]] rajzon is megörökítette eredeti jellegét a [[19. század]] végén, de azt a későbbi átalakítások során elvesztette. Jelenlegi formáját [[1948]]-ban és [[1964]]-[[1968]] között kapta. Szentélyének félköríves záródását megtartotta.
* Kőfallal övezett, fagalériás tornyú [[református templom (Szőlősardó)|református templom]], feltehetően [[14. század|14]]-[[15. század]]i alapokon, [[1726]]-ban jelentősen átépítve. Egyszínűre festett deszkamennyezete [[1869]]-[[1870]]-ben készült. [[Myskovszky Viktor]] rajzon is megörökítette eredeti jellegét a [[19. század]] végén, de azt a későbbi átalakítások során elvesztette. Jelenlegi formáját [[1948]]-ban és [[1964]]-[[1968]] között kapta. Szentélyének félköríves záródását megtartotta.

* Népi lakóházak, gazdasági épületek, csűrök, melyek a kertben keresztben helyezkednek el, lezárva azt.
* Népi lakóházak, gazdasági épületek, csűrök, melyek a kertben keresztben helyezkednek el, lezárva azt.
* A falu népi építészetében azok az épületek a meghatározóak, melyeket a perkupai kőművesek készítettek.
* A falu népi építészetében azok az épületek a meghatározóak, melyeket a perkupai kőművesek készítettek.

* Műemlékileg védett fejfás [[reformáció|református]] [[temető]]. A helyi mesterek faragta fejfák [[jelrendszer]]e sajátos: megkülönböztethetők a kontyosak nők, a hátracsapott tetejűek férfiak és a koronás fejfák leányok sírhalmain állnak.
* Műemlékileg védett fejfás [[reformáció|református]] [[temető]]. A helyi mesterek faragta fejfák [[jelrendszer]]e sajátos: megkülönböztethetők a kontyosak nők, a hátracsapott tetejűek férfiak és a koronás fejfák leányok sírhalmain állnak.


== Jegyzetek ==
== Jegyzetek ==


{{források}}
{{jegyzetek}}


== Források ==
== Források ==


* [http://www.szolosardo.hu Szőlősardó honlapja]
* [https://web.archive.org/web/20200320095031/http://www.szolosardo.hu/ Szőlősardó honlapja]
* [http://www.vendegvaro.hu/szolosardo Vendégváró]
* [http://utazom.com/vendegvaro/szolosardo Szőlősardó az utazom.com honlapján]{{Halott link|url=http://utazom.com/vendegvaro/szolosardo |date=2020-07 }}
* Bogsán Gyula, Koleszár Krisztián: Falvak a Galyaságban és mellékén. Galyasági Településszövetség, Perkupa, 2002. ISBN 963 206 231 0
* Bogsán Gyula, Koleszár Krisztián: Falvak a Galyaságban és mellékén. Galyasági Településszövetség, Perkupa, 2002. {{ISBN|963 206 231 0}}
{{Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései}}
{{Edelényi járás}}
{{portál|Földrajz||Magyarország|-|}}
{{portál|Földrajz||Magyarország|-|}}


{{csonk-dátum|csonk-Borsod-Abaúj-Zemplén|2005 novemberéből}}

{{DEFAULTSORT:Szo~lo~sardo}}
[[Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései]]
[[Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései]]
[[Kategória:Abaúj-Torna vármegye települései]]

[[en:Szőlősardó]]
[[de:Szőlősardó]]
[[eo:Szőlősardó]]
[[fr:Szőlősardó]]
[[it:Szőlősardó]]
[[nl:Szőlősardó]]
[[pl:Szőlősardó]]
[[sk:Szőlősardó]]
[[sl:Szőlősardó]]
[[vi:Szőlősardó]]
[[zh:瑟勒绍尔多]]

A lap jelenlegi, 2024. november 29., 15:22-kori változata

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Ardó (egyértelműsítő lap)
Szőlősardó
Református templom, Szőlősardó
Református templom, Szőlősardó
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásEdelényi
Jogállásközség
PolgármesterRitó László (független)[1]
Irányítószám3757
Körzethívószám48
Népesség
Teljes népesség101 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség10,13 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,66 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 26′ 37″, k. h. 20° 37′ 37″48.443631°N 20.626811°EKoordináták: é. sz. 48° 26′ 37″, k. h. 20° 37′ 37″48.443631°N 20.626811°E
Szőlősardó (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Szőlősardó
Szőlősardó
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Szőlősardó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szőlősardó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szőlősardó egy kis község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye északnyugati részén, az Edelényi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Az Aggteleki-karszt és a Rudabányai-hegység között elnyúló Rét-patak völgyében, a Galyaság közepén, a Vaskapu-hegy északi lábánál, félúton Perkupa és Égerszög között található.

Főutcája országos közútként a 27-es főútból Perkupa déli részén kiágazó 26 109-es számú mellékút része, mely a két említett települést köti össze; ebből az útból Szőlősardó területén ágazik ki a Teresztenyére vezető 26 111-es út.

Nevének eredete, változatai

[szerkesztés]

A falu létrejöttét a tatárjárást megelőző időkre, a 12. századra tehetjük. Nevének -ardó utótagja arra utalhat, hogy szolgálónépek lakták, akik a görgői udvarház körül kialakított erdőuradalom, a későbbi tornai erdőispánság erdőterületének szélén az erdő- és vadállományra felügyeltek – vagyis ardók, azaz erdőóvók voltak. (Hasonló eredetű az egykori erdőség keleti szegélyén, a Bódva átkelőhelyén Hídvégardó és a kassai kerület rozsnyói járásában Pelsőcardó neve is.)

Nevének változatai a különböző hivatalos iratokban, oklevelekben:

  • 1270: Hordo;
  • 1423: Zewlesardo;
  • 1427: Sczylesardo;
  • 1487: Zewlesardo;
  • 1548 (1549?): Zewlews Ardoo;
  • 1694: Szőlős Arda;
  • 1780: Szőlős Ardo;
  • 1967-ig: Szőllősardó;
  • 1967-től: Szőlősardó;

A Szőlős- (Zewles- stb.) előtag az 1263 után betelepített hospesek meghonosította szőlőművelés domináns gazdasági ággá válására utal.

Története

[szerkesztés]

A korai Árpád-korban - a későbbi Szőlősardó területén is - vasművesek telepe lehetett; erre utalnak a Perkupa felé eső, Láz- névtagú dűlőnevek (Kis-László, Nagy-László). Ez idő tájt a Rét-patak neve még Lázó-patak volt, a völgyé pedig Henc-völgy. A vasolvasztáshoz szükséges faszenet szénégetők állították elő; a kiirtott erdők helyét pedig felszántották.

A vasérc elfogytával vált meghatározó gazdasági ággá az erdőgazdálkodás. Az erdőóvók túlélték a tatárjárással járó pusztítást – egyértelműen utal erre, hogy 1249-ben (mint birtokszomszédok) részt vettek annak a Szalonna–Martonyi környéki birtokrésznek a határjárásán, amit Tekus ispán vásárolt meg az Örsúr nemzetségbéli tulajdonosaitól.

A hospeseknek nevezett, szőlőműveléssel foglalkozó telepeseket valószínűleg 1263 után kezdték betelepíteni, hogy a közelben termelt borral lássák el a görgői udvarházat és Szádvárt. Ezek a (valószínűleg német ajkú) telepesek különböző kiváltságokat, szabadságjogokat kaptak; közvetlenül a király alá tartoztak. A betelepülők valószínűleg magukkal hozták az általuk kedvelt, illetve megszokott szőlőfajtákat is; ezzel vetve meg a szőlősardói fehérborok jó hírének alapját.

A szőlősardói szőlőhegyek egy része a 15. században vagy a 16. század elején adományozással, illetve végrendeletek eredményeként a gombaszögi pálosok tulajdonába került. 1386–1389 táján Ardó a Bebek család kezére jutott, és évszázadokig a szádvári uradalom része lett.

1427-ben 50 összeírt jobbágyportával a vármegye Torna után második legnépesebb, de az is lehet, hogy legnépesebb települése volt; számítások szerint népessége ekkor 600–1000 fő között lehetett. Fejlődését elősegítette, hogy jelentős közlekedési csomópont volt Henc-völgyben vezető kelet–nyugati és a Szádvárt a Telekes-völgyön át a távolabbi déllel összekötő észak–déli útvonal kereszteződésében.

A városiasodás kezdeteire utal, hogy a 15. század végén császári felhatalmazású közjegyző, továbbá legalább két deák és egy szabómester is lakott a faluban. Az ország három részre szakadása után azonban eljelentéktelenedett: 1548-1549 körül már csak 12 jobbágyportája és 5 pusztatelke volt; emellett 13 zsellér, egy servitor (urasági szolgálatvállaló) és egy bíró lakta.

A lakosság 1560 körül vette fel a református hitet; a reformátusok a gótikus stílusú, korábban katolikus templomot vették használatba – ma is ez a falu egyetlen temploma.

1567-ben kihalt a Bebek család; birtokai a király tulajdonába kerültek. A 17. században a király a falut egyéb birtokokkal egyetemben a Barakonyi családnak adományozta. Az 1660. évi nemesi összeírás szerint a faluban egyetlen nemes sem lakott.

A 18. században a szádvári uradalmat birtokló Csáky család kezén találjuk a falut, akik egészen a 19. század végéig megtartották azt.

Az 1890-es évekre a filoxérajárvány itt is óriási pusztítást okozott. A határban addig termesztett magyar mézesfehér szőlőfajta szinte nyomtalanul eltűnt, a lakosság zöme elszegényedett, sokan Amerikába vándoroltak ki.

Az 1930-as években a településnek körjegyzői- és postahivatala volt, református alsófokú elemi iskolája, olvasóköre és népdalköre. A második világháborút követő közigazgatási összevonások miatt tanácsi központ lett Teresztenye társközséggel, melyhez 1965-ben Égerszög is csatlakozott. Végül 1979-1990 között Perkupa társközsége volt, a rendszerváltozás óta önálló, de körjegyzősége közös azóta is Égerszöggel.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Veres Károly (FKgP)[3]
  • 1994–1998: Veres Károly (független)[4]
  • 1998–2002: Vidó-Ritó László (független)[5]
  • 2002–2004: Vidó-Ritó László (független)[6]
  • 2004–2006: Tóth János (független)[7]
  • 2006–2010: Tóth János (független)[8]
  • 2010–2014: Holló István (független)[9]
  • 2014–2019: Holló István (független)[10]
  • 2019–2021: Holló István (független)[11]
  • 2022–2024: Ritó László (független)[12]
  • 2024– : Ritó László (független)[1]

A településen 2004. augusztus 29-én időközi polgármester-választást tartottak,[7] az előző polgármester halála miatt.[13]

2022. július 3-án ismét időközi polgármester-választást kellett tartani a faluban, ezúttal is azért, mert az előző faluvezető 2020. december 19-én váratlanul elhunyt.[14][15] A két dátum közt eltelt, szokatlanul nagy időtávot a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások indokolták, mivel a járványhelyzet ideje alatt Magyarországon nem lehetett új választást kitűzni.

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
115
120
108
92
93
107
101
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[16]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,3%-a magyarnak, 1% szlováknak mondta magát (6,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 6,7%, református 84,6%, görögkatolikus 1%, felekezeten kívüli 1% (6,7% nem válaszolt).[17]

2022-ben a lakosság 92,5%-a vallotta magát magyarnak, 3,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 15,1% volt római katolikus, 54,8% református, 1,1% görög katolikus, 1,1% egyéb felekezeti, 1,1% felekezeten kívüli (26,9% nem válaszolt).[18]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Kőfallal övezett, fagalériás tornyú református templom, feltehetően 14-15. századi alapokon, 1726-ban jelentősen átépítve. Egyszínűre festett deszkamennyezete 1869-1870-ben készült. Myskovszky Viktor rajzon is megörökítette eredeti jellegét a 19. század végén, de azt a későbbi átalakítások során elvesztette. Jelenlegi formáját 1948-ban és 1964-1968 között kapta. Szentélyének félköríves záródását megtartotta.
  • Népi lakóházak, gazdasági épületek, csűrök, melyek a kertben keresztben helyezkednek el, lezárva azt.
  • A falu népi építészetében azok az épületek a meghatározóak, melyeket a perkupai kőművesek készítettek.
  • Műemlékileg védett fejfás református temető. A helyi mesterek faragta fejfák jelrendszere sajátos: megkülönböztethetők a kontyosak nők, a hátracsapott tetejűek férfiak és a koronás fejfák leányok sírhalmain állnak.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Szőlősardó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 27.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Szőlősardó települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Szőlősardó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  5. ↑ Szőlősardó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  6. ↑ Szőlősardó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  7. ↑ a b Szőlősardó települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004. augusztus 29. (Hozzáférés: 2020. május 28.)
  8. ↑ Szőlősardó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 20.)
  9. ↑ Szőlősardó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  10. ↑ Szőlősardó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 4.)
  11. ↑ Szőlősardó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 12.)
  12. ↑ Szőlősardó települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2022. július 3. (Hozzáférés: 2022. július 13.)
  13. ↑ Időközi önkormányzati választások 2004-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2004 (Hozzáférés: 2020. május 28.)
  14. ↑ Elhunyt a polgármester, 2021. január 6. (Hozzáférés: 2022. július 13.)
  15. ↑ Szőlősardói Helyi Választási Bizottság 1/2022. (IV. 20.) határozata
  16. ↑ A nemzetiségi népesség száma 2001
  17. ↑ Szőlősardó Helységnévtár
  18. ↑ Szőlősardó Helységnévtár

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szőlősardó&oldid=27642524”