Ináncs
| Ináncs | |||
 | |||
| A temető mellett álló Nagy Szent Teréz-templom Ináncson (épült 1774-ben) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Encsi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Bodnár Katalin (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3851 | ||
| Körzethívószám | 46 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1130 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 110,32 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 10,95 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 17′ 01″, k. h. 21° 04′ 05″48.283600°N 21.068150°EKoordináták: é. sz. 48° 17′ 01″, k. h. 21° 04′ 05″48.283600°N 21.068150°E | |||
 Ináncs
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Ináncs weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ináncs témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Ináncs község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Encsi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A Hernád folyó völgyének déli részén, a Cserehát dombvidéke és a Zempléni-hegység között fekszik, a megyeszékhely Miskolctól 35 kilométerre északkeletre.
A közvetlenül határos települések: észak felől Forró, kelet felől Hernádszentandrás, délnyugat felől Csobád, nyugat felől Léh, északnyugat felől pedig Rásonysápberencs és Detek. Dél felől a legközelebbi település a Hernád túlsó partján fekvő Felsődobsza, de a közigazgatási területeik – kevés híján – nem érintkeznek.
Megközelítése
[szerkesztés]Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 3-as főút, ezen közelíthető meg a legegyszerűbben a megye és az ország távolabbi részei felől is. Főutcája a 3704-es út, amely nyugati irányban a 3-as főúttal, keleti irányban pedig – Hernádszentandrás és Pere érintésével – Abaújszántóval köti össze. Áthalad a közigazgatási területén az M30-as autópálya is, de annak nincs csomópontja a határai között.
A hazai vasútvonalak közül a Miskolc–Hidasnémeti-vasútvonal érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Ináncs megállóhely a belterület nyugati szélén helyezkedik el, közvetlenül a 3704-es út vasúti keresztezése mellett.
Története
[szerkesztés]Ináncs nevét az oklevelek 1271-ben említették először, Inanch néven. Ináncs már a 13. században két faluból állt, mely már a 14. században elkülönült egymástól nevében is.
Az Alsó-, vagyis a mai Ináncsot 1271-ben V. István király adta Miklós országbírónak Forróval és a hozzá tartozó falukkal együtt.
1329-től papját is említették, mely a pápai tizedjegyzék szerint 1332-ben 15 garas, 1334-ben és 1335-ben 4 garas pápai tizedet fizetett.
A másik Ináncs Fel-Ináncs a Zovárd nemzetség birtoka volt, melyet 1329-től nevében is megkülönböztettek: ez időtől ugyanis egyházának védőszentje után Szentandrásnak nevezték.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Léport László (független)[3]
- 1994–1998: Kiss Péter (KDNP)[4]
- 1998–2002: Kiss Péter (független)[5]
- 2002–2006: Léport László (független)[6]
- 2006–2010: Kiss Péter (független)[7]
- 2010–2014: Kiss Péter (független)[8]
- 2014–2019: Kiss Péter (Fidesz-KDNP)[9]
- 2019–2024: Kiss Péter (Fidesz-KDNP)[10]
- 2024– : Bodnár Katalin (független)[1]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 1218 | 1197 | 1212 | 1142 | 1143 | 1167 | 1130 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 92%-a magyar, 7%-a cigány és 1%-a német nemzetiségűnek vallotta magát.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,4%-a magyarnak, 8,6% cigánynak, 2,4% németnek, 1,2% ukránnak mondta magát (9,2% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 64,3%, református 7,3%, görögkatolikus 14%, felekezeten kívüli 2,4% (11,9% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 90,4%-a vallotta magát magyarnak, 12,7% cigánynak, 0,3% szlováknak, 0,2% németnek, 0,1% ukránnak, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 48,6% volt római katolikus, 8% református, 9% görög katolikus, 5,8% felekezeten kívüli (28,4% nem válaszolt).[13]
Látnivalók
[szerkesztés]- Római katolikus templom Nagy Szent Teréz tiszteletére szentelve.
Környező települések
[szerkesztés]Csobád kb. 5 km-re, Forró kb. 8 km, Hernádszentandrás kb. 2 km, Pere kb. 6 km-re. A legközelebbi város: Encs 7 km-re.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Ináncs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 6.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Ináncs települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Ináncs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 19.)
- ↑ Ináncs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 14.)
- ↑ Ináncs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 14.)
- ↑ Ináncs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 14.)
- ↑ Ináncs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 16.)
- ↑ Ináncs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. április 14.)
- ↑ Ináncs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. augusztus 1.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- ↑ Ináncs Helységnévtár
- ↑ Ináncs Helységnévtár
Források
[szerkesztés]- Györffy György: Abaújvármegye.
