Ugrás a tartalomhoz

Sajóvámos

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sajóvámos
Sajóvámos címere
Sajóvámos címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMiskolci
Jogállásközség
Alapítás éve1219
PolgármesterVáradi Lajos (Fidesz-KDNP)[1]
JegyzőDr. Dávid Dorottya
Irányítószám3712
Körzethívószám46
Testvértelepülései
Lista
Vámosladány
Népesség
Teljes népesség1996 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség67,42 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság118 m
Terület31,22 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 10′ 54″, k. h. 20° 49′ 54″48.181569°N 20.831639°EKoordináták: é. sz. 48° 10′ 54″, k. h. 20° 49′ 54″48.181569°N 20.831639°E
Sajóvámos (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Sajóvámos
Sajóvámos
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Sajóvámos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sajóvámos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sajóvámos község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A település viszonylag sík területen helyezkedik el. Határában több patak is folyik, így Diós-patak, a Hosszúvölgyi-patak és a Kis-Sajó. A község felszínének legelterjedtebb képződménye a folyami kavics.

A közúti kapcsolatok terén is szomszédosnak tekinthető települések: északnyugat felől Sajósenye (1 km), dél felől Sajópálfala (1 km), délnyugat felől pedig Szirmabesenyő (4 km).

Az előbbieken túlmenően határos még észak felől Boldvával, északkelet felől Alsóvadásszal, kelet felől Szikszóval, nyugat felől pedig Sajókeresztúrral is, de ezekkel nincsenek közvetlen közúti kapcsolatai.

Megközelítése

[szerkesztés]

Csak közúton érhető el, Felsőzsolca-Sajópálfala vagy Edelény-Boldva-Sajósenye felől egyaránt a 2617-es, Szirmabesenyő felől pedig a 2619-es úton.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonal Szirmabesenyő megállóhelye kínálja, mintegy 6 kilométerre délnyugatra.

Története

[szerkesztés]

A település első ismert említése 1219-ből, a Váradi regestrumból való. Az írott neve villa Vamus. A község az Ákos nemzetségbeli Bebek családnak a birtoka. A család Pelsőczi Bebeknek nevezte magát, de Sajóvámosról Vámosi előnevet is használt. A település a Bebekek uradalmának központja volt, várát is ők építették.

A 14. században a község neve nem változott: Vamus vagy Wamus névalakokat találunk a korabeli forrásokban, azonban megkülönböztetnek Bel- és Külvamust. 1320-ban a Bebekek birtokát felosztották, a későbbi időkben már több birtokosa volt a településnek. A község a 14. században már jelentős vámszedőhely. Jellemző fontosságára, hogy a vármegye többször is – 1343-ban, 1353-ban – itt tartotta közgyűlését. 1445. évi törvény is megengedte a Bebekeknek a vár fenntartását, a család továbbra is ura a településnek.

A 15. században a Csetneki család is birtokos lett, mert 1492-ben örökjogon magáénak mondta Vámost és tiltakozik az ellen, hogy ezt Szapolyaiak II. Ulászlótól vagy Beatrixtől elkérjék vagy megvásárolják. A tiltakozás eredménytelen volt, mert 1500-ban Szapolyai János birtokában találjuk Vámost.

Amikor I. Ferdinánd jutott trónra, Mária királyné Bethlenfalvi Thurzó Eleknek adományozta a Szapolyai-birtokokat. Sajóvámos ekkor már mezővárosi rangú település, s mint ilyet a következő évben Ferdinánd Azzwpathaki Hencz Máténak adományozta. A Bebek családon kívül tehát még két birtokosa lett a településnek, akik nemcsak a maguk birtokát igyekeztek megtartani, hanem erőszakkal is foglaltak el részeket, többek között Dercsényi Miklós birtokát. 1582-ben Rudolf magyar király Sajóvámost és Sajópálfalát Gyulay Jánosnak adta.

A 16. században a földesurai közül nagy szerepet játszott Mágócsy Gáspár, akinek a nevéhez fűződik a reformációnak a településen való nagyméretű elterjedése is.

Sajóvámos a török időben hódoltsági terület volt, bár egy része a szendrői várhoz tartozott, de a töröknek adózott. Bár a község rendszeresen fizette az adót, mégsem tudta elkerülni a legrosszabbat: 1599-ben Sajóvámos határában ütközet zajlott le a kassai parancsnok seregei és a törökök között. A csatát a törökök nyerték és Sajóvámost is feldúlták. A 17. századot követően a Mágócsyak mellett még több birtokosról emlékeznek meg a feljegyzések.

A 20. század első felében az Edelsheim-Gyulai család volt a község birtokosa. Ebben az időben a lakosság mezőgazdasági termelésből élt, felvevő piacot a közeli Miskolc jelentett. A község birtokosa, Edelsheim-Gyulai Lipót hatalmas gyümölcskertészetet is kialakított birtokain.

Néprajz

[szerkesztés]
A műemlék református templom

Ipolyi Arnold szokás- és népmesegyűjteményéhez, Csaplár Benedeken keresztül Büttner Géza is szolgáltatott adatokat, nyitrai piarista diák korában.[3]

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Komjáthy Lajosné (független)[4]
  • 1994–1998: Komjáthy Lajosné (független)[5]
  • 1998–2002: Komjáthy Lajosné (független)[6]
  • 2002–2006: Komjáthy Lajosné (független)[7]
  • 2006–2010: Komjáthy Lajosné (független)[8]
  • 2010–2014: Komjáthy Lajosné (független)[9]
  • 2014–2019: Váradi Lajos (független)[10]
  • 2019–2024: Váradi Lajos (független)[11]
  • 2024– : Váradi Lajos (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség

[szerkesztés]

Sajóvámos a Miskolci járás tizenhatodik legnépesebb települése, kilencedik legnépesebb falva (39 településből).

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
2176
2139
2122
2013
2007
2013
1996
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata
Év Népesség Lakások száma
2020 2 127 fő Csökkenés 780 Növekedés
2019 2 132 fő Csökkenés 780 Növekedés
2018 2 134 fő Csökkenés 780 Növekedés
2017 2 150 fő Csökkenés 780 Növekedés
2016 2 156 fő Csökkenés 779 Növekedés
2015 2 200 fő Csökkenés 779 Növekedés
2014 2 201 fő Csökkenés 779 Növekedés
2013 2 203 fő Csökkenés 779 Növekedés
2012 2 227 fő Növekedés 776 Állandó
2011 Népszámlálás 2 186 fő Csökkenés 776 Csökkenés
2010 2 227 fő Csökkenés 779 Növekedés
2009 2 247 fő Csökkenés 778 Növekedés
2008 2 256 fő Csökkenés 776 Növekedés
2007 2 279 fő Növekedés 775 Növekedés
2006 2 266 fő Csökkenés 773 Növekedés
2005 2 294 fő Csökkenés 772 Növekedés
2004 2 303 fő Növekedés 768 Növekedés
2003 2 250 fő Növekedés 763 Állandó
2002 2 243 fő Csökkenés 763 Állandó
2001 Népszámlálás 2 246 fő Növekedés 764 Csökkenés
2000 2 198 fő Növekedés 771 Növekedés
1999 2 195 fő Csökkenés 766 Növekedés

Népcsoportok

[szerkesztés]

A település lakosságának 93%-a magyar, 0,8%-a cigány, 0,7%-a német és 0,6%-a más hazai nemzetiségűnek vallja magát, továbbá a település lakóinak 6,8%-a nem válaszolt a nemzetiségét firtató kérdésre. A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 39,6%, református 28,1%, görögkatolikus 11,8%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 4,5% (14,6% nem válaszolt)[12]

2022-ben a lakosság 95,2%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,3% németnek, 0,2% románnak, 0,2% ruszinnak, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 28,7% volt római katolikus, 23,4% református, 11% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 0,1% ortodox, 6,2% felekezeten kívüli (29,7% nem válaszolt).[13]

Galéria

[szerkesztés]
  • Kincses Sziget Óvoda
    Kincses Sziget Óvoda
  • Szőke-kastély
    Szőke-kastély
  • Kossuth Közösségi Ház
    Kossuth Közösségi Ház
  • Szivárvány Bölcsőde
    Szivárvány Bölcsőde
  • Görögkatolikus templom
    Görögkatolikus templom
  • Római Katolikus templom
    Római Katolikus templom
  • Egyházi Ravatalozó
    Egyházi Ravatalozó
  • Védőnői Tanácsodó
    Védőnői Tanácsodó
  • Orvosi Rendelő
    Orvosi Rendelő
  • Arany János Általános Iskola
    Arany János Általános Iskola

Vallás

[szerkesztés]

A község lakóinak:[14]

Testvértelepülés

[szerkesztés]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Gótikus eredetű műemlék református templom, épült a 15. században

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Sajóvámos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 22.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ ŠA Nitra, Piaristi v Nitre, zápisné matriky; Benedek Katalin 2006: A tengeri kisasszony - Ipolyi Arnold kéziratos folklórgyűjteménye egész Magyarországról 1846-1858. Budapest, 41, 230-235, 244.
  4. ↑ Sajóvámos települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Sajóvámos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  6. ↑ Sajóvámos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  7. ↑ Sajóvámos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  8. ↑ Sajóvámos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  9. ↑ Sajóvámos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  10. ↑ Sajóvámos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  11. ↑ Sajóvámos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 9.)
  12. ↑ Helységnévtár és a nemzetiségi népesség száma településenként
  13. ↑ Sajóvámos Helységnévtár
  14. ↑ http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=20738
  15. ↑ [1]

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sajóvámos&oldid=27465585”