Ugrás a tartalomhoz

Alacska

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alacska
Református templom
Református templom
Alacska címere
Alacska címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásKazincbarcikai
Jogállásközség
PolgármesterUjlaki Béla (független)[1]
Irányítószám3779
Körzethívószám48
Népesség
Teljes népesség635 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség90,19 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület8,56 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájBükk-vidék[3]
Földrajzi kistájTardonai-dombság[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 12′ 58″, k. h. 20° 38′ 58″48.216231°N 20.649481°EKoordináták: é. sz. 48° 12′ 58″, k. h. 20° 38′ 58″48.216231°N 20.649481°E
Alacska (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Alacska
Alacska
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Alacska weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Alacska témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Alacska község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A község zsákfalu a Bükk hegységtől északra, Sajószentpéter városától 4 km-re nyugatra. Közúton a 26-os főútból Sajószentpéteren délnyugatnak kiágazó 25 129-es számú mellékúton érhető el. Vasútvonal nem érinti.

Története

[szerkesztés]

A nevét tartalmazó legrégibb fennmaradt oklevelet 1280 körül készítették Alacskay Zadur leánya Haripáni Izóth özvegye perével kapcsolatban. Ötven évvel később, 1330-ban a pápai tizedjegyzékben szerepelt a falu neve.

Alacska a török időkben is lakott maradt, lakói ekkor Fülekre fizették az adót.

A 19. századtól a 20. század elejéig a falu legnagyobb birtokosa a Miklósvári Miklós család volt.

A 20. század elején Borsod vármegye Sajószentpéteri járásához tartozott.

Az 1910-es összeíráskor 820 lakosából 817 magyar volt, közülük 97 római katolikus, 670 pedig református.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Bencs Miklósné (független)[4]
  • 1994–1998: Dr. Simon László (független)[5]
  • 1998–2000: Dr. Simon László (független)[6]
  • 2000–2002: Czinke Csaba (független)[7][8]
  • 2002–2006: Ujlaki Béla (független)[9]
  • 2006–2010: Ujlaki Béla (független)[10]
  • 2010–2014: Ujlaki Béla (független)[11]
  • 2014–2019: Ujlaki Béla (független)[12]
  • 2019–2024: Ujlaki Béla (független)[13]
  • 2024– : Ujlaki Béla (független)[1]

A településen 2000. augusztus 27-én időközi polgármester-választást tartottak,[7] az előző polgármester halála miatt.[14]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének alakulása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
801
799
778
696
656
670
635
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[15]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,9%-a magyarnak mondta magát (7,1% nem nyilatkozott). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 8%, református 69,1%, görögkatolikus 1,4%, felekezet nélküli 10,3%, (9,7% nem nyilatkozott).[16]

2022-ben a lakosság 91,6%-a vallotta magát magyarnak, 0,2% németnek, 0,2% ruszinnak, 2,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 7,5% volt római katolikus, 47,6% református, 1,8% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 11,7% felekezeten kívüli (30,5% nem válaszolt).[17]

Látnivalók

[szerkesztés]
  • Református templomának alapjai Árpád-koriak. Szép festett kazettás famennyezete van. A református gyülekezet 2001-ben millenniumi zászlót adományozott a felvidéki Nemesradnót gyülekezetének.
  • Miklósvári Miklós-kastély
  • Helytörténeti gyűjtemény

Híres alacskaiak

[szerkesztés]

Képgaléria

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Alacska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 14.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Alacska települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Alacska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
  6. Alacska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  7. a b A 2000. augusztus 27-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000. augusztus 27. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  8. A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  9. Alacska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  10. Alacska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  11. Alacska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
  12. Alacska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  13. Alacska települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 23.)
  14. Időközi választások 2000-ben (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000 (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  15. A nemzetiségi népesség száma 2001
  16. Alacska Helységnévtár
  17. Alacska Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]