Ugrás a tartalomhoz

Varbó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Varbó
Varbó címere
Varbó címere		 Varbó zászlaja
Varbó zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMiskolci
Jogállásközség
PolgármesterCzakó Norbert (független)[1]
Irányítószám3778
Körzethívószám48
Népesség
Teljes népesség1002 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség40,65 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület25,88 km²
Földrajzi nagytájÉszak-magyarországi-középhegység[3]
Földrajzi középtájBükk-vidék[3]
Földrajzi kistájTardonai-dombság[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 09′ 41″, k. h. 20° 37′ 05″48.161381°N 20.618139°EKoordináták: é. sz. 48° 09′ 41″, k. h. 20° 37′ 05″48.161381°N 20.618139°E
Varbó (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Varbó
Varbó
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Varbó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Varbó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
A „Varbó” lehetséges további jelentéseiről lásd: Varbó (egyértelműsítő lap).
Nem tévesztendő össze a következővel: Verbóc.

Varbó község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Miskolctól északnyugatra fekszik, a Tardonai-dombság területén, a Nyögő-patak völgyében. A további szomszédos települések: északkelet felől Kondó, kelet felől Parasznya, nyugat felől pedig Mályinka és Tardona.

Megközelítése

[szerkesztés]

Zsáktelepülés, közúton csak Parasznya felől érhető el, a 2517-es útból kiágazó 25 135-ös számú mellékúton. Határszélét délnyugaton érinti még a Miskolcról Dédestapolcsányra vezető 2513-as út is.

Címerének leírása

[szerkesztés]

Címerében egy faágon álló galamb látható, mely csőrében ágacskát tart.

Története

[szerkesztés]

A község neve egy 1303-ból származó oklevélben tűnik föl először, mint az Ákos nemzetségbeliek birtoka. Varbót ebben az időben tardonai határát kivéve teljesen a diósgyőri vár földjei vették körül.

1303-ban az Ákos nemzetségből származó Iriney fia István nádor birtoka volt, aki Varbót egyik hívének: Ladomerius fia István ispánnak adta, kivéve fia Miklós mester részét és határát is leíratták.

A török uralom alatt lakói a református hitre tértek át.

1910-ben 866 lakosából 861 magyar volt. Ebből 78 római katolikus, 772 református, 13 izraelita volt.

A 20. század elején Borsod vármegye Sajószentpéteri járásához tartozott.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Dr. Barzó József (független)[4]
  • 1994–1998: Kovács János (független)[5]
  • 1998–2002: Kovács János (független)[6]
  • 2002–2006: Fodor Gyula (független)[7]
  • 2006–2010: Üveges Géza (független)[8]
  • 2010–2014: Üveges Géza (független)[9]
  • 2014–2019: Üveges Géza (független)[10]
  • 2019–2024: Czakó Norbert (független)[11]
  • 2024– : Czakó Norbert (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1092
1085
1069
1072
1023
1036
1002
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[12]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,1%-a magyarnak, 0,6% cigánynak, 0,3% lengyelnek, 0,2% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (12,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 7,1%, református 56%, görögkatolikus 2,4%, felekezeten kívüli 11,1% (20,7% nem válaszolt).[13]

2022-ben a lakosság 86%-a vallotta magát magyarnak, 0,4% cigánynak, 0,1% németnek, 0,1% ruszinnak, 0,1% szlováknak, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (13,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 6,5% volt római katolikus, 37,4% református, 2% görög katolikus, 3,4% egyéb keresztény, 0,1% evangélikus, 0,1% izraelita, 11,2% felekezeten kívüli (38,8% nem válaszolt).[14]

Neves személyek

[szerkesztés]
  • Itt született 1921-ben Gergely Mihály József Attila-díjas magyar író, újságíró.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Varbó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. ↑ Varbó települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Varbó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  6. ↑ Varbó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  7. ↑ Varbó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  8. ↑ Varbó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  9. ↑ Varbó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  10. ↑ Varbó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 14.)
  11. ↑ Varbó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 15.)
  12. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  13. ↑ Varbó Helységnévtár
  14. ↑ Varbó Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Varbó&oldid=27470025”