Ugrás a tartalomhoz

Nagyrozvágy

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagyrozvágy
Nagyrozvágy címere
Nagyrozvágy címere
Nagyrozvágy zászlaja
Nagyrozvágy zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásCigándi
Jogállásközség
PolgármesterHogya Orsolya (független)[1]
Irányítószám3965
Körzethívószám47
Népesség
Teljes népesség592 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség23,31 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület26,81 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 20′ 38″, k. h. 21° 55′ 10″48.343750°N 21.919561°EKoordináták: é. sz. 48° 20′ 38″, k. h. 21° 55′ 10″48.343750°N 21.919561°E
Nagyrozvágy (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Nagyrozvágy
Nagyrozvágy
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Nagyrozvágy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyrozvágy témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Nagyrozvágy község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Cigándi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Miskolctól 112 kilométerre keletre fekszik, a Bodrogköz északi részén, a szlovák határ mellett. A szomszéd települések: kelet felől Kisrozvágy körülbelül 2 kilométerre, dél felől Cigánd 11 kilométerre, nyugat felől pedig Pácin 7 kilométerre. Délkelet felől határos még Ricse területével is, de a két község belterületei közúton csaknem 10 kilométer távolságra vannak egymástól, beékelődik közéjük nemcsak Kisrozvágy, de a Nagyrozvágytól 5 kilométerre keletre fekvő Semjén is. A legközelebbi város a 11 kilométerre fekvő Cigánd.

Megközelítése

[szerkesztés]

A település nyugati határszélén elhalad a Sátoraljaújhely-Cigánd-Kisvárda között húzódó, a 37-es és 4-es főutakat összekötő 381-es főút, ez a legfontosabb közúti elérési útvonala az említett városok és főutak mindegyike felől. Központján azonban csak a főútból keletnek kiágazó 3807-es út halad keresztül, azon érhető el keleti szomszédai felől is.

Északi szomszédja, a szlovákiai Nagygéres (Veľký Horeš) felé a 38 122-es számú mellékút vezet a községből.

Vasútvonal nem érinti.

Története

[szerkesztés]

A település Árpád-kori. Nevét 1258-ban említette először oklevél Rozvald néven, mint a zempléni vár fennhatósága alól kivált települést.

1235-1270 között; IV. Béla uralkodása alatt Rozvad nevét a zempléni vár tartozékaként, királyi birtokkén említették.

A tatárjárás alatt elnéptelenedett, később Ádám Igenec és Ambrus nagybirtokosok telepítették újra.

1330-ban a füzéri várnagyé, 1350-ben pedig a kistárkányiak voltak birtokosai.

1371-ben már két település: Nagyrozvágy és Kisrozvágy néven volt említve.

Református temploma 1820-ban épült. Kertjében a Parlaghy család 1576-ból származó sírürege található. Nagyrozvágyon látható a Revizky-kúria. 1830-ban és 1900-ban a falu leégett.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Bányász Mihály (független)[3]
  • 1994–1998: Bányász Mihály (független)[4]
  • 1998–2002: Bányász Mihály (független)[5]
  • 2002–2006: Bányász Mihály (független)[6]
  • 2006–2010: Bányász Mihály (független)[7]
  • 2010–2014: Hogya Orsolya (független)[8]
  • 2014–2019: Hogya Orsolya (független)[9]
  • 2019–2024: Hogya Orsolya (független)[10]
  • 2024– : Hogya Orsolya (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
641
643
634
610
602
592
592
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,4%-a magyarnak, 2,7% cigánynak, 0,3% görögnek, 0,2% németnek, 0,3% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (1,6% nem válaszolt; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 17,6%, református 64,7%, görögkatolikus 2,2%, evangélikus 0,6%, felekezeten kívüli 2% (5,3% nem válaszolt).[12]

2022-ben a lakosság 92,7%-a vallotta magát magyarnak, 4% cigánynak, 0,2-0,2% németnek, ukránnak, görögnek és románnak, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 8,8% volt római katolikus, 49% református, 2,8% görög katolikus, 3,8% egyéb keresztény, 4% felekezeten kívüli (31,1% nem válaszolt).[13]

Itt születtek, itt éltek

[szerkesztés]
  • Czelder Márton - református lelkész, író 1849 után itt Nagyrozvágyon volt segédtanító egy ideig.
  • Czinke Ferenc – grafikus, festőművész itt született.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Nagyrozvágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 15.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Nagyrozvágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Nagyrozvágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  5. Nagyrozvágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  6. Nagyrozvágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  7. Nagyrozvágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  8. Nagyrozvágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  9. Nagyrozvágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  10. Nagyrozvágy települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 5.)
  11. A nemzetiségi népesség száma településenként
  12. Nagyrozvágy Helységnévtár
  13. Nagyrozvágy Helységnévtár

További információk

[szerkesztés]