Sajószöged
| Sajószöged | |||
 | |||
| Az 1934-ben épült római katolikus templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Tiszaújvárosi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Dr. Gulyás Mihály (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3599 | ||
| Körzethívószám | 49 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 2384 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 161,53 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 13,62 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 56′ 45″, k. h. 20° 59′ 44″47.945919°N 20.995450°EKoordináták: é. sz. 47° 56′ 45″, k. h. 20° 59′ 44″47.945919°N 20.995450°E | |||
 Sajószöged
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Sajószöged weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sajószöged témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Sajószöged község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tiszaújvárosi járásban. 2023-ban elnyerte Az év digitális faluja-díjat.[3]
Fekvése
[szerkesztés]A vármegye déli részén helyezkedik el, a Sajó jobb partján, a folyótól mintegy 2,5-3 kilométerre délre, Tiszaújváros északnyugati szomszédságában, Miskolctól mintegy húsz kilométeres távolságban.
A további szomszédos települések: észak felől Girincs, északkelet felől Sajóörös, dél felől Nemesbikk, délnyugat felől Hejőbába, nyugat felől Szakáld, északnyugat felől pedig Nagycsécs.
Megközelítése
[szerkesztés]Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 35-ös főút, amely áthalad a lakott területén. Hejőbábával a 3311-es út, Sajóörössel és azon keresztül Kesznyétennel pedig a 36 107-es számú mellékút köti össze.
A hazai vasútvonalak közül a Nyékládháza–Tiszaújváros-vasútvonal érintette, melynek egy megállási pontja volt itt, annak a kihasználtság hiánya miatt elrendelt, 2016-os bezárásáig. Sajószöged megállóhely a belterület déli szélén létesült, közúti elérését csak önkormányzati utak biztosították.
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve személynévből keletkezett, alapja a szög = szeg, amely személynévnek is használatos volt (cegu). A szó az ék, sarok jelentésű „szög” névből származtatható. Általában olyan helyen jött létre ilyen nevű falu, település, ahol egy-egy folyó szöget alkot (pl. Szekszárd).
Története
[szerkesztés]A község neve először 1327-ben fordul elő oklevelekben, egy nemes nevében, aki az Abaúj vármegyei Büdön mint királyi ember volt jelen. A községben élő nemesek nemesi előnév gyanánt a de Szöged nevet használták.
A 14. században a település birtokosai a Berentei és Peres, majd a Petri, majd 1425-ben mellettük egyes részbirtokokban a Hodászi és Siketh családok is. Szögedi Syketh Bálint később is birtokos volt itt. Birtokot szereztek it a sajóládi pálosok is, a 16. századközepén pedig a (szuhafői) Rinóth és Ludnai családok
A reformáció hamar elterjedt a községben, 1580-ban már önálló egyház volt. A település 1599-ben és 1705-ben leégett. A puszta hely betelepítésére sok jövevény, elsősorban szlávok települtek be, akik vallásuk szerint görögkatolikusok voltak. Plébániájuk keletkezésére vonatkozó pontos adatok nem állnak rendelkezésre, de annyit biztosan lehet tudni, hogy a török időben már állt. A római katolikus plébániát 1737-ben állították fel, és Mihály arkangyal tiszteletére szentelték fel.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Ládi Balázs (független)[4]
- 1994–1998: Ládi Balázs (független)[5]
- 1998–2000: Ládi Balázs (független)[6]
- 2000–2002: Ládi Balázs (független)[7][8]
- 2002–2006: Ládi Balázs (független)[9]
- 2006–2010: Ládi Balázs (független)[10]
- 2010–2012: Ládi Balázs (független)[11]
- 2012–2014: Dr. Gulyás Mihály (független)[12]
- 2014–2019: Dr. Gulyás Mihály (független)[13]
- 2019–2024: Dr. Gulyás Mihály (független)[14]
- 2024– : Dr. Gulyás Mihály (független)[1]
A településen 2000. november 5-én időközi polgármester-választást tartottak.[15] Az előző polgármester elindult a választáson, és meg is erősítette pozícióját.
Bő egy évtizeddel később, 2012. április 22-én újból időközi polgármester-választásra kellett sort keríteni.[12] ezúttal az addigi faluvezető halála miatt.[16]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 2232 | 2222 | 2182 | 2421 | 2355 | 2325 | 2384 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[17]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83%-a magyarnak, 0,5% németnek mondta magát (16,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 29,5%, református 12,6%, görögkatolikus 5,6%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 15,1% (36% nem válaszolt).[18]
2022-ben a lakosság 91%-a vallotta magát magyarnak, 0,8% ukránnak, 0,6% cigánynak, 0,6% németnek, 0,2% románnak, 3,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 21,8% volt római katolikus, 12,8% református, 4,5% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,4% evangélikus, 0,1% ortodox, 17% felekezeten kívüli (42,1% nem válaszolt).[19]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Művelődési Ház és Könyvtár (grófi kastély)
- Római katolikus templom
- Görögkatolikus templom
- EU zászlópark
- Játszópark
- első világháborús emlékmű
- második világháborús emlékmű
- Általános iskola
- Idősek otthona (Beniczky-kastély)
- Sajószögedi-tó
- Erdészeti-tó
Galéria
[szerkesztés]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Sajószöged települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 22.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Az év digitális faluja, harom borsodi települést is díjaztak
- ↑ Sajószöged települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Sajószöged települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
- ↑ Sajószöged települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
- ↑ A 2000. november 5-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000. november 5. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
- ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
- ↑ Sajószöged települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
- ↑ Sajószöged települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
- ↑ Sajószöged települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ a b Sajószöged települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012. április 22. (Hozzáférés: 2020. június 10.)
- ↑ Sajószöged települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
- ↑ Sajószöged települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 9.)
- ↑ Időközi választások 2000-ben (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000 (Hozzáférés: 2020. május 25.)
- ↑ 2012. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012 (Hozzáférés: 2020. június 10.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- ↑ Sajószöged Helységnévtár
- ↑ Sajószöged Helységnévtár
Források
[szerkesztés]- Lehoczky Alfréd: Hétszáz év a Bükk és a Tisza táján (Miskolc, 2000) ISBN 963 9280 12 7
