Zemplénagárd
| Zemplénagárd | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Cigándi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kiss Attila (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3977 | ||
| Körzethívószám | 47 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 567 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 26,33 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 29,09 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 21′ 35″, k. h. 22° 04′ 07″48.359694°N 22.068714°EKoordináták: é. sz. 48° 21′ 35″, k. h. 22° 04′ 07″48.359694°N 22.068714°E | |||
 Zemplénagárd
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Zemplénagárd weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Zemplénagárd témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Zemplénagárd község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Cigándi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]A község a Bodrogköz magyarországi részének, sőt az egész megyének is a legkeletibb fekvésű települése, határszéle északon egybeesik a magyar-szlovák országhatárral, kelet-délkelet felől pedig több kilométeren át a Tisza sodorvonalát követi, illetve néhány helyen átnyúlik a folyó túlsó, bal parti oldalára is. Ez utóbbi területrészek mindegyike lakatlan, a település teljes belterülete a Tisza jobb parti oldalán terül el.
A szomszédos települések a határ magyar oldalán: északkelet felől Tiszabezdéd, kelet felől Tuzsér, délkelet felől Komoró, dél felől Fényeslitke, Döge és Szabolcsveresmart (az eddigiek mindegyike a Tisza túlpartján helyezkedik el); délnyugat felől Révleányvár, nyugat felől pedig Dámóc. Észak felől, Szlovákia irányából a két legközelebbi település Bély (Biel) és Nagytárkány (Veľké Trakany).
Megközelítése
[szerkesztés]1976-ig itt volt a Bodrogközi Kisvasút egyik végállomása, azóta csak közúton közelíthető meg: a járási székhely, Cigánd irányából a 3804-es, Pácin-Dámóc felől pedig a 3807-es úton. A Tisza túlpartján fekvő települések közül csak Tuzsérral van összeköttetése, a köztük húzódó kompjárat révén, a komp itteni kikötőjét a központtal a 38 308-as számú mellékút kapcsolja össze.
Nagytárkány felé az országhatár korábban évtizedeken át nem volt átjárható, de 2006 augusztusában egy kormányközi szerződés alapján megnyílt a határátkelő (akkor még csak gyalogosok és kerékpárosok számára), a gépjárműforgalom kiszolgálására is alkalmas átkelőhelyet, illetve az azt kiszolgáló közutat pedig mindkét oldalon 2013. augusztus 27-én avatták fel.[3] A községből a határ felé vezető útszakasz azóta mellékútként a 38 124-es számozást viseli.
Története
[szerkesztés]Zemplénagárd nevét már a 15. századi oklevelek is említették Agaar alakban írva. Ekkor két Agárdról, Kis- és Nagyagárdról tettek említést.
A kis Tiszamenti település az Agárdi és az Agárdi Tőke családok ősi lakhelye volt. 1417-ben azonban az Agárdiakon kívül a Nagytárkányi és a Perényi családnak is birtokrésze volt itt. 1452-ben Agárdi Lajos Balázs a maga birtokrészét a leleszi prépostra és rendházva hagyta. 1487-ben a Széchi család is birtokrészt szerzett itt, részüket azonban a Tárczaiaknak zálogosították el, majd azt a Török család szerezte meg. 1598-ban a leleszi prépostság, Török Ferenc, Korchma János és Báhonyi Márton birtokának írták.
1654-ben Kisagárd részeire a Tárkányi család tagjai kaptak királyi adományt, kiktől 1688-ban Sennyei István (III.) örökölte, s a Sennyei családé maradt 1741-ig, amikor a Dőry család kapta meg, kiktől ismét a Sennyeiekhez került. A birtok másik részén Nagyagárdon pedig a leleszi konvent, a Török, Szirmay, Ormos és Tolvaj családok osztoztak meg még 1848 előtt, de rajtuk kívül a Korchma, Tárczy, Mailáth családoknak is volt itt birtokrésze.
1865-ben nagy tűzvész pusztított a településen, melyben a falu nagy része a tűz martaléka lett.
Az 1900-as évek elején a leleszi prépost, Török Zoltán és báró Sennyei Béla volt a település birtokosa.
A község régi helynevei közül az 1900-as évek elején még ismert volt Dorgó, Páterhomok, Oroszhegy, Vértó, Hidliget és Mikonya neve.
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Barathy György (független)[4]
- 1994–1998: Barathy György (független)[5]
- 1998–2002: Barathy György (független)[6]
- 2002–2006: Barathy György (független)[7]
- 2006–2010: Barathy György (független)[8]
- 2009–2010: Szajkó Anna (független)[9]
- 2010–2014: Szajkó Anna (független)[10]
- 2014–2019: Kiss Attila (független)[11]
- 2019–2024: Kiss Attila (független)[12]
- 2024– : Kiss Attila (független)[1]
A településen 2009. június 7-én időközi polgármester-választást tartottak,[9] az előző polgármester lemondása miatt.[13]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 815 | 790 | 782 | 688 | 620 | 613 | 567 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[14]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,8%-a magyarnak, 11,3% cigánynak mondta magát (16,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 12%, református 31,6%, görögkatolikus 22,8%, felekezeten kívüli 14,7% (17,5% nem válaszolt).[15]
2022-ben a lakosság 89%-a vallotta magát magyarnak, 9% cigánynak, 1,3% szlováknak, 0,3% ukránnak, 0,3% németnek, 0,2% románnak, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 9,5% volt római katolikus, 36,1% református, 19,4% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 6,9% felekezeten kívüli (27,3% nem válaszolt).[16]
Nevezetességei
[szerkesztés]- Református temploma - 1794-ben épült.
- Görögkatolikus temploma műemlék, 1451-ben épült Aranyszájú Szent János tiszteletére az előző XIII. századból való templom megmaradt faragott kockakövekből álló alapjára.
Források
[szerkesztés]- Borovszky Samu: Zemplén vármegye.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Zemplénagárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 12.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Elkészült a Zemplénagárd-Nagytárkány összekötő út (magyar nyelven). NIF ZRt honlapja, 2013. augusztus 27. [2015. szeptember 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 9.)
- ↑ Zemplénagárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Zemplénagárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Zemplénagárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
- ↑ Zemplénagárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
- ↑ Zemplénagárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
- ↑ a b Zemplénagárd települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009. június 7. (Hozzáférés: 2020. június 5.)
- ↑ Zemplénagárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Zemplénagárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Zemplénagárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 17.)
- ↑ 2009. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009 (Hozzáférés: 2020. június 5.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- ↑ Zemplénagárd Helységnévtár
- ↑ Zemplénagárd Helységnévtár
