Ugrás a tartalomhoz

Sajókaza

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sajókaza
Református templom
Református templom
Sajókaza címere
Sajókaza címere		 Sajókaza zászlaja
Sajókaza zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásKazincbarcikai
Jogállásközség
PolgármesterRusznyák István (független)[1]
Irányítószám3720
Körzethívószám48
Népesség
Teljes népesség2991 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség100,72 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület30,72 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 17′ 00″, k. h. 20° 34′ 58″48.283350°N 20.582761°EKoordináták: é. sz. 48° 17′ 00″, k. h. 20° 34′ 58″48.283350°N 20.582761°E
Sajókaza (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Sajókaza
Sajókaza
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Sajókaza weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sajókaza témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sajókaza község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

Miskolctól 26 kilométerre északnyugatra, a Sajó bal partján fekszik.

A közvetlenül szomszédos települések: észak felől Felsőnyárád, északkelet felől Kurityán, kelet felől Szuhakálló, délkelet felől Kazincbarcika, dél felől Sajóivánka, délnyugat felől Vadna, nyugat felől Sajógalgóc, északnyugat felől pedig Dövény és Jákfalva.

Megközelítése

[szerkesztés]

Közúton három irányból érhető el: a 26-os főút sajóivánkai szakasza és Felsőnyárád felől a 2603-as, Szuhakálló felől pedig a 2604-es út.

A falutól délre, már Sajóivánka területén található a Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonal Sajókaza megállóhelye, melynek közúti elérését a 26-os főútból, annak 26+150-es kilométerszelvénye közelében kiágazó, rövidke 26 303-as számú mellékút biztosítja.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Neve vagy magyar törzsnévből, vagy az ótörök eredetű Quaz személynévből származik, mások szerint azonban az ószláv koza (= kecske) főnévből való.

Története

[szerkesztés]

1231-ben Kaza néven említik először. Református temploma 13. századi romanikus eredetű, a 15. században gótikus stílusban átépítették, a 19. században tornyát magasították. 1562-ben körítőfallal erősítették meg, mely részben ma is áll. Középkori monostorát a Rátold nemzetség építtette, keletkezési ideje ismeretlen, de 1343-ban már állott. A település a 14. századtól élte virágkorát, ekkor többször tartottak itt vármegyegyűlést.

Később királyi birtok lett, majd Zsigmod Serkey Györgynek adta zálogba. 1461-ben már mezővárosként említik. A fejlődésnek a török megjelenése vetett véget. 1552-ben Eger ostromakor kifosztották. 1558. október 18-án határában csata zajlott. A sorozatos török sanyargatások miatt lakói elmenekültek és 1564-ben lakatlan pusztaság lett. 1638-ban nagy tűzvész pusztított, melyben csaknem az egész város leégett.

A 17. században Rákóczi birtok lett. A szabadságharc leverése után mint Rákóczi birtokot lefoglalta a kincstár. 1756-tól 1945-ig birtokosai a Radvánszkyak voltak. 1910-ben 2367 lakosa volt, ekkor Borsod vármegye Edelényi járásához tartozott. 1945 után lakói nagy része szénbányászatból élt, de az 1960-as évek elején a bányákat bezárták.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Balázs Tibor (FKgP)[3]
  • 1994–1998: Balázs Tibor (FKgP)[4]
  • 1998–2002: Balázs Tibor (FKgP)[5]
  • 2002–2006: Balázs Tibor (független)[6]
  • 2006–2010: Stefán László Mihály (független)[7]
  • 2010–2014: Stefán László Mihály (független)[8]
  • 2014–2019: Stefán László Mihály (független)[9]
  • 2019–2024: Rusznyák István (független)[10]
  • 2024– : Rusznyák István (független)[1]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
3112
3102
3116
3054
2911
2995
2991
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 85%-a magyar, 15%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,6%-a magyarnak, 25,4% cigánynak, 0,3% németnek mondta magát (10,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 37,2%, református 16,4%, evangélikus 3,7%, görögkatolikus 1,3%, felekezeten kívüli 7% (24,8% nem válaszolt).[12]

2022-ben a lakosság 92,6%-a vallotta magát magyarnak, 16,1% cigánynak, 0,2% németnek, 0,1-0,1% örménynek, bolgárnak, ukránnak és románnak, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,3% volt római katolikus, 11,9% református, 2,1% görög katolikus, 1,1% egyéb keresztény, 3,7% evangélikus, 14,9% felekezeten kívüli (33,5% nem válaszolt).[13]

Oktatási intézmények

[szerkesztés]

Neves személyek

[szerkesztés]
  • Itt született 1849-ben Radvánszky Béla művelődés- és irodalomtörténész, politikus, császári és királyi kamarás, valóságos belső titkos tanácsos, koronaőr, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság elnöke
  • Itt született 1914-ben Kovács Gyula színművész.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Képek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Sajókaza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 22.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Sajókaza települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Sajókaza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  5. ↑ Sajókaza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
  6. ↑ Sajókaza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
  7. ↑ Sajókaza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
  8. ↑ Sajókaza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  9. ↑ Sajókaza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  10. ↑ Sajókaza települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 9.)
  11. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  12. ↑ Sajókaza Helységnévtár
  13. ↑ Sajókaza Helységnévtár
  14. ↑ Dr. Ámbédkar Iskola » M1 Híradó, 2016. április 14.. www.ambedkar.hu. [2016. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. augusztus 11.)

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sajókaza&oldid=27465555”