Karos
| Karos | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Cigándi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Dakos János (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3962 | ||
| Körzethívószám | 47 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 517 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 31,46 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 15,32 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 19′ 48″, k. h. 21° 44′ 22″48.329989°N 21.739361°EKoordináták: é. sz. 48° 19′ 48″, k. h. 21° 44′ 22″48.329989°N 21.739361°E | |||
 Karos
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Karos weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Karos témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Karos község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Cigándi járásában, Miskolctól kb. 90 kilométerre északkeletre.
Fekvése
[szerkesztés]A Bodrogközben fekszik, a szlovák határ mentén.
A környező települések közül Karcsa 5 kilométerre keletre, Bodroghalom mintegy 8 kilométerre délnyugatra, Alsóberecki 7 kilométerre nyugatra, Felsőberecki pedig 10 kilométerre északnyugatra fekszik. Pácin és Vajdácska ugyancsak mintegy 8-8 kilométerre található (előbbi keleti, utóbbi nyugati irányban), de e két település már nem szomszédos Karossal; a két legközelebbi város a 15 kilométerre északnyugatra fekvő Sátoraljaújhely és a 16 kilométerre nyugatra fekvő Sárospatak. Észak felől szlovákiai, Bodrogszerdahelyhez (Streda nad Bodrogom) tartozó területek határolják.
Megközelítése
[szerkesztés]A település területén végighalad a Sátoraljaújhely-Cigánd-Kisvárda között húzódó, a 37-es és 4-es főutakat összekötő 381-es főút, ez a legfontosabb közúti elérési útvonala az említett városok és főutak mindegyike felől. Vasútvonal nem érinti a települést.
Története
[szerkesztés]Karos az ország egyik leggazdagabb honfoglalás kori régészeti lelőhelye. A 10. században valamelyik honfoglaló fejedelmünk szálláshelye lehetett a környék.
Karost 1392-ben említik először. 1880-ban tűzvész pusztította el.
Az első bécsi döntés által visszacsatolt felvidéki területekre bevonuló miskolci 7. dandár egyik alakulata a község határsorompójánál lépte át 1938. november 6-án a trianoni határokat. A helybéli és a bodrogszerdahelyi lakosok ünneplő tömege jelenlétében délelőtt 10 órakor nyitották fel a feldíszített sorompót és vette kezdetét a honvédség biztosító előőrseinek bevonulása.[3]
Közélete
[szerkesztés]Polgármesterei
[szerkesztés]- 1990–1994: Zalai Gyula (független)[4]
- 1994–1998: Zalai Gyula (független)[5]
- 1998–2002: Sáfrányos József (független)[6]
- 2002–2006: Sáfrányos József (független)[7]
- 2006–2010: Kulcsár Nándor Zoltán (független)[8]
- 2010–2014: Kulcsár Nándor Zoltán (független)[9]
- 2014–2016: Torma Gábor (független)[10]
- 2016–2019: Dakos János (független)[11]
- 2019–2024: Dakos János (független)[12]
- 2024– : Dakos János (független)[1]
A településen 2016. május 8-án időközi polgármester-választást tartottak,[11] az előző polgármester lemondása miatt.[13]
Népesség
[szerkesztés]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 487 | 473 | 487 | 459 | 509 | 499 | 517 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
2001-ben a település lakosságának 96%-a magyar, 4%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[14]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,9%-a magyarnak, 11,7% cigánynak, 0,2% németnek, 0,4% szlováknak mondta magát (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 18,2%, református 43,5%, görögkatolikus 11,9%, felekezeten kívüli 9,1% (17% nem válaszolt).[15]
2022-ben a lakosság 85,7%-a vallotta magát magyarnak, 15,3% cigánynak, 1,6% szlováknak, 0,2% ukránnak, 0,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 11,6% volt római katolikus, 32,6% református, 8,4% görög katolikus, 0,4% egyéb keresztény, 3,9% felekezeten kívüli (42,8% nem válaszolt).[16]
Látnivalók
[szerkesztés]- Honfoglalás Kori Látogatóközpont
- Millenniumi emlékmű a háború elesettjeinek emlékére
- Református templom
- Katolikus templom
- Honfoglalás kori Régészeti Park és Emlékhely
Honfoglalás kori Régészeti Park
[szerkesztés]
A település határában található történelmi emlékhely a Honfoglalás kori Régészeti Parkhoz tartozik. (A park másik része a honfoglalás kori skanzen a közeli Kisrozvágyon működött.)
A község határában, Eperjesszög II. temetőhalma alatt tárták fel az egyik leggazdagabb sírmellékletű honfoglalás kori temetőt: többek között díszes szablyákat, övvereteket, tarsolylemezeket és pénzérméket (arab dirhemek és nyugat-európai veretek) is találtak.[17] Mindez azt mutatja, hogy a honfoglaló magyarság uralkodó nagyfejedelme ebben a térségben építette ki első hatalmi központját. A temetőhalmon a feltárt 73 sírhely megjelölésével készült el a honfoglalók temetőjének rekonstrukciója. A sírjelek mellett a halmon kopjafa áll, a hét vezér jelképeivel.
.JPG)
A lelőhely feltárásának története
[szerkesztés]1899-ben az egyik környékbeli tanyán – a Sennyey család birtokán – gazdag lovas sírokat fedeztek fel a földművesek répavermelés közben. A leleteket Berecz Károly alsóberecki tanító gyűjtötte össze és adta át Dókus Gyulának, Zemplén vármegye alispánjának és lelkes amatőr régésznek, aki azt tervezte, hogy a következő tavasszal ásatásokat fog végezni a területen. Hivatali elfoglaltsága miatt azonban erre nem került sor. Csak az 1930-as években kerültek elő újabb leletek. A kapzsiságból feldúlt 40-50 sírból származó, arany- és ezüstékszerek egy becsületes sátoraljaújhelyi ékszerész közreműködésével a Magyar Nemzeti Múzeumba kerültek.[18][19]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Karos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 8.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Márai Sándor tudósítása a Pesti Hírlap 1938. november 8-i lapszámában.
- ↑ Karos települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Karos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 29.)
- ↑ Karos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
- ↑ Karos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
- ↑ Karos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
- ↑ Karos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Karos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. május 9.)
- ↑ a b Karos település időközi választási eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2016. május 8. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
- ↑ Karos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 31.)
- ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 19.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
- ↑ Karos Helységnévtár
- ↑ Karos Helységnévtár
- ↑ Voltak-e nagycsaládi temetői a honfoglaló magyaroknak?
- ↑ Vezérek jönnek, kíséretükkel
- ↑ Révész László: Újabb adatok a Karos-Eperjesszög I. honfoglalás kori temető értékeléséhez A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 9. (Szeged, 2003)
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]- Révész László: A karosi honfoglalás kori temetők. Régészeti adatok a Felső-Tisza-vidék X. századi történetéhez; HOM–MNM, Miskolc–Bp., 1996 (Magyarország honfoglalás kori és kora Árpád-kori sírleletei)
- Nagy Géza–Révész László: Karos; szerk. Porkoláb Albert; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2001 (Száz magyar falu könyvesháza)
