Ugrás a tartalomhoz

„Zemplénagárd” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzés folyamatban]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
2024
Pikipedia (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
 
84. sor: 84. sor:
[[Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései]]
[[Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén megye települései]]
[[Kategória:Zemplén vármegye települései]]
[[Kategória:Zemplén vármegye települései]]
[[Kategória:Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei 5. sz. országgyűlési egyéni választókerület]]

A lap jelenlegi, 2024. december 15., 12:26-kori változata

Zemplénagárd
Zemplénagárd címere
Zemplénagárd címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásCigándi
Jogállásközség
PolgármesterKiss Attila (független)[1]
Irányítószám3977
Körzethívószám47
Népesség
Teljes népesség567 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség26,33 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület29,09 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 21′ 35″, k. h. 22° 04′ 07″48.359694°N 22.068714°EKoordináták: é. sz. 48° 21′ 35″, k. h. 22° 04′ 07″48.359694°N 22.068714°E
Zemplénagárd (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Zemplénagárd
Zemplénagárd
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Zemplénagárd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zemplénagárd témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Zemplénagárd község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Cigándi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A község a Bodrogköz magyarországi részének, sőt az egész megyének is a legkeletibb fekvésű települése, határszéle északon egybeesik a magyar-szlovák országhatárral, kelet-délkelet felől pedig több kilométeren át a Tisza sodorvonalát követi, illetve néhány helyen átnyúlik a folyó túlsó, bal parti oldalára is. Ez utóbbi területrészek mindegyike lakatlan, a település teljes belterülete a Tisza jobb parti oldalán terül el.

A szomszédos települések a határ magyar oldalán: északkelet felől Tiszabezdéd, kelet felől Tuzsér, délkelet felől Komoró, dél felől Fényeslitke, Döge és Szabolcsveresmart (az eddigiek mindegyike a Tisza túlpartján helyezkedik el); délnyugat felől Révleányvár, nyugat felől pedig Dámóc. Észak felől, Szlovákia irányából a két legközelebbi település Bély (Biel) és Nagytárkány (Veľké Trakany).

Megközelítése

[szerkesztés]

1976-ig itt volt a Bodrogközi Kisvasút egyik végállomása, azóta csak közúton közelíthető meg: a járási székhely, Cigánd irányából a 3804-es, Pácin-Dámóc felől pedig a 3807-es úton. A Tisza túlpartján fekvő települések közül csak Tuzsérral van összeköttetése, a köztük húzódó kompjárat révén, a komp itteni kikötőjét a központtal a 38 308-as számú mellékút kapcsolja össze.

Nagytárkány felé az országhatár korábban évtizedeken át nem volt átjárható, de 2006 augusztusában egy kormányközi szerződés alapján megnyílt a határátkelő (akkor még csak gyalogosok és kerékpárosok számára), a gépjárműforgalom kiszolgálására is alkalmas átkelőhelyet, illetve az azt kiszolgáló közutat pedig mindkét oldalon 2013. augusztus 27-én avatták fel.[3] A községből a határ felé vezető útszakasz azóta mellékútként a 38 124-es számozást viseli.

Története

[szerkesztés]

Zemplénagárd nevét már a 15. századi oklevelek is említették Agaar alakban írva. Ekkor két Agárdról, Kis- és Nagyagárdról tettek említést.

A kis Tiszamenti település az Agárdi és az Agárdi Tőke családok ősi lakhelye volt. 1417-ben azonban az Agárdiakon kívül a Nagytárkányi és a Perényi családnak is birtokrésze volt itt. 1452-ben Agárdi Lajos Balázs a maga birtokrészét a leleszi prépostra és rendházva hagyta. 1487-ben a Széchi család is birtokrészt szerzett itt, részüket azonban a Tárczaiaknak zálogosították el, majd azt a Török család szerezte meg. 1598-ban a leleszi prépostság, Török Ferenc, Korchma János és Báhonyi Márton birtokának írták.

1654-ben Kisagárd részeire a Tárkányi család tagjai kaptak királyi adományt, kiktől 1688-ban Sennyei István (III.) örökölte, s a Sennyei családé maradt 1741-ig, amikor a Dőry család kapta meg, kiktől ismét a Sennyeiekhez került. A birtok másik részén Nagyagárdon pedig a leleszi konvent, a Török, Szirmay, Ormos és Tolvaj családok osztoztak meg még 1848 előtt, de rajtuk kívül a Korchma, Tárczy, Mailáth családoknak is volt itt birtokrésze.

1865-ben nagy tűzvész pusztított a településen, melyben a falu nagy része a tűz martaléka lett.

Az 1900-as évek elején a leleszi prépost, Török Zoltán és báró Sennyei Béla volt a település birtokosa.

A község régi helynevei közül az 1900-as évek elején még ismert volt Dorgó, Páterhomok, Oroszhegy, Vértó, Hidliget és Mikonya neve.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Barathy György (független)[4]
  • 1994–1998: Barathy György (független)[5]
  • 1998–2002: Barathy György (független)[6]
  • 2002–2006: Barathy György (független)[7]
  • 2006–2010: Barathy György (független)[8]
  • 2009–2010: Szajkó Anna (független)[9]
  • 2010–2014: Szajkó Anna (független)[10]
  • 2014–2019: Kiss Attila (független)[11]
  • 2019–2024: Kiss Attila (független)[12]
  • 2024– : Kiss Attila (független)[1]

A településen 2009. június 7-én időközi polgármester-választást tartottak,[9] az előző polgármester lemondása miatt.[13]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
815
790
782
688
620
613
567
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[14]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,8%-a magyarnak, 11,3% cigánynak mondta magát (16,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 12%, református 31,6%, görögkatolikus 22,8%, felekezeten kívüli 14,7% (17,5% nem válaszolt).[15]

2022-ben a lakosság 89%-a vallotta magát magyarnak, 9% cigánynak, 1,3% szlováknak, 0,3% ukránnak, 0,3% németnek, 0,2% románnak, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 9,5% volt római katolikus, 36,1% református, 19,4% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 6,9% felekezeten kívüli (27,3% nem válaszolt).[16]

Nevezetességei

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Borovszky Samu: Zemplén vármegye.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Zemplénagárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 12.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. Elkészült a Zemplénagárd-Nagytárkány összekötő út (magyar nyelven). NIF ZRt honlapja, 2013. augusztus 27. [2015. szeptember 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. augusztus 9.)
  4. Zemplénagárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Zemplénagárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. Zemplénagárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  7. Zemplénagárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  8. Zemplénagárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  9. a b Zemplénagárd települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009. június 7. (Hozzáférés: 2020. június 5.)
  10. Zemplénagárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  11. Zemplénagárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  12. Zemplénagárd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 17.)
  13. 2009. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2009 (Hozzáférés: 2020. június 5.)
  14. A nemzetiségi népesség száma településenként
  15. Zemplénagárd Helységnévtár
  16. Zemplénagárd Helységnévtár

Külső hivatkozások

[szerkesztés]