„Sajókápolna” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 96. sor: | 96. sor: | ||
== Népcsoportok == |
== Népcsoportok == |
||
A település lakosságának |
A település lakosságának 1%-a [[Magyarok|magyar]], 99%-a [[cigány]] nemzetiségűnek vallja magát.<ref>[http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/04/tabhun/tabl11/load11005.html A nemzetiségi népesség száma településenként ]</ref> |
||
== Nevezetességei == |
== Nevezetességei == |
||
A lap 2016. február 2., 12:20-kori változata
| Sajókápolna | |||
.jpg) | |||
| Műemlék református templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Miskolci | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Faragó Ilona[1] | ||
| Irányítószám | 3773 | ||
| Körzethívószám | 48 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 360 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 39,39 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 10,51 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Észak-magyarországi-középhegység[3] | ||
| Földrajzi középtáj | Bükk-vidék[3] | ||
| Földrajzi kistáj | Tardonai-dombság[3] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 11′ 39″, k. h. 20° 41′ 10″48.194211°N 20.686081°EKoordináták: é. sz. 48° 11′ 39″, k. h. 20° 41′ 10″48.194211°N 20.686081°E | |||
 Sajókápolna
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Sajókápolna témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Sajókápolna község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Miskolci járásban.
Fekvése
Sajószentpétertől délnyugatra, a parasznyai völgy alján fekvő település.
Története
Sajókápolna nevét 1317 és 1342 között említette először oklevél p. Kapolna néven, mikor Károly Róbert király megerősítette vásárolt birtokukban Vilyam fiait: Jánost, Lászlót és Mihályt.
1332-ben Szent Mártonról elnevezett egyházát is említették, melynek papja a pápai tizedjegyzék szerint ez évben 5 garas pápai tizedet fizetett.
1910-ben 491 lakosából 488 magyar volt. Ebből 35 római katolikus, 450 református volt.
A 20. század elején Borsod vármegye Sajószentpéteri járásához tartozott.
| Főbb közigazgatás-történeti adatok 1900 óta | |
|---|---|
| Neve | |
| 1906-ig | Kápolna |
| 1906 óta | Sajókápolna |
| Rangja | |
| 1950-ig | kisközség, körjegyzőségi székhely |
| 1950–1969 | önálló tanácsú község |
| 1969–1981 | községi közös tanács székhelye |
| 1981–1990 | Parasznya községi közös tanács társközsége |
| 1990 óta | község |
| Tárközségei | |
| 1969–1981 | Kondó, Sajólászlófalva |
| Területi beosztása | |
| 1923-ig | Borsod vármegye, Sajószentpéteri járás |
| 1923–1938 | Borsod, Gömör és Kishont k.e.e. vármegye, Sajószentpéteri járás |
| 1938–1945 | Borsod vármegye, Sajószentpéteri járás |
| 1945–1950 | Borsod-Gömör vármegye, Sajószentpéteri járás |
| 1950–1983 | Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Miskolci járás |
| 1984–1990 | Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Miskolci városkörnyék |
| 1990 óta | Borsod-Abaúj-Zemplén megye |
| 1994 óta | Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Miskolci kistérség |
Népcsoportok
A település lakosságának 1%-a magyar, 99%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[4]
Nevezetességei
- Késő barokk református templom
Jegyzetek
- ↑ Sajókápolna polgármester választás eredménye - választás.hu, 2014. október 12.
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
