Ziliz
| Ziliz | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Észak-Magyarország | ||
| Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
| Járás | Edelényi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Verebélyi Norbert (független)[1] | ||
| Irányítószám | 3794 | ||
| Körzethívószám | 46 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 348 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 38,88 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 9,26 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 15′ 06″, k. h. 20° 47′ 35″48.251589°N 20.792919°EKoordináták: é. sz. 48° 15′ 06″, k. h. 20° 47′ 35″48.251589°N 20.792919°E | |||
 Ziliz
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
| |||
| Ziliz weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ziliz témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Ziliz község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi járásban.
Fekvése
A Csereháti dombvidék déli részén fekszik, Miskolctól 15 kilométerre északi irányban.
Nevének eredete
.jpg)
Nevét a ziliz gyógynövényről kapta. Régen nagyon sok ilyen növény volt a falu körül.
Története
Ziliz (Zselic) nevét 1267-ben említették először az oklevelek, Selyz alakban írva. Első birtokosának nevét 1284-ből, IV. László király idejéből ismerjük biztosan. Ekkor a király szerviensének Chekey fia Og Jánosnak a birtoka volt. E birtokában III. András király is megerősítette. Ziliz Mindenszentekről elnevezett egyházának papja 1332-ben a pápai tizedjegyzék szerint 5 garas pápai tizedet fizetett.
Közélete
Polgármesterei
- 1990–1994: Gyuricskó János (független)[3]
- 1994–1998: Id. Gyuricskó János (független)[4]
- 1998–2002:
- 2002–2006:
- 2006–2010:
- 2010–2014: Verebélyi Norbert (független)[5]
- 2014–2019: Verebélyi Norbert (független)[6]
- 2019-től: Verebélyi Norbert (független)[1]
Népesség
A település népességének változása:
| Lakosok száma | 338 | 348 | 351 | 366 | 371 | 369 | 348 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
Népcsoportok
A település lakosságának 97%-a magyar, 3%-a cigány nemzetiségűnek vallja magát.[7]
Nevezetességei
- Természetvédelmi érték. Többször is belecsapott a villám, és már csak néhány ága van meg. A régi mendemondák szerint II. Rákóczi Ferenc ehhez a fához kötötte a lovát, amikor átutazóban volt ezen a tájon.
- A településen nincs általános iskolai oktatás, az iskoláskorú gyerekek Boldvára, Nyomárra, Edelénybe és Miskolcra járnak iskolába.
- Egy református templom található a község központjában.
Jegyzetek
- ↑ a b Ziliz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 22.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Ziliz települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Ziliz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Ziliz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Ziliz települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 22.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként [halott link]
Források
- Győrffy György: Borsodvármegye.
