„Somodi” változatai közötti eltérés

	Somodi (Drienovec)
	Somodi - Szent Márton templom.
	; Somodi zászlaja
	; Somodi zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Kassa-környéki
Rang	község
Első írásos említés	1241
Polgármester	Gabriel Gavallér
Irányítószám	044 01
Körzethívószám	055
Forgalmi rendszám	KS
	Népesség
Teljes népesség	2366 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	76 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	188 m
Terület	28,07 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 36′ 40″, k. h. 20° 56′ 50″48.611111°N 20.947222°EKoordináták: é. sz. 48° 36′ 40″, k. h. 20° 56′ 50″48.611111°N 20.947222°E
	Somodi weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Somodi témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Laptörténet interaktív böngészése

[ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap jelenlegi, 2023. december 22., 11:52-kori változata

Somodi (szlovákul: Drienovec, korábban Šomody) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Fekvése

Kassától 29 km-re délnyugatra, Torna és Szepsi között található.

Története

A falut 1255-ben a jászói kolostor birtokainak leírásában „Sumugy” alakban említik először. 1345-ben Szepsi város határleírásában szerepel, mint vámszedési joggal rendelkező királyi birtok. Vámja a Tornáról Kassára menő út mellett állt. 1349-ben Nagy Lajos király adománylevelében „Sumugy” néven szerepel, mint Abaúj vármegye része. 1387-ben Zsigmond király a somodi uradalmat Kapoly Jánosnak adja. Egykori várát 1317-től említik mint királyi várat az abaújvári ispánság tartozékaként. 1349-ben már nem említik, valószínűleg kevéssel előbb pusztult el. A falu a 14. században királyi birtok, a 16. században a szepesi káptalané. A szepesi káptalan 1595-ben kelt oklevele szerint a mai templom helyén ekkor egy kápolna állt, mely Krisztus Szent Teste tiszteletére volt szentelve. 1776-tól a falu a rozsnyói püspökség birtoka. 1775 és 1780 között épült fel itt a ma is álló templom.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SOMODI, vagy Somos. Magyar falu Abaúj Várm., földes Ura a’ Rosnyói Püspökség, lakosai külömbfélék, fekszik Szepsihez, és Kis Bodolóhoz nem meszsze, határja jó, vagyonnyai külömbfélék.”^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Somodi, nagy magyar falu, Abauj vgyében, Szepsihez nyugotra 1 órányira, a rozsnyói országutban, 1226 kath., 1 evang., 7 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Földje mindent jól megterem; erdeje gyönyörü s benne sok fenyves madár és fajdtyuk fogatik. Fördőintézet. E helységben lovasság szokott tanyázni. F. u. a rozsnyói püspök.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „204 háza, 1181 magyar lakosa, körjegyzősége, vasúti-, posta- és táviró-állomása van. Itt van a rozsnyói püspök csinos nyaralója, szép park közepén. A nyaraló berendezése egészen egyszerű. Határában már régebben kutattak kőszenet, a rendszeres kutatást azonban csak a „Kassa-somodi kőszénbánya részvénytársulat” kezdte meg. Van itt egy kisebb cseppkőbarlang és egy meleg forrás, mely a püspöki kert egyik sziklájából fakad. „Földvár” nevü dülője onnan nyerte elnevezését, mert ott a török világban földsánczokat emeltek. Római kath. temploma 1780-ben épült. A püspöki nyaralótól északra, a Miglincz-patak völgyében van a regényes fekvésü somodi fürdő, melyet a vármegyéből sokan látogatnak.”^[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 1180-an, túlnyomórészt magyarok lakták.

2001-ben 1752 lakosából 1119 szlovák és 587 magyar.

2011-ben 2126 lakosából 847 szlovák, 617 magyar és 603 roma.

Nevezetességei

Szent Márton tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1780-ban épült, védőfal övezi. A templom a második világháborúban súlyosan megrongálódott. Külső renoválása 1983-ban, a belső 1986-ban történt.
Az egykori püspöki kastély 1780-ban épült, 1838-ban Scitovszky János rozsnyói püspök kápolnával bővítette. Parkjában tó található. A kastély az államosítás után oktatási célokat szolgált. A rendszerváltást követően visszakapta a püspökség, ma a Máriás-nővérek otthona van benne, akik az épületet fokozatosan hozzák rendbe.
A faluban fürdőtelep, ásványvízforrás is található.
Somodi-barlang. Ezt a cseppkőbarlangot 1995-ben az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai részeként felvették az UNESCO Világörökség listára.

További információk

Hivatalos oldal Archiválva 2007. augusztus 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
Rövid ismertető
E-obce.sk
Községinfó
Somodi Szlovákia térképén

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Abaúj-Torna vármegye.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Abaúj-Torna vármegye.

[1]

[2]

[3]

[4]

@@ 3. sor: / 3. sor: @@
 |név                 = Somodi
 |helyi név           = Drienovec
-|kép                 =
+|kép                 = Drienovec, Rímskokatolícky kostol Svätého Martina z Tours.jpg
-|képaláírás          =
+|képaláírás          = Somodi - Szent Márton templom.
-|régió               = Kassai
 |kerület             = Kassai
-|járás               = Kassa-vidéki
+|járás               = Kassa-környéki
 |kistérség           =
 |rang                = község
 |alapítás éve        = 1241
-|polgármester        = Tibor Kočiš
+|polgármester        = Gabriel Gavallér
 |irányítószám        = 044 01
 |körzethívószám      = 055
 |népesség            = 1812
 |népesség éve        = 2006
-|népsűrűség          = 65
+|népsűrűség          = 76
 |tengerszint feletti magasság = 188
 |terület             = 28,07
@@ 27. sor: / 26. sor: @@
 |weboldal            =
 }}
-'''Somodi''' ({{ny-sk|Drienovec, korábban Šomody}}) község [[Szlovákia|Szlovákiában]] a [[Kassai kerület]] [[Kassa-vidéki járás]]ában, [[Kassa|Kassától]] 29&nbsp;km-re délnyugatra. 2001-ben 1752 lakosából 1119 szlovák és 587 magyar volt.
+'''Somodi''' ({{ny-sk|Drienovec, korábban Šomody}}) község [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Kassai kerület]] [[Kassa-környéki járás]]ában.
-==Története==
+== Fekvése ==
+[[Kassa|Kassától]] 29&nbsp;km-re délnyugatra, Torna és Szepsi között található.
-A falut [[1255]]-ben a jászói kolostor birtokainak leírásában ''"Sumugy"'' alakban említik először. [[1345]]-ben Szepsi város határleírásában szerepel mint vámszedési joggal rendelkező királyi birtok. Vámja a Tornáról Kassára menő út mellett állt. [[1349]]-ben [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos király]] adománylevelében ''"Sumugy"'' néven szerepel, mint Abaúj vármegye része. [[1387]]-ben [[Luxemburgi Zsigmond|Zsigmond király]] a somodi uradalmat Kapoly Jánosnak adja. Egykori várát [[1317]]-től említik mint királyi várat az abaújvári ispánság tartozékaként. [[1349]]-ben már nem említik, valószínűleg kevéssel előbb pusztult el. A falu a [[14. század]]ban királyi birtok, a [[16. század]]ban a szepesi káptalané. [[1776]]-tól a [[rozsnyó]]i püspökség birtoka. A szepesi káptalan [[1595]]-ben kelt oklevele szerint a mai templom helyén ekkor egy kápolna állt, mely Krisztus Szent Teste tiszteletére volt szentelve. [[1775]] és [[1780]] között épült fel itt a ma is álló templom.
+== Története ==
-Vályi András szerint ''"SOMODI, vagy Somos. Magyar falu Abaúj Várm., földes Ura a’ Rosnyói Püspökség, lakosai külömbfélék, fekszik Szepsihez, és Kis Bodolóhoz nem meszsze, határja jó, vagyonnyai külömbfélék."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
+A falut [[1255]]-ben a jászói kolostor birtokainak leírásában „''Sumugy''” alakban említik először. [[1345]]-ben Szepsi város határleírásában szerepel, mint vámszedési joggal rendelkező királyi birtok. Vámja a Tornáról Kassára menő út mellett állt. [[1349]]-ben [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos király]] adománylevelében „''Sumugy''” néven szerepel, mint Abaúj vármegye része. [[1387]]-ben [[Zsigmond magyar király|Zsigmond király]] a somodi uradalmat Kapoly Jánosnak adja. Egykori várát [[1317]]-től említik mint királyi várat az abaújvári ispánság tartozékaként. [[1349]]-ben már nem említik, valószínűleg kevéssel előbb pusztult el. A falu a [[14. század]]ban királyi birtok, a [[16. század]]ban a szepesi káptalané. A szepesi káptalan [[1595]]-ben kelt oklevele szerint a mai templom helyén ekkor egy kápolna állt, mely Krisztus Szent Teste tiszteletére volt szentelve. [[1776]]-tól a falu a [[rozsnyó]]i püspökség birtoka. [[1775]] és [[1780]] között épült fel itt a ma is álló templom.
+A 18. század végén [[Vályi András]] így ír róla: „''SOMODI, vagy Somos. Magyar falu Abaúj Várm., földes Ura a’ Rosnyói Püspökség, lakosai külömbfélék, fekszik Szepsihez, és Kis Bodolóhoz nem meszsze, határja jó, vagyonnyai külömbfélék.''”<ref>{{Vályi}}</ref>
-Fényes Elek szerint ''"Somodi, nagy magyar falu, Abauj vgyében, Szepsihez nyugotra 1 órányira, a rozsnyói oszágutban, 1226 kath., 1 evang., 7 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Földje mindent jól megterem; erdeje gyönyörü s benne sok fenyves madár és fajdtyuk fogatik. Fördõintézet. E helységben lovasság szokott tanyázni. F. u. a rozsnyói püspök."'' <ref>{{Fényes}}</ref>
+[[Fényes Elek]] [[1851]]-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „''Somodi, nagy magyar falu, Abauj vgyében, Szepsihez nyugotra 1 órányira, a rozsnyói országutban, 1226 kath., 1 evang., 7 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Földje mindent jól megterem; erdeje gyönyörü s benne sok fenyves madár és fajdtyuk fogatik. Fördőintézet. E helységben lovasság szokott tanyázni. F. u. a rozsnyói püspök.''”<ref>{{Fényes}}</ref>
-Abaúj-Torna vármegye monográfiája szerint Somodinak ''"204 háza, 1181 magyar lakosa, körjegyzősége, vasúti-, posta- és táviró-állomása van. Itt van a rozsnyói püspök csinos nyaralója, szép park közepén. A nyaraló berendezése egészen egyszerü. Határában már régebben kutattak kőszenet, a rendszeres kutatást azonban csak a „Kassa-somodi kőszénbánya részvénytársulat” kezdte meg. Van itt egy kisebb csppkőbarlang és egy meleg forrás, mely a püspöki kert egyik sziklájából fakad. „Földvár” nevü dülője onnan nyerte elnevezését, mert ott a török világban földsánczokat emeltek. Római kath. temploma 1780-ben épült. A püspöki nyaralótól északra, a Miglincz-patak völgyében van a regényes fekvésü somodi fürdő, melyet a vármegyéből sokan látogatnak."'' <ref>[[Borovszky Samu]]: Magyarország vármegyéi és városai. Abaúj-Torna vármegye.</ref>
+[[Borovszky Samu]] monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „''204 háza, 1181 magyar lakosa, körjegyzősége, vasúti-, posta- és táviró-állomása van. Itt van a rozsnyói püspök csinos nyaralója, szép park közepén. A nyaraló berendezése egészen egyszerű. Határában már régebben kutattak kőszenet, a rendszeres kutatást azonban csak a „Kassa-somodi kőszénbánya részvénytársulat” kezdte meg. Van itt egy kisebb cseppkőbarlang és egy meleg forrás, mely a püspöki kert egyik sziklájából fakad. „Földvár” nevü dülője onnan nyerte elnevezését, mert ott a török világban földsánczokat emeltek. Római kath. temploma 1780-ben épült. A püspöki nyaralótól északra, a Miglincz-patak völgyében van a regényes fekvésü somodi fürdő, melyet a vármegyéből sokan látogatnak.''”<ref>[[Borovszky Samu]]: Magyarország vármegyéi és városai. Abaúj-Torna vármegye.</ref>
-[[1910]]-ben 1180, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Abaúj-Torna vármegye]] [[Kassai járás]]ához tartozott.
+A [[trianoni békeszerződés|trianoni diktátum]]ig [[Abaúj-Torna vármegye]] [[Csereháti járás]]ához tartozott.
-==Nevezetességei==
-*[[Szent Márton]] tiszteletére szentelt római katolikus temploma [[1780]]-ban épült, védőfal övezi. A templom a [[II. világháború]]ban súlyosan megrongálódott. Külső renoválása [[1983]]-ben a belső [[1986]]-ban történt.
-*Az egykori püspöki kastély 1780-ban épült, [[1838]]-ban Scitovszky János rozsnyói püspök kápolnával bővítette. Parkjában tó található. A kastély az államosítás után oktatási célokat szolgált. A rendszerváltást követően visszakapta a püspökség, ma a Mária-nővérek otthona van benne, akik az épületet fokozatosan hozzák rendbe.
-*A faluban fürdőtelep, ásványvízforrás és cseppkőbarlang is található.
+== Népessége ==
-==Külső hivatkozások==
+[[1910]]-ben 1180-an, túlnyomórészt magyarok lakták.
-*[http://www.obecdrienovec.sk/ Hivatalos oldal]
-*[http://www.retep.sk/drienovec.htm Rövid ismertető]
-*[http://www.e-obce.sk/obec/drienovec/drienovec.html E-obce.sk]
-*[http://www.obce.info/index.php?make=mapa&id=8&obec=670 Községinfó]
-*[http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-286287&pos_y=-1250670&size=full&lang=sk&sipka=1&name=Drienovec%2C%20Ko%9Aice Somodi Szlovákia térképén]
+-ben 1752 lakosából 1119 szlovák és 587 magyar.
-==Jegyzetek==
-{{források}}
+-ben 2126 lakosából 847 szlovák, 617 magyar és 603 roma.
-{{Kassa-vidéki járás}}
+== Nevezetességei ==
-[[Kategória:Szlovákia települései|Somodi]]
+* [[Tours-i Szent Márton|Szent Márton]] tiszteletére szentelt, római katolikus temploma [[1780]]-ban épült, védőfal övezi. A templom a [[második világháború]]ban súlyosan megrongálódott. Külső renoválása [[1983]]-ban, a belső [[1986]]-ban történt.
+* Az egykori püspöki kastély 1780-ban épült, [[1838]]-ban Scitovszky János rozsnyói püspök kápolnával bővítette. Parkjában tó található. A kastély az [[államosítás]] után oktatási célokat szolgált. A rendszerváltást követően visszakapta a püspökség, ma a Máriás-nővérek otthona van benne, akik az épületet fokozatosan hozzák rendbe.
+* A faluban fürdőtelep, ásványvízforrás is található.
+* [[Somodi-barlang]]. Ezt a cseppkőbarlangot 1995-ben [[az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai]] részeként felvették az [[UNESCO]] [[Világörökség]] listára.
+== További információk ==
-[[en:Drienovec]]
+* [http://www.obecdrienovec.sk/ Hivatalos oldal] {{Wayback|url=http://www.obecdrienovec.sk/ |date=20070804025523 }}
-[[eo:Drienovec]]
+* [https://web.archive.org/web/20050802091149/http://www.retep.sk/drienovec.htm Rövid ismertető]
-[[fr:Drienovec]]
+* [http://www.e-obce.sk/obec/drienovec/drienovec.html E-obce.sk]
-[[sk:Drienovec]]
+* [http://www.obce.info/index.php?make=mapa&id=8&obec=670 Községinfó]
+* [http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-286287&pos_y=-1250670&size=full&lang=sk&sipka=1&name=Drienovec%2C%20Ko%9Aice Somodi Szlovákia térképén]
+== Jegyzetek ==
+{{jegyzetek}}
+{{Kassa-környéki járás}}
+{{Nemzetközi katalógusok}}
+{{portál|földrajz}}
+[[Kategória:A Kassa-környéki járás települései|Somodi]]
+[[Kategória:Abaúj-Torna vármegye települései]]