Modrafalva

	Modrafalva (Mudrovce)
	; Modrafalva zászlaja
	; Modrafalva zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Kassa-környéki
Rang	község
Első írásos említés	1406
Polgármester	Iveta Horvátová
Irányítószám	044 47
Körzethívószám	055
Forgalmi rendszám	KS
	Népesség
Teljes népesség	65 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	13 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	416 m
Terület	5,89 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 49′ 40″, k. h. 21° 27′ 00″48.827778°N 21.450000°EKoordináták: é. sz. 48° 49′ 40″, k. h. 21° 27′ 00″48.827778°N 21.450000°E
	Modrafalva weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Modrafalva témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Modrafalva (1899-ig Mudrócz, szlovákul: Mudrovce) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Fekvése

Kassától 24 km-re északkeletre, az Eperjes-Tokaji-hegység északnyugati oldalánál fekszik.

Története

A falu valószínűleg a 13. század végén keletkezett. Kialakulásában a közeli Lipóc vára nagy szerepet játszott, mivel a vár szolgálófalujaként jött létre. 1406-ban „Modrafalua” néven említik először, a lipóci uradalomhoz tartozott. Ekkor 12 portát számláltak a településen, amely hozzávetőleg 80 lakost jelent. 1427-ben Dobi György, 1567-ben Perényi Gábor (mindössze két adózó portával), 1572-ben Homonnay Ferenc birtoka volt. 1591-ben Lipóc várát lerombolták. 1601-ben a terebesi uradalom része volt. A 17. század második felétől a település csaknem elnéptelenedett. 1715-ben 9, 1720-ban 5 jobbágycsalád lakta.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MUDRÓCZ. Mudrovce. Tót falu Sáros Várm. földes Ura a’ K. Kamara, lakosai többfélék, fekszik Keczer Peklinnek szomszédságában, és annak filiája, határja soványos, réttye jó, a’ só fözésnél van keresetre módgyok, fája elég van.”^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Mudrócz, tót falu, Sáros vármegyében, Ránkhoz 1/4 mfd. 25 kath., 136 evang., 6 zsidó lak. F. u. a kamara.”^[3]

A trianoni diktátumig Sáros vármegye Lemesi járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 125, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 69 lakosából 68 szlovák volt.

2011-ben 74 lakosából 71 szlovák.

Nevezetességei

Határában állnak Lipóc (Lipovec) várának romjai. Eredeti neve Éleskő volt és a 13. században az Aba nembeli Demeter fia Sándor építtette. 1440 körül Giskra elfoglalta, 1591-ben rombolták le.

További információk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]