Ránkfüred
Ránkfüred (Herľany) | |||
A herlányi gejzír | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Kassai | ||
Járás | Kassa-környéki | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1487 | ||
Polgármester | Jana Tóthová | ||
Irányítószám | 044 46 | ||
Körzethívószám | 055 | ||
Forgalmi rendszám | KS | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 286 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 29 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 361 m | ||
Terület | 9,91 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 47′, k. h. 21° 29′48.783333°N 21.483333°EKoordináták: é. sz. 48° 47′, k. h. 21° 29′48.783333°N 21.483333°E | |||
Ránkfüred weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ránkfüred témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Ránkfüred (1899-ig Herlein, szlovákul Herľany) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában. Herlánynak vagy Ránkherlánynak is hívják. A mai település Ránkfüred és Zsir egyesítésével jött létre.
Fekvése
[szerkesztés]Kassától 25 km-re, északkeletre található. Üdülőhely a Sóvári-hegységben.
Nevének eredete
[szerkesztés]Névelőtagját a szomszédos Ránkról, utótagját a herlányi fürdőről kapta.
Története
[szerkesztés]Ránkfüred
[szerkesztés]A település az 1431 és 1487 közötti időszakban keletkezett. 1487-ben „poss. Haryan” néven említik először a szinyei uradalom részeként. 1601-ben a terebesi uradalomhoz tartozott. A 17. századtól ismert fürdője. Jódos, vasas, szénsavas vizét évszázadok óta használják gyógykezelésre. Benépesülése azonban csak a 18. század elején kezdődött. Az 1715-ös és 1720-as adóösszeírásokban még nem is említik. 1808-ban említik először fürdőjét.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Herlein, német f., Abauj vgyében, Bánk mellett: 86 kath., 15 evang. lak., kik ide II. József alatt költöztek. Nevezetes ásványos vizéről. Lásd Ránk helységét. F. u. a kamara. Ut. p. Kassa.”[2]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Felső-Kemenczétől északra, alig két kilométerre van Herlány, vagy Herlein és Ránk. A határukban levő hires fürdőhely ránk-herlányi fürdő nevet visel. Mint fürdőről, melynek időszaki forrása különös nevezetesség, a fürdőhelyek közt emlékezünk meg. Herlány vagy Herlein község csak 25 házból áll, 161 magyar, német és tótajku lakossal.”[3]
A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott.
1964-ben csatolták hozzá Zsir községet.
Zsir
[szerkesztés]A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZSÍR. Zsirovecz. Tót falu Abaúj Várm. földes Ura Kácsándi Uraság, lakosai több félék, fekszik Ketzer Peklinhez nem meszsze, mellynek filiája; határja sovány, tűzi fája sints elég.”[4]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zsir, (Zirowcze), Abauj vm. tót falu, Ránkhoz 1 fertálynyira: 54 romai, 41 g. kath., 107 evang., 9 zsidó lak. F. u. gr. Forgács. Ut. p. Kassa.”[2]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Innen délnek fordulva, a 177 lakossal biró kis Zsir falun keresztül Csákányt érjük.”[3]
A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott.
1964-ben csatolták Ránkfüredhez. A település központjától délnyugatra található.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben Ránkfüredet 160-an, többségében szlovákok lakták, jelentős magyar kisebbséggel.
2011-ben 287 lakosából 270 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]Nevezetessége a herlányi gejzír, melynek forrását 1875-ben 404 m-es fúrással találta meg Zsigmondy Vilmos geológus. Vize 32-36 óránként 25-30 m magasra tör fel[forrás?] vastag sugárban. Az erupció időtartama megközelítőleg fél óra. Vizének kezdeti 10 °C-os hőmérséklete a kitörés folyamán közel 18 °C-ra emelkedik.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ a b Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. június 7.)
- ↑ Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.hu. [2018. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. június 7.)