Felsőkemence

	Felsőkemence (Vyšná Kamenica)
	; Felsőkemence zászlaja
	; Felsőkemence zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Kassa-környéki
Rang	község
Polgármester	Ján Mikloš
Irányítószám	044 46
Körzethívószám	055
Forgalmi rendszám	KS
	Népesség
Teljes népesség	331 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	23 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	354 m
Terület	11,33 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 46′ 49″, k. h. 21° 29′ 07″48.780300°N 21.485300°EKoordináták: é. sz. 48° 46′ 49″, k. h. 21° 29′ 07″48.780300°N 21.485300°E
	Felsőkemence weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőkemence témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőkemence (szlovákul: Vyšná Kamenica) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Fekvése

Kassától 22 km-re északkeletre, az Eperjes-Tokaji-hegység nyugati oldalán található.

Története

1420-ban említik először „Kemenche” alakban, de már a 14. században is létezett. Akkoriban a szinyei uradalomhoz tartozott.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Kemencze. Két tót faluk Abaúj Várm. Alsónak földes Ura Kácsándi Uraság, amannak pedig több Uraságok, fekszik ez Regete Ruszkához közel, mellynek filiája, lakosai katolikusok, többen evangelikusok, és reformátusok, határbéli földgyei alsó Kemenczének jó termékenységűek, vagyonnyai jelesek, piatzozása Kassán nem meszsze, Felső Kemenczének pedig határja követses, és soványas, és piatzozása is tovább esik.”^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kemencze (Felső), Horni Kamenic, Abauj vármegyében, tót falu, 60 r. kath., 14 g. kath., 150 evang., 20 ref., 35 zsidó lak. Evang. szentegyház. F. u. gr. Forgács.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Felső-Kemencze 71 házzal, 377 tótajku lakossal. Utolsó postája Herlány, táviró-állomása Kassa.”^[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 337, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2011-ben 266 lakosából 250 szlovák.

Nevezetességei

Evangélikus temploma a 14. század első felében épült. A 16. században reneszánsz stílusban alakították át, majd a 17. században bővítették.

Neves személyek

A templom falán emléktábla hirdeti, hogy itt konfirmálták Kossuth Lajost, Magyarország későbbi kormányzóját.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, 2011. május 30. (Hozzáférés: 2018. június 6.)

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, 2011. május 30. (Hozzáférés: 2018. június 6.)

[1]

[2]

[3]

[4]