Ugrás a tartalomhoz

Tornaújfalu

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tornaújfalu (Turnianska Nová Ves)
Tornaújfalu zászlaja
Tornaújfalu zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásKassa-környéki
Rangközség
Első írásos említés1340
PolgármesterKoleszár János
Irányítószám044 02
Körzethívószám055
Forgalmi rendszámKS
Népesség
Teljes népesség308 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség50 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság172 m
Terület6,42 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 34′ 40″, k. h. 20° 53′ 15″48.577800°N 20.887500°EKoordináták: é. sz. 48° 34′ 40″, k. h. 20° 53′ 15″48.577800°N 20.887500°E
Tornaújfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tornaújfalu témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tornaújfalu (szlovákul: Turnianska Nová Ves) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Kassától 35 km-re délnyugatra, a Bódva partján található.

Története

[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorszakban is éltek emberek. A község területén, a Drozdová dűlőben kőkorszaki kőszerszám készítő műhely és hallstatt kori cserépmaradványok kerültek elő. A Kenderföld dűlő területén a La Tène-kultúra, a római kor és a korai szláv korszak különböző tárgyi emlékeit találták. Az Alsó-Hármasholdas dűlőben a bükki kultúra és a korai szláv kor maradványaira bukkantak. A 8–9. századból származó régészeti leletek tanúsága szerint szláv település volt itt, mely az egyik legrégibbnek bizonyult a mai Kelet-Szlovákia területén. A Várhegyen egykor földvár állt, melyet szintén szláv eredetűnek tartanak. Anonymus Gesta Hungaroruma szerint a honfoglalás után a Bódva vidékét Bors vezér népe szállta meg.

A mai települést 1340-ben „Wyfalu" alakban említik először a tornai váruradalom részeként, mint Tekus ispán (comes) utódainak birtokát. Közülük Lászlót tartják a Tornay család alapítójának. A falu elődje valószínűleg a tatárjárás áldozatául esett és a később alapított települést már Újfalunak nevezték.

1617-ben a tornai uradalommal együtt a Keglevich család birtoka lett. 1578-tól több török támadás érte, járványok, háborúk pusztították. A falu a 17.–18. század fordulóján majdnem kihalt. 1720-tól a lakosság pótlására főként német lakosság települt ide. 1773-ban német-magyar vegyes lakosságú település. 1815-ben a község nevét Tornaújfalura változtatták. 1828-ban 69 házban 560 lakos élt itt. 1831-ben súlyos kolerajárvány pusztított, melyet 1862-ben, 1866-ban és 1873-ban újabb járványok követtek.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ujfalu (Torna), Abauj-Torna vmegyében, magyar falu, Tornához délre 1/2 órányira, a Bódva mellett: 539 kath. lak., s paroch. templommal. Termékeny határa mindenféle gabonát és sok kendert terem; rétjei kövérek; juhtenyésztése nevezetes. F. u. gróf Keglevics. Ut. p. Rosnyó."[2]

1903-ban és 1904-ben két tragikus végű nagy tűzvész során előbb a Felvég, majd az Alvég égett le szinte teljesen.

Borovszky monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Torna-Ujfalu, 79 házzal, 527 magyar lakossal. Postája és távirója Torna."[3]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Tornai járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része.

1964-ben Tornaújfalut összevonták Bódvavendégivel és Tornahorvátival, az egyesített község a Nová Bodva, azaz Újbódva nevet kapta. 1989-ben, a rendszerváltást követően újra önálló település lett.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 470-en, túlnyomórészt magyar anyanyelvűek lakták.

2001-ben 362 lakosából 329 magyar és 32 szlovák volt.

2011-ben 324 lakosából 297 magyar és 25 szlovák volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A Keresztelő Szent János tiszteletére emelt, római katolikus templom eredetileg egy 1328-ból származó gótikus építmény, melyet – miután több tűzvész miatt is további javításokat végeztek rajta – 1780-ban barokk stílusban építettek át. Legutolsó átépítése a 19. század második felében történt.
  • Klasszicista stílusban, 1772-ben épült a reformátusok temploma, melyhez csak a 19. század közepén toldhattak tornyot, és ez is átvészelt kisebb-nagyobb károkkal több tűzvészt. 1960-ban és 1998-ban renoválták.
  • A két templom közti területen egy régi porta most tájházként szolgál. Itt őrzik a népi kultúra megmaradt emlékeit, használati tárgyakat, viseleteket, szerszámokat.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  3. ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.   → elektronikus elérhetőség Abaúj-Torna vármegye.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Tornaújfalu&oldid=27364106”