Regeteruszka

	Regeteruszka (Ruskov)
; Regeteruszka címere	; Regeteruszka zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Kassa-környéki
Rang	község
Első írásos említés	1303
Polgármester	Peter Smrčo
Irányítószám	044 19
Körzethívószám	055
Forgalmi rendszám	KS
	Népesség
Teljes népesség	1572 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	69 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	228 m
Terület	20,21 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 40′ 56″, k. h. 21° 25′ 57″48.682222°N 21.432500°EKoordináták: é. sz. 48° 40′ 56″, k. h. 21° 25′ 57″48.682222°N 21.432500°E
	Regeteruszka weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Regeteruszka témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Regeteruszka (szlovákul: Ruskov kiejtése^ⓘ) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Fekvése

Kassától 18 km-re délkeletre, az Ósva-patak bal oldalán fekszik.

Története

1303-ban „Ruzka” néven említik először, Szalánc várának uradalmához tartozott, és az Aba nemzetséghez tartozó Szaláncziak 1303-as osztozásakor Lőrinc fia Lászlónak jutott. 1329-1330-ban Lőrinc fia László Drugeth Vilmosnak adta át cserébe.

1332-ben már állt temploma is. A pápai tizedjegyzék adatai szerint papja 1334-ben 12, 1335-ben 10 garas pápai tizedet fizetett. 1427-ben 24 portát számláltak a településen, ami mintegy 120 lakost jelent. 1553-ban 11 portája volt, 1565-ben 28 gazda és 12 zsellér lakta.

A 18. század elején majdnem teljesen elnéptelenedett. 1746-ban 127 lakosa volt, közülük 49 római katolikus és 34 kálvinista.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Regete Ruszka, Göncz Ruszka. Két magyar falu Abaúj Várm.; Regete Ruszkának földes Ura Gróf Forgách Uraság; amannak pedig Krajnik Úr, a’ kinek lakó helye vagyon itten; lakosaik katolikusok, és reformátusok, fekszenek az ország-útban, Vilmányhoz nem meszsze; határbéli földgyeik jól termők, vagyonnyaik külömbfélék.”^[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Regete-Ruszka, Ruszkow, tót-magyar falu, Abauj vgyében, ut. p. Kassához keletre 2 mfdnyire: 375 kath., 150 ref., 4 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Földei nem igen termékenyek, de erdeje sok. F. u. gr. Forgács.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Györkétől délre fekszik Regete-Ruszka 89 házzal, 634 magyar és tót lakossal. Itt van a m. kir. államvasutak trachit-kőbányája, melyben évenként körülbelül 25,000 köbm. Követ fejtenek. Postája: Garbócz-Bogdány, távirója Nagy-Szaláncz.”^[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott, majd az új Csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.

Népessége

1880-ban 593 lakosából 141 magyar, 420 szlovák és 13 német anyanyelvű volt. Ebből 407 római katolikus, 105 református, 45 görög katolikus, 25 izraelita és 11 evangélikus vallású volt.

1890-ben 634 lakosából 74 magyar és 528 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 654 lakosából 77 magyar és 569 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 725 lakosából 397 magyar, 319 szlovák, 8 horvát és 1 német anyanyelvű volt. Ebből 566 római katolikus, 76 református, 57 görög katolikus, 22 izraelita és 4 evangélikus vallású volt.

1921-ben 670 lakosából 8 magyar és 620 csehszlovák volt.

1930-ban 844 lakosából 1 magyar és 818 csehszlovák volt.

1941-ben 1021 lakosából 592 magyar és 403 szlovák volt.

1970-ben 1196 lakosából 3 magyar és 1177 szlovák volt.

1980-ban 1251 lakosából 10 magyar és 1226 szlovák volt.

1991-ben 1265 lakosából 6 magyar és 1251 szlovák volt.

2001-ben 1309 lakosából 6 magyar és 1279 szlovák volt.

2011-ben 1393 lakosából 3 magyar, 1273 szlovák és 98 ismeretlen nemzetiségű.

Neves személyek

Itt született 1603-ban Csáky István tárnokmester.

További információk

Források

Györffy György:Abaújvármegye.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. május 3.)

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. május 3.)

[1]

[2]

[3]

[4]