Ugrás a tartalomhoz

Felsőmislye

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felsőmislye (Vyšná Myšľa)
Felsőmislye zászlaja
Felsőmislye zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásKassa-környéki
Rangközség
Első írásos említés1325
PolgármesterPaulína Guľášová
Irányítószám044 15
Körzethívószám055
Forgalmi rendszámKS
Népesség
Teljes népesség957 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség107 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság233 m
Terület8,87 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 38′ 02″, k. h. 21° 23′ 15″48.633900°N 21.387500°EKoordináták: é. sz. 48° 38′ 02″, k. h. 21° 23′ 15″48.633900°N 21.387500°E
Felsőmislye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőmislye témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőmislye (szlovákul: Vyšná Myšľa) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Kassától 14 km-re délkeletre, az Ósva-patak partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

1325-ben „Felmisle” néven említik először abban az oklevélben, melyben Péter mislyei prépost átengedi az egri püspökségnek a Sajó völgyében fekvő „Keren” nevű birtokot. 1332-ben a pápai tizedjegyzék két Mislye falut említ. 1427-ben 25 portát számláltak a faluban, ami arra enged következtetni, hogy kb. 125 lakosa lehetett. 1435-ben „Kismisle”, 1456-ban „Eghaz Mysle” alakban szerepel oklevélben. Vegyes magyar-szlovák lakosságú település volt, majd a 18. századtól egyre inkább a szlovákok kerültek többségbe.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: "Alsó, és Felső Misle. Két magyar falu Abaúj Várm. földes Ura a’ Tudományi Kintstár, lakosai katolikusok, fekszenek Kassához 1 3/4 órányira, határjok közép termékenységű, vagyonnyaik jelesek, Alsó Misle határjának egy részét az áradások járják néha."[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Mislye (Felső), tót-német-magyar falu, Abauj vmegyében: 705 r. kath., 45 ref., 7 zsidó lak. F. u. a tudományi kincstár.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Felső-Mislyét magyarok és tótok lakják, számszerint 765. Házainak száma 128. Az ujabb időben pusztított nagy tűzvész után megcsinosodva épült ujjá. Felső-Mislye határában szintén találtak kő- és bronzkori maradványokat. Nem messze Felső-Mislyétől egyesül a Tárcza a Hernáddal.”[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott, ezután Csehszlovákia része lett. 1938-ban újra magyar uralom alá került, 1944-ben a 4. ukrán front csapatai foglalták el. A második világháború után a magyarokat kitelepítették.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 757-en, többségében szlovák anyanyelvűek lakták, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 852 lakosából 844 szlovák volt.

2011-ben 951 lakosából 893 szlovák volt.

2021-ben 957 lakosából 905 (+1) szlovák, 4 (+1) magyar, 25 cigány, (+1) ruszin, 6 egyéb és 17 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Római katolikus temploma 1894-ben épült.
  • A falu határában található a 13. század második felében épült régi templom romja.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, 2011. május 30. (Hozzáférés: 2018. április 16.)
  5. ↑ ma7.sk

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Felsőmislye&oldid=26306538”