Szalánchuta

	Szalánchuta (Slanská Huta)
	; Szalánchuta zászlaja
	; Szalánchuta zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Kassa-környéki
Rang	község
Első írásos említés	1772
Polgármester	Daniel Stančík
Irányítószám	044 17
Körzethívószám	055
Forgalmi rendszám	KS
	Népesség
Teljes népesség	239 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	14 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	462 m
Terület	14,16 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 35′ 56″, k. h. 21° 27′ 52″48.598889°N 21.464444°EKoordináták: é. sz. 48° 35′ 56″, k. h. 21° 27′ 52″48.598889°N 21.464444°E
	Szalánchuta weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Szalánchuta témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Szalánchuta (szlovákul: Slanská Huta) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Fekvése

Kassától 26 km-re délkeletre, a magyar határ mellett fekszik.

Története

Területe a középkorban Szalánc várának uradalmához tartozott; magát a falut a 18. században építették Újszállás határában. Birtokosai a szalánci uradalom urai, a Forgách grófok voltak; alső lakói az itt működő üveghutában dolgozó zsellérek. Első írásos emléke 1722-ben kelt, amikor még Újszállás része volt. Önállóságát 1880-ban nyerte el.

Vályi András szerint: „HUTA. Elegyes falu Abaúj Várm. földes Ura G. Forgách Uraság, fekszik Regete Ruszkához nem meszsze, mellynek filiája, ’s vidékje hozzá hasonlító.”^[2]

Fényes Elek szerint: „Hutta, tót falu, Abauj vmegyében, 271 kath. lak. Fekszik nagy erdőségek közt. F. u. gr. Forgács. Ut. p. Kassa.”^[3]

Abaúj-Torna vármegye monográfiája szerint: „Ujszállástól alig 2000 lépésre, a 771 méter magas Kis-Milic hegy lábánál fekszik Szaláncz-Huta 42 házzal és 213 tót lakossal. Postája és távirója szintén N.-Szalánczon van. Vadregényesen emelkednek a háttérben a Kis-Milic fölé fokozatosan tornyosuló Szárhegy (809 m.) Nyerges (825 m.) s végül a Nagy-Milic (869 m.) meredek kúpjai. A Nagy-Milictől keletre emelkedő 801 m. magas Orita-hegy egyik magas völgyében van a tiz hold terjedelmü Izra-tó sűrü erdő közepette. Igazi kis tengerszem, melyhez csak ugy hozzáfüzik a mesebeli szerelmes pár regéjét, mint bármely más tengerszemhez.”^[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 249, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 238 lakosából 236 szlovák volt.

2011-ben 205 lakosából 198 szlovák.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 25.)

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 25.)

[1]

[2]

[3]

[4]