Ugrás a tartalomhoz

Kelecsenyborda

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kelecsenyborda (Košický Klečenov)
Nagyboldogasszony templom
Nagyboldogasszony templom
Kelecsenyborda zászlaja
Kelecsenyborda zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásKassa-környéki
Rangközség
Első írásos említés1384
PolgármesterMichal Kmec
Irányítószám044 45
Körzethívószám055
Forgalmi rendszámKS
Népesség
Teljes népesség296 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség20 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság342 m
Terület13,40 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 45′, k. h. 21° 31′48.750000°N 21.516667°EKoordináták: é. sz. 48° 45′, k. h. 21° 31′48.750000°N 21.516667°E
Kelecsenyborda weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kelecsenyborda témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kelecsenyborda (szlovákul: Košický Klečenov) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában. Borda és Kelecseny községek összevonásával jött létre.

Fekvése

[szerkesztés]

Kassától 19 km-re keletre, az Eperjes-Tokaji-hegység nyugati oldalán található.

Története

[szerkesztés]

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BORDA. Szabad puszta Abaúj Vármegyében.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Borda, puszta, Abauj vmgyében, Regete-Ruszkához 1 1/2 órányira: 30 kath., 5 evang., 1 ref., 3 zsidó lak.”[3]

Bordát a 19. század második felében csatolták Kelecsenyhez.

Kelecseny

[szerkesztés]

1384-ben említik először.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KELECSÉNY. Klecsenov. Elegyes magyar, és tót falu Abaúj Várm. földes Ura Szerencsi Uraság, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik Karácsondhoz közel, határja tágas, és közép termékenységű, piatzozás’ helye távol van.”[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kelecsény, (Kleczenon), orosz falu, Abauj vmegyében, Kassához keletre 2 1/4 órányira, a zemplényi postautban: 25 r. kath., 211 g. kath. lak. Görög kath. anyaszentegyház. Vendégfogadó. Szép erdő. F. u. gróf Szirmay.”[3]

A 19. század második felében csatolták Kelecsenyhez Bordát.

Kelecsenyborda

[szerkesztés]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Innen 3 kilométerre van Kelecseny-Borda kisközség 236 lakossal, 51 házzal. Ez a táj egyike a legregényesebbnek; valóságos szorost alkot a dargói hágó, melyen át Zemplénbe visz az út. A szorost 1849-ben szintén megszállották a magyar csapatok, hogy a Kassát megszállva tartó osztrákokat oldaltámadással nyugtalanítsák, de visszaverettek. Az 1849. jan. 4-iki kassai csata elvesztése után nem lehetett többé szerepe a hadviselésben a szorosnak.[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 253, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 266 lakosából 265 szlovák volt.

2011-ben 274 lakosából 261 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt görögkatolikus temploma.
  • A községtől 4,5 km-re északnyugatra található Bordafürdő, melynek vize különösen a reumatikus betegségek gyógyítására alkalmas.
  • A község területén egykori monogenetikus vulkán krátere található.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. a b Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. a b Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2018. június 2.)
  4. Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, Hiba: Érvénytelen idő. (Hozzáférés: 2018. június 2.)

További információk

[szerkesztés]