Ugrás a tartalomhoz

Alsócsáj

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alsócsáj (Nižný Čaj)
Alsócsáj zászlaja
Alsócsáj zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásKassa-környéki
Rangközség
Első írásos említés1335
PolgármesterMonika Obšitošová (SMER-SD)
Irányítószám044 16
Körzethívószám055
Forgalmi rendszámKS
Népesség
Teljes népesség286 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség93 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság206 m
Terület2,95 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 40′, k. h. 21° 24′48.666667°N 21.400000°EKoordináták: é. sz. 48° 40′, k. h. 21° 24′48.666667°N 21.400000°E
Alsócsáj weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Alsócsáj (szlovákul: Nižný Čaj) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Kassától 15 km-re délkeletre, az Ósva-patak partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

A falu területén már a 9–10. században laktak emberek. Régen a szomszédos Felsőcsájjal képzett egy települést. A mai falu első említése 1335-ben történik, az Aba nemzetség birtokolta. Már 1746-ban is vegyes magyar-szlovák lakossága volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó Csáj. Magyar falu Abaúj Vármegyében, birtokosai külömbféle Urak, fekszik Olsva vize mellett, Kassától más fél mértföldnyire, mivel földgyeinek fele nehezebben miveltetik, és legelője is marháinak nem elegendő, ámbár Kassának szomszédságában van, mindazáltal a’ második Osztályba tétettetett.”[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Csáj (Alsó), magyar-tót falu, Abauj vgyében, Bologdhoz 1 fertálynyira, 114 r. kath., 30 g. kath., 81 ref., 15 zsidó lak. F. u. Bodnár, Rátkay, Bónis. Ut. p. Szinnye.”[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Alatta fekszik Felső-Csáj és Alsó-Csáj, az előbbinek 56 háza, 328 magyar és tót lakosa, az utóbbinak 31 házban 174 magyar és tót lakosa van. Postája mind a kettőnek Garbócz-Bogdány, távirója Alsó-Mislye. E két község közt bronzkori tárgyakat találtak.”[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott, majd az új Csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 218-an, többségében magyar anyanyelvűek lakták, jelentős szlovák kisebbséggel.

2001-ben 260 szlovák lakosa volt.

2011-ben 274 lakosából 245 szlovák volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Krisztus király tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1926-ban épült.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, 2011. május 30. (Hozzáférés: 2018. április 23.)

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Alsócsáj&oldid=26303926”