Füzérnádaska
Füzérnádaska (Trsťany) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Kassai | ||
Járás | Kassa-környéki | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1288 | ||
Polgármester | Rudolf Pupala | ||
Irányítószám | 044 45 | ||
Körzethívószám | 055 | ||
Forgalmi rendszám | KS | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 302 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 39 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 249 m | ||
Terület | 6,59 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 45′ 30″, k. h. 21° 24′ 21″48.758333°N 21.405833°EKoordináták: é. sz. 48° 45′ 30″, k. h. 21° 24′ 21″48.758333°N 21.405833°E | |||
Füzérnádaska weboldala | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Füzérnádaska (szlovákul: Trsťany) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Kassától 13 km-re északkeletre, az Ósva-patak jobb oldalán, annak egyik mellékágának partján fekszik.
Története
[szerkesztés]1288-ban az Aba nembeli Dénes mester végrendeletében említik „Felnadasd” néven először, akkori birtokosa az Aba nemzetség volt. Következő említése 1332-ben „Nadazd” alakban történik, amikor Budun fia Mihály tiltakozik amiatt, hogy Mikcs szlavón bán és Pál fia Imre elfoglalták itteni birtokát. 1335-ben apja, Domonkos halála után fia az abaújnádasdi László birtokát Drugeth Vilmosnak adományozta. 1427-ben 14 portát számláltak a „Kys Nadasd” néven említett faluban, amely mintegy 70 lakost jelent. 1477-ben az abaújnádasdi László fia Domokos birtoka. 1553-ban „Nadaska” falunak hat portája volt mintegy 30 lakossal, a falu birtokosa Losonczi István. 1565-ben 18 család lakott itt, közülük 12 paraszt és 6 zsellércsalád volt. A 16. században lakói reformátusok lettek. 1598-ban 21 háza állt. 1696-ban említik lutheránus templomát, ebben a feljegyzésben megjegyzik azt is, hogy a 16. század második felétől a faluban főként szlovákok éltek. A 18. századra a falu lakossága visszaesett, 1715-ben csak 3, 1720-ban 4 család lakta. 1773-ban ismét szlovák többségű faluként említik.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „NÁDASKA. Treszecani. Tót falu Abaúj Várm. földes Ura G. Forgách Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Felső Oltsvához nem meszsze, és annak filiája, határja sovány, és réttyeiben az áradások károkat okoznak.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótára szerint: „Nádaska, Treszcany, tót falu, Abauj vmegyében, az Osva mellett, 102 kath., 88 evang., 19 ref., 8 zsidó lak. F. u. gr. Forgács. Ut. p. Kassa.”[3]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Csákánytól nyugatra Abauj-Nádaska és Györgyi házait látjuk fehérleni, az Osva peremét alkotó fensikon. Az előbbinek 26 háza és 168 tót lakosa van; az utóbbinak 28 háza 213 lakossal, kik szintén tótok. Postája mindkettőnek Bődön van.”[4]
A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1851-ben 102 katolikus, 88 lutheránus, 19 kálvinista és 8 zsidó lakta.
1910-ben 218, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 236 lakosából 235 szlovák volt.
2011-ben 260 lakosából 254 szlovák volt.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, 2011. május 30. (Hozzáférés: 2018. május 28.)