Ugrás a tartalomhoz

Abaújrákos

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Abaújrákos (Rákoš)
Abaújrákos zászlaja
Abaújrákos zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásKassa-környéki
Rangközség
Első írásos említés1387
PolgármesterIgor Antoni (független)
Irányítószám044 16
Körzethívószám055
Forgalmi rendszámKS
Népesség
Teljes népesség359 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség33 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság331 m
Terület10,56 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 38′ 45″, k. h. 21° 25′ 28″48.645833°N 21.424444°EKoordináták: é. sz. 48° 38′ 45″, k. h. 21° 25′ 28″48.645833°N 21.424444°E
Abaújrákos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Abaújrákos témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Abaújrákos (szlovákul Rákoš) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Kassától 18 km-re, délkeletre fekszik.

Története

[szerkesztés]

1337-ben említik először, Szalánc várának uradalmához tartozott. 1427-ben hat portát számláltak a faluban. Az okiratok szerint a településen a 16. századtól jelennek meg a szlovákok.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RÁKOS. Tót falu Abaúj Vármegyében, földes Ura Gróf Forgáts Uraság, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Regete pusztához nem meszsze, határja ollyan, mint Újszállásé, harmadik osztálybéli.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Rákos, tót-magyar falu, Abauj vmegyében, Regete-Ruszkához 3 fertálynyira: 120 kath., 91 ref., 4 zsidó lak. F. u. gr. Forgács.[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Rákos kisközség 48 házzal, 255 magyar és tót ajku lakossal. Postája Garbócz-Bogdány, távirója: N.-Szaláncz. Széplaktól kezdve is érdekes a Tárcza és Ósva közén elvonuló út, melynek tájképi szépségét az Eperjes-tokaji hegyláncz erdőfödte magas kúpjai emelik, de Rákos felé, a sötét rengetegen át magasabbra és magasabbra emelkedve, egyre érdekesebbé, sőt vadregényessé válik.[4]

1920 előtt Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott, majd az új Csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.

Népessége

[szerkesztés]

1746-ban 65 lakosa volt, míg 1851-ben 215, vegyesen magyarok és szlovákok.

1910-ben 199-en lakták, közülük 130 magyar, 63 szlovák anyanyelvű.

1991-ben 309 lakosa volt.

2001-ben 343 lakosából 325 szlovák volt.

2011-ben 353 lakosából 280 szlovák volt.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. András, Vályi: Magyar országnak leírása. mek.oszk.hu, 2015. szeptember 21. (Hozzáférés: 2018. április 22.)
  3. Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2018. április 22.)
  4. Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu, 2011. május 30. (Hozzáférés: 2018. április 22.)

További információk

[szerkesztés]