Hernádzsadány

	Hernádzsadány (Ždaňa)
; Hernádzsadány címere	; Hernádzsadány zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Kassa-környéki
Rang	község
Első írásos említés	1270
Polgármester	Ján Kokarda
Irányítószám	044 11
Körzethívószám	055
Forgalmi rendszám	KS
	Népesség
Teljes népesség	1383 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	248 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	178 m
Terület	5,44 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 36′ 17″, k. h. 21° 21′ 00″48.604722°N 21.350000°EKoordináták: é. sz. 48° 36′ 17″, k. h. 21° 21′ 00″48.604722°N 21.350000°E
	Hernádzsadány weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Hernádzsadány témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hernádzsadány (szlovákul: Ždaňa) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Fekvése

Kassától 15 km-re délkeletre, a Hernád bal partján fekszik.

Története

1222-ben a váradi regestrumban említik először „Sudan” néven. Az Aba nemzetség birtoka, majd a család férfiági kihalása után, 1335-ben Károly Róbert király a Drugetheknek adta. 1415-től vámszedőhely lett. 1427-ben 36 portát számláltak a faluban, ezzel a nagyobb falvak közé számított. A 16. század első felében a magyar trónért folyó háborúk a község fejlődését is visszavetették. 1555-ben 5 és fél portát számoltak a településen. Ezután főként magyar lakossággal telepítették be és vegyes magyar-szlovák falu volt, mindvégig magyar többséggel. 1715-ben 8 család élt itt, 1720-ban 11 telek volt a faluban. A 18. században több környékbeli faluhoz hasonlóan katolikus szlovák lakosság érkezett ide.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZSADÁNY. Magyar falu Abaúj Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, és reformátusok, fekszik A. Mislyének szomszédságában, mellynek filiája; Osva, Tarcza, és Hernád’ öszve folyásaihoz is közel; határja jól termő.”^[2]

A lakosság száma különösen a 19. század elején növekedett meg. 1828-ban már 762 lakosa volt, akik főként mezőgazdaságból éltek.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zsadány, Abauj vm. magyar f. A. Mislyéhez 3/4-re: 310 r. kath., 78 g. kath., 1 evang., 215 ref., 130 zsidó lak. Ref. szentegyház. Synagóga. A Tarcza vize itt egyesül a Hernáddal. Határa termékeny; különösen rétjei buja növésüek; halászata nem megvetendő. F. u. Bónis, Horváth, Ocskay, Péchy, b. Orbán s m. Ut. posta Kassa.”^[3]

Borovszky Samu monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Csány közvetlen szomszédságában fekszik Zsadány, a füzéri járás és a járásbiróság székhelye. Csinos falu 165 házzal, 671 magyar és tót lakossal. Postája helyben van, távirója Csányban. Itt Pallaghy János örököseinek a jelenlegi földbirtokosoknak csinos urilakuk van.”^[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott, majd az új Csehszlovák államhoz csatolták. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része.

A II. világháború után magyar lakosságát kitelepítették, 2001-ben mindössze négy magyar lakta.

Népessége

1880-ban 763 lakosából 440 magyar, 271 szlovák és 30 német anyanyelvű volt. Ebből 391 római katolikus, 177 református, 96 izraelita, 93 görög katolikus és 6 evangélikus vallású volt.

1890-ben 671 lakosából 291 magyar és 360 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 858 lakosából 596 magyar és 249 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 970 lakosából 793 magyar és 112 szlovák anyanyelvű volt.

1921-ben 893 lakosából 72 magyar, 79 zsidó és 705 csehszlovák volt. Ebből 601 római katolikus, 146 református, 84 izraelita, 55 görög katolikus és 2 evangélikus vallású volt.

1930-ban 968 lakosából 32 magyar és 896 csehszlovák volt.

1941-ben 1016 lakosából 938 magyar és 78 szlovák volt.

1991-ben 1291 lakosából 4 magyar és 1233 szlovák volt.

2001-ben 1335 lakosából 4 magyar és 1298 szlovák volt.

2011-ben 1351 lakosából 5 cigány, 4 magyar és 1255 szlovák volt.

2021-ben 1383 lakosából 11 (+27) cigány, 3 (+10) magyar, (+5) ruszin, 2 (+1) egyéb, 1264 (+6) szlovák és 103 ismeretlen nemzetiségű volt.^[5]

Nevezetességei

A Segítő Szűz Mária tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1907-ben épült romantikus stílusban.
Evangélikus temploma a 18. század utolsó harmadában épült.

További információk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2018. január 5.)
↑ ma7.sk

Források

Elena Miroššayová: Pohrebisko v Ždani v kontexte vývoja severného Potisia v dobe halštatskej

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[4] Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2018. január 5.)

[5] 7.sk

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]