Bunyita
Bunyita (Bunetice) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Kassai | ||
Járás | Kassa-környéki | ||
Rang | község | ||
Polgármester | Peter Taiš | ||
Irányítószám | 044 47 | ||
Körzethívószám | 055 | ||
Forgalmi rendszám | KS | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 89 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 10 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 425 m | ||
Terület | 8,35 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 51′ 37″, k. h. 21° 23′ 39″48.860278°N 21.394167°EKoordináták: é. sz. 48° 51′ 37″, k. h. 21° 23′ 39″48.860278°N 21.394167°E | |||
Bunyita weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Bunyita témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Bunyita (szlovákul: Bunetice) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Kassától 25 km-re északkeletre, az Ósva-patak jobb oldalán található.
Története
[szerkesztés]A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BUNYITA. Bunyevitze. Tót falu Sáros Vármegyében, birtokosai Ketzer Urak, lakosai egyesűltek, és katolikusok, fekszik Ketzer Peklinnek szomsédságában, mellynek filiája, e’ helységnek határja néhol sovány, és réttyei ritka fűvet teremnek, erdeje nintsen, de más középszerű javai szerént, második Osztálybéli.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bunyitha, tót falu, Sáros vármegyében, Boroszlóhoz 1/4 órányira: 18 r., 62 g. kath., 58 evang., 6 zsidó lak. F. u. Keczer nemzetség.”[3]
A trianoni diktátumig Sáros vármegye Lemesi járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 138, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 107 szlovák lakosa volt.
2011-ben 85 lakosából 78 szlovák volt.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.