Sárosófalu

	Sárosófalu (Opiná)
	; Sárosófalu zászlaja
	; Sárosófalu zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Kassai
Járás	Kassa-környéki
Rang	község
Első írásos említés	1229
Polgármester	Imrich Taiš
Irányítószám	044 47
Körzethívószám	055
Forgalmi rendszám	KS
	Népesség
Teljes népesség	196 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	17 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	367 m
Terület	11,95 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 48° 51′ 00″, k. h. 21° 25′ 30″48.850000°N 21.425000°EKoordináták: é. sz. 48° 51′ 00″, k. h. 21° 25′ 30″48.850000°N 21.425000°E
	Sárosófalu weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Sárosófalu témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ez a szócikk a szlovákiai településről szól. Hasonló címmel lásd még: Ófalu (egyértelműsítő lap).

Sárosófalu (szlovákul: Opiná) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Fekvése

Kassától 25 km-re északkeletre, az Ósva-patak bal partján fekszik.

Története

1418-ban „Opyna” néven említik először. Ekkor Lipóci Péter és Koksói János birtoka. 1427-ben a lipóci váruradalom része, 16 portával Doby György a birtokosa. A 15. században többnyire zálogbirtok. 1567-ben másfél portával és 15 lakossal Kecer Ferenc, Kecer András és Kóta György tulajdona. 1578-ban 5 jobbágy és 6 zsellércsalád élt itt. 1598-ban 11 ház állt a faluban. 1715-ben 13 adózója volt. 1787-ben 30 házában 301 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ÓFALU. Tót falu Sáros Várm. földes Ura Keczer Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Eperjeshez egy mértföldnyire, patakja mellett, földgye termékeny, réttye, legelője, fája van, piatzozó helyétől sints meszsze.”^[2]

1828-ban 56 háza és 443 lakosa volt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Ófalu, Opina, tót falu, Sáros vmegyében, Keczer Lipóczhoz 1/4 órányira: – 215 kath., 170 evang., 15 zsidó lak. Két kastély, vizi malom. Szép erdő. F. u. a Keczer nemzetség. Ut. p. Böki.”^[3]

A trianoni diktátumig Sáros vármegye Lemesi járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 261, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 182 lakosából 181 szlovák volt.

2011-ben 201 lakosából 199 szlovák.

Nevezetességei

Római katolikus temploma a 16. század elején épült, a 18. és 19. században átépítették.
Kastélya 1689-ben épült, 1840-ben klasszicista stílusban építették át.
Evangélikus temploma 1926-ban épült az 1792-ben épített korábbi templom alapjain.

További információk

Képes ismertető (szlovákul)
E-obce.sk
Községinfó
Sárosófalu Szlovákia térképén
Rövid ismertető Archiválva 2021. június 12-i dátummal a Wayback Machine-ben

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]