Ugrás a tartalomhoz

„Somodi” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
kép
30. sor: 30. sor:


== Története ==
== Története ==
A falut [[1255]]-ben a jászói kolostor birtokainak leírásában ''"Sumugy"'' alakban említik először. [[1345]]-ben Szepsi város határleírásában szerepel mint vámszedési joggal rendelkező királyi birtok. Vámja a Tornáról Kassára menő út mellett állt. [[1349]]-ben [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos király]] adománylevelében ''"Sumugy"'' néven szerepel, mint Abaúj vármegye része. [[1387]]-ben [[Luxemburgi Zsigmond|Zsigmond király]] a somodi uradalmat Kapoly Jánosnak adja. Egykori várát [[1317]]-től említik mint királyi várat az abaújvári ispánság tartozékaként. [[1349]]-ben már nem említik, valószínűleg kevéssel előbb pusztult el. A falu a [[14. század]]ban királyi birtok, a [[16. század]]ban a szepesi káptalané. [[1776]]-tól a [[rozsnyó]]i püspökség birtoka. A szepesi káptalan [[1595]]-ben kelt oklevele szerint a mai templom helyén ekkor egy kápolna állt, mely Krisztus Szent Teste tiszteletére volt szentelve. [[1775]] és [[1780]] között épült fel itt a ma is álló templom.
A falut [[1255]]-ben a jászói kolostor birtokainak leírásában ''"Sumugy"'' alakban említik először. [[1345]]-ben Szepsi város határleírásában szerepel mint vámszedési joggal rendelkező királyi birtok. Vámja a Tornáról Kassára menő út mellett állt. [[1349]]-ben [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos király]] adománylevelében ''"Sumugy"'' néven szerepel, mint Abaúj vármegye része. [[1387]]-ben [[Zsigmond magyar király|Zsigmond király]] a somodi uradalmat Kapoly Jánosnak adja. Egykori várát [[1317]]-től említik mint királyi várat az abaújvári ispánság tartozékaként. [[1349]]-ben már nem említik, valószínűleg kevéssel előbb pusztult el. A falu a [[14. század]]ban királyi birtok, a [[16. század]]ban a szepesi káptalané. [[1776]]-tól a [[rozsnyó]]i püspökség birtoka. A szepesi káptalan [[1595]]-ben kelt oklevele szerint a mai templom helyén ekkor egy kápolna állt, mely Krisztus Szent Teste tiszteletére volt szentelve. [[1775]] és [[1780]] között épült fel itt a ma is álló templom.


Vályi András szerint ''"SOMODI, vagy Somos. Magyar falu Abaúj Várm., földes Ura a’ Rosnyói Püspökség, lakosai külömbfélék, fekszik Szepsihez, és Kis Bodolóhoz nem meszsze, határja jó, vagyonnyai külömbfélék."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
Vályi András szerint ''"SOMODI, vagy Somos. Magyar falu Abaúj Várm., földes Ura a’ Rosnyói Püspökség, lakosai külömbfélék, fekszik Szepsihez, és Kis Bodolóhoz nem meszsze, határja jó, vagyonnyai külömbfélék."'' <ref>{{Vályi}}</ref>

A lap 2012. szeptember 24., 16:31-kori változata

 A településen világörökségi helyszín található 
Somodi (Drienovec)
Somodi - Szent Márton templom.
Somodi - Szent Márton templom.
Somodi zászlaja
Somodi zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásKassa-vidéki
Rangközség
Első írásos említés1241
PolgármesterTibor Kočiš
Irányítószám044 01
Körzethívószám055
Forgalmi rendszámKS
Népesség
Teljes népesség2366 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség65 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság188 m
Terület28,07 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 36′ 40″, k. h. 20° 56′ 50″48.611111°N 20.947222°EKoordináták: é. sz. 48° 36′ 40″, k. h. 20° 56′ 50″48.611111°N 20.947222°E
Somodi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Somodi témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Somodi (szlovákul: Drienovec, korábban Šomody) község Szlovákiában a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában, Kassától 29 km-re délnyugatra. 2001-ben 1752 lakosából 1119 szlovák és 587 magyar volt.

Története

A falut 1255-ben a jászói kolostor birtokainak leírásában "Sumugy" alakban említik először. 1345-ben Szepsi város határleírásában szerepel mint vámszedési joggal rendelkező királyi birtok. Vámja a Tornáról Kassára menő út mellett állt. 1349-ben Nagy Lajos király adománylevelében "Sumugy" néven szerepel, mint Abaúj vármegye része. 1387-ben Zsigmond király a somodi uradalmat Kapoly Jánosnak adja. Egykori várát 1317-től említik mint királyi várat az abaújvári ispánság tartozékaként. 1349-ben már nem említik, valószínűleg kevéssel előbb pusztult el. A falu a 14. században királyi birtok, a 16. században a szepesi káptalané. 1776-tól a rozsnyói püspökség birtoka. A szepesi káptalan 1595-ben kelt oklevele szerint a mai templom helyén ekkor egy kápolna állt, mely Krisztus Szent Teste tiszteletére volt szentelve. 1775 és 1780 között épült fel itt a ma is álló templom.

Vályi András szerint "SOMODI, vagy Somos. Magyar falu Abaúj Várm., földes Ura a’ Rosnyói Püspökség, lakosai külömbfélék, fekszik Szepsihez, és Kis Bodolóhoz nem meszsze, határja jó, vagyonnyai külömbfélék." [2]

Fényes Elek szerint "Somodi, nagy magyar falu, Abauj vgyében, Szepsihez nyugotra 1 órányira, a rozsnyói oszágutban, 1226 kath., 1 evang., 7 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Földje mindent jól megterem; erdeje gyönyörü s benne sok fenyves madár és fajdtyuk fogatik. Fördõintézet. E helységben lovasság szokott tanyázni. F. u. a rozsnyói püspök." [3]

Abaúj-Torna vármegye monográfiája szerint Somodinak "204 háza, 1181 magyar lakosa, körjegyzősége, vasúti-, posta- és táviró-állomása van. Itt van a rozsnyói püspök csinos nyaralója, szép park közepén. A nyaraló berendezése egészen egyszerü. Határában már régebben kutattak kőszenet, a rendszeres kutatást azonban csak a „Kassa-somodi kőszénbánya részvénytársulat” kezdte meg. Van itt egy kisebb csppkőbarlang és egy meleg forrás, mely a püspöki kert egyik sziklájából fakad. „Földvár” nevü dülője onnan nyerte elnevezését, mert ott a török világban földsánczokat emeltek. Római kath. temploma 1780-ben épült. A püspöki nyaralótól északra, a Miglincz-patak völgyében van a regényes fekvésü somodi fürdő, melyet a vármegyéből sokan látogatnak." [4]

1910-ben 1180, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott.

Nevezetességei

  • Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1780-ban épült, védőfal övezi. A templom a II. világháborúban súlyosan megrongálódott. Külső renoválása 1983-ben a belső 1986-ban történt.
  • Az egykori püspöki kastély 1780-ban épült, 1838-ban Scitovszky János rozsnyói püspök kápolnával bővítette. Parkjában tó található. A kastély az államosítás után oktatási célokat szolgált. A rendszerváltást követően visszakapta a püspökség, ma a Máriás-nővérek otthona van benne, akik az épületet fokozatosan hozzák rendbe.
  • A faluban fürdőtelep, ásványvízforrás is található.
  • Somodi-barlang. Egy cseppkőbarlang, amelyet 1995-ben az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai részeként felvettek az UNESCO Világörökség listára.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Abaúj-Torna vármegye.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Somodi&oldid=12372061”