Ugrás a tartalomhoz

„Somodi” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
SamatBot (vitalap | szerkesztései)
a kozmetikai javítások
bővítés
1. sor: 1. sor:
{{Világörökség-portál4}}
{{Világörökség-portál4}}
{{Szlovák település infobox
'''Somodi''' ({{ny-sk|Drienovec, korábban Šomody}}) falu [[Szlovákia|Szlovákiában]] a [[Kassai kerület]] [[Kassa-vidéki járás]]ában.
|név = Somodi
|helyi név = Drienovec
|kép =
|képaláírás =
|régió = Kassai
|kerület = Kassai
|járás = Kassa-vidéki
|kistérség =
|rang = község
|alapítás éve = 1241
|polgármester = Tibor Kočiš
|irányítószám = 044 01
|körzethívószám = 055
|népesség = 1812
|népesség éve = 2006
|népsűrűség = 65
|tengerszint feletti magasság = 188
|terület = 28,07
|koordn_fok = 48
|koordn_perc = 36
|koordn_mperc = 30
|koorde_fok = 20
|koorde_perc = 57
|koorde_mperc = 00
|weboldal =
}}
'''Somodi''' ({{ny-sk|Drienovec, korábban Šomody}}) község [[Szlovákia|Szlovákiában]] a [[Kassai kerület]] [[Kassa-vidéki járás]]ában.
2001-ben 1752 lakosából 1119 szlovák és 587 magyar volt.
2001-ben 1752 lakosából 1119 szlovák és 587 magyar volt.


7. sor: 34. sor:


==Története==
==Története==
A falut [[1255]]-ben a jászói kolostor birtokainak leírásában ''"Sumugy"'' alakban említik először. [[1345]]-ben Szepsi város határleírásában szerepel mint vámszedési joggal rendelkező királyi birtok. Vámja a Tornáról Kassára menő út mellett állt. [[1349]]-ben [[I. Lajos|Nagy Lajos király]] adománylevelében ''"Sumugy"'' néven szerepel, mint Abaúj vármegye része. [[1387]]-ben [[Luxemburgi Zsigmond|Zsigmond király]] a somodi uradalmat Kapoly Jánosnak adja. Egykori várát [[1317]]-től említik mint királyi várat az abaújvári ispánság tartozékaként. [[1349]]-ben már nem említik, valószínűleg kevéssel előbb pusztult el. A falu a [[14. század]]ban királyi birtok, a [[16. század]]ban a szepesi káptalané. [[1776]]-tól a [[rozsnyó]]i püspökség birtoka. A szepesi káptalan [[1595]]-ben kelt oklevele szerint a mai templom helyén ekkor egy kápolna állt, mely Krisztus Szent Teste tiszteletére volt szentelve. [[1775]] és [[1780]] között épült fel itt a ma is álló templom.
A falut [[1255]]-ben említik először.

Egykori várát [[1317]]-től említik mint királyi várat az abaújvári
Vályi András szerint ''"SOMODI, vagy Somos. Magyar falu Abaúj Várm., földes Ura a’ Rosnyói Püspökség, lakosai külömbfélék, fekszik Szepsihez, és Kis Bodolóhoz nem meszsze, határja jó, vagyonnyai külömbfélék."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
ispánság tartozékaként. [[1349]]-ben már nem említik, valószínűleg kevéssel előbb pusztult el. A falu a [[14. század]]ban királyi birtok, a [[16. század]]ban a szepesi káptalané. [[1776]]-tól a [[rozsnyó]]i püspökség birtoka.

Fényes Elek szerint ''"Somodi, nagy magyar falu, Abauj vgyében, Szepsihez nyugotra 1 órányira, a rozsnyói oszágutban, 1226 kath., 1 evang., 7 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Földje mindent jól megterem; erdeje gyönyörü s benne sok fenyves madár és fajdtyuk fogatik. Fördõintézet. E helységben lovasság szokott tanyázni. F. u. a rozsnyói püspök."'' <ref>{{Fényes}}</ref>

Abaúj-Torna vármegye monográfiája szerint Somodinak ''"204 háza, 1181 magyar lakosa, körjegyzősége, vasúti-, posta- és táviró-állomása van. Itt van a rozsnyói püspök csinos nyaralója, szép park közepén. A nyaraló berendezése egészen egyszerü. Határában már régebben kutattak kőszenet, a rendszeres kutatást azonban csak a „Kassa-somodi kőszénbánya részvénytársulat” kezdte meg. Van itt egy kisebb csppkőbarlang és egy meleg forrás, mely a püspöki kert egyik sziklájából fakad. „Földvár” nevü dülője onnan nyerte elnevezését, mert ott a török világban földsánczokat emeltek. Római kath. temploma 1780-ben épült. A püspöki nyaralótól északra, a Miglincz-patak völgyében van a regényes fekvésü somodi fürdő, melyet a vármegyéből sokan látogatnak."'' <ref>[[Borovszky Samu]]: Magyarország vármegyéi és városai. Abaúj-Torna vármegye.</ref>

[[1910]]-ben 1180, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Abaúj-Torna vármegye]] [[Kassai járás]]ához tartozott.
[[1910]]-ben 1180, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Abaúj-Torna vármegye]] [[Kassai járás]]ához tartozott.


==Nevezetességei==
==Nevezetességei==
*Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus temploma [[1780]]-ban épült, védőfal övezi.
*[[Szent Márton]] tiszteletére szentelt római katolikus temploma [[1780]]-ban épült, védőfal övezi. A templom a [[II. világháború]]ban súlyosan megrongálódott. Külső renoválása [[1983]]-ben a belső [[1986]]-ban történt.
*Az egykori püspöki kastély 1780-ban épült, [[1838]]-ban Scitovszky János rozsnyói püspök kápolnával bővítette. Parkjában tó található. A kastély az államosítás után oktatási célokat szolgált. A rendszerváltást követően visszakapta a püspökség, ma a Mária-nővérek otthona van benne, akik az épületet fokozatosan hozzák rendbe.
*A faluban egykori püspöki kastély (1780), fürdőtelep, ásványvízforrás és cseppkőbarlang is található.
*A faluban fürdőtelep, ásványvízforrás és cseppkőbarlang is található.


==Külső hivatkozások==
==Külső hivatkozások==
*[http://www.obecdrienovec.sk/ Hivatalos oldal]
*[http://www.retep.sk/drienovec.htm Rövid ismertető]
*[http://www.retep.sk/drienovec.htm Rövid ismertető]
*[http://www.e-obce.sk/obec/drienovec/drienovec.html E-obce.sk]
*[http://www.obce.info/index.php?make=mapa&id=8&obec=670 Községinfó]
*[http://mapy.zoznam.sk/index.pl?zoom=6&pos_x=-286287&pos_y=-1250670&size=full&lang=sk&sipka=1&name=Drienovec%2C%20Ko%9Aice Somodi Szlovákia térképén]

==Jegyzetek==
<references/>

{{Kassa-vidéki járás}}
{{Kassa-vidéki járás}}



A lap 2008. december 7., 19:54-kori változata

 A településen világörökségi helyszín található 
Somodi (Drienovec)
Somodi zászlaja
Somodi zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásKassa-vidéki
Rangközség
Első írásos említés1241
PolgármesterTibor Kočiš
Irányítószám044 01
Körzethívószám055
Forgalmi rendszámKS
Népesség
Teljes népesség2366 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség65 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság188 m
Terület28,07 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 36′ 40″, k. h. 20° 56′ 50″48.611111°N 20.947222°EKoordináták: é. sz. 48° 36′ 40″, k. h. 20° 56′ 50″48.611111°N 20.947222°E
Somodi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Somodi témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Somodi (szlovákul: Drienovec, korábban Šomody) község Szlovákiában a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában. 2001-ben 1752 lakosából 1119 szlovák és 587 magyar volt.

Fekvése

Kassától 29 km-re délnyugatra fekszik.

Története

A falut 1255-ben a jászói kolostor birtokainak leírásában "Sumugy" alakban említik először. 1345-ben Szepsi város határleírásában szerepel mint vámszedési joggal rendelkező királyi birtok. Vámja a Tornáról Kassára menő út mellett állt. 1349-ben Nagy Lajos király adománylevelében "Sumugy" néven szerepel, mint Abaúj vármegye része. 1387-ben Zsigmond király a somodi uradalmat Kapoly Jánosnak adja. Egykori várát 1317-től említik mint királyi várat az abaújvári ispánság tartozékaként. 1349-ben már nem említik, valószínűleg kevéssel előbb pusztult el. A falu a 14. században királyi birtok, a 16. században a szepesi káptalané. 1776-tól a rozsnyói püspökség birtoka. A szepesi káptalan 1595-ben kelt oklevele szerint a mai templom helyén ekkor egy kápolna állt, mely Krisztus Szent Teste tiszteletére volt szentelve. 1775 és 1780 között épült fel itt a ma is álló templom.

Vályi András szerint "SOMODI, vagy Somos. Magyar falu Abaúj Várm., földes Ura a’ Rosnyói Püspökség, lakosai külömbfélék, fekszik Szepsihez, és Kis Bodolóhoz nem meszsze, határja jó, vagyonnyai külömbfélék." [2]

Fényes Elek szerint "Somodi, nagy magyar falu, Abauj vgyében, Szepsihez nyugotra 1 órányira, a rozsnyói oszágutban, 1226 kath., 1 evang., 7 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Földje mindent jól megterem; erdeje gyönyörü s benne sok fenyves madár és fajdtyuk fogatik. Fördõintézet. E helységben lovasság szokott tanyázni. F. u. a rozsnyói püspök." [3]

Abaúj-Torna vármegye monográfiája szerint Somodinak "204 háza, 1181 magyar lakosa, körjegyzősége, vasúti-, posta- és táviró-állomása van. Itt van a rozsnyói püspök csinos nyaralója, szép park közepén. A nyaraló berendezése egészen egyszerü. Határában már régebben kutattak kőszenet, a rendszeres kutatást azonban csak a „Kassa-somodi kőszénbánya részvénytársulat” kezdte meg. Van itt egy kisebb csppkőbarlang és egy meleg forrás, mely a püspöki kert egyik sziklájából fakad. „Földvár” nevü dülője onnan nyerte elnevezését, mert ott a török világban földsánczokat emeltek. Római kath. temploma 1780-ben épült. A püspöki nyaralótól északra, a Miglincz-patak völgyében van a regényes fekvésü somodi fürdő, melyet a vármegyéből sokan látogatnak." [4]

1910-ben 1180, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott.

Nevezetességei

  • Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1780-ban épült, védőfal övezi. A templom a II. világháborúban súlyosan megrongálódott. Külső renoválása 1983-ben a belső 1986-ban történt.
  • Az egykori püspöki kastély 1780-ban épült, 1838-ban Scitovszky János rozsnyói püspök kápolnával bővítette. Parkjában tó található. A kastély az államosítás után oktatási célokat szolgált. A rendszerváltást követően visszakapta a püspökség, ma a Mária-nővérek otthona van benne, akik az épületet fokozatosan hozzák rendbe.
  • A faluban fürdőtelep, ásványvízforrás és cseppkőbarlang is található.

Külső hivatkozások

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Abaúj-Torna vármegye.