Somodi
A településen világörökségi helyszín található |
Somodi (Drienovec) | |||
Somodi - Szent Márton templom. | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Kassai | ||
Járás | Kassa-vidéki | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1241 | ||
Polgármester | Tibor Kočiš | ||
Irányítószám | 044 01 | ||
Körzethívószám | 055 | ||
Forgalmi rendszám | KS | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2366 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 65 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 188 m | ||
Terület | 28,07 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 36′ 40″, k. h. 20° 56′ 50″48.611111°N 20.947222°EKoordináták: é. sz. 48° 36′ 40″, k. h. 20° 56′ 50″48.611111°N 20.947222°E | |||
Somodi weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Somodi témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Somodi (szlovákul: Drienovec, korábban Šomody) község Szlovákiában a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában, Kassától 29 km-re délnyugatra. 2001-ben 1752 lakosából 1119 szlovák és 587 magyar volt.
Története
A falut 1255-ben a jászói kolostor birtokainak leírásában "Sumugy" alakban említik először. 1345-ben Szepsi város határleírásában szerepel mint vámszedési joggal rendelkező királyi birtok. Vámja a Tornáról Kassára menő út mellett állt. 1349-ben Nagy Lajos király adománylevelében "Sumugy" néven szerepel, mint Abaúj vármegye része. 1387-ben Zsigmond király a somodi uradalmat Kapoly Jánosnak adja. Egykori várát 1317-től említik mint királyi várat az abaújvári ispánság tartozékaként. 1349-ben már nem említik, valószínűleg kevéssel előbb pusztult el. A falu a 14. században királyi birtok, a 16. században a szepesi káptalané. 1776-tól a rozsnyói püspökség birtoka. A szepesi káptalan 1595-ben kelt oklevele szerint a mai templom helyén ekkor egy kápolna állt, mely Krisztus Szent Teste tiszteletére volt szentelve. 1775 és 1780 között épült fel itt a ma is álló templom.
Vályi András szerint "SOMODI, vagy Somos. Magyar falu Abaúj Várm., földes Ura a’ Rosnyói Püspökség, lakosai külömbfélék, fekszik Szepsihez, és Kis Bodolóhoz nem meszsze, határja jó, vagyonnyai külömbfélék." [2]
Fényes Elek szerint "Somodi, nagy magyar falu, Abauj vgyében, Szepsihez nyugotra 1 órányira, a rozsnyói oszágutban, 1226 kath., 1 evang., 7 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Földje mindent jól megterem; erdeje gyönyörü s benne sok fenyves madár és fajdtyuk fogatik. Fördõintézet. E helységben lovasság szokott tanyázni. F. u. a rozsnyói püspök." [3]
Abaúj-Torna vármegye monográfiája szerint Somodinak "204 háza, 1181 magyar lakosa, körjegyzősége, vasúti-, posta- és táviró-állomása van. Itt van a rozsnyói püspök csinos nyaralója, szép park közepén. A nyaraló berendezése egészen egyszerü. Határában már régebben kutattak kőszenet, a rendszeres kutatást azonban csak a „Kassa-somodi kőszénbánya részvénytársulat” kezdte meg. Van itt egy kisebb csppkőbarlang és egy meleg forrás, mely a püspöki kert egyik sziklájából fakad. „Földvár” nevü dülője onnan nyerte elnevezését, mert ott a török világban földsánczokat emeltek. Római kath. temploma 1780-ben épült. A püspöki nyaralótól északra, a Miglincz-patak völgyében van a regényes fekvésü somodi fürdő, melyet a vármegyéből sokan látogatnak." [4]
1910-ben 1180, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott.
Nevezetességei
- Szent Márton tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1780-ban épült, védőfal övezi. A templom a II. világháborúban súlyosan megrongálódott. Külső renoválása 1983-ben a belső 1986-ban történt.
- Az egykori püspöki kastély 1780-ban épült, 1838-ban Scitovszky János rozsnyói püspök kápolnával bővítette. Parkjában tó található. A kastély az államosítás után oktatási célokat szolgált. A rendszerváltást követően visszakapta a püspökség, ma a Máriás-nővérek otthona van benne, akik az épületet fokozatosan hozzák rendbe.
- A faluban fürdőtelep, ásványvízforrás is található.
- Somodi-barlang. Egy cseppkőbarlang, amelyet 1995-ben az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai részeként felvettek az UNESCO Világörökség listára.
Külső hivatkozások
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Abaúj-Torna vármegye.