Ugrás a tartalomhoz

Migléc

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Miglécnémeti szócikkből átirányítva)
Ez a szócikk a szlovákiai településről szól. Hasonló címmel lásd még: Németi (egyértelműsítő lap).
Migléc (Milhosť)
A község. Háttérben a migléci bányató
A község. Háttérben a migléci bányató
Migléc zászlaja
Migléc zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületKassai
JárásKassai
Rangközség
Első írásos említés1220
PolgármesterNagy István
Irányítószám044 58
Körzethívószám055
Forgalmi rendszámKS
Népesség
Teljes népesség392 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség49 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság166 m
Terület7,84 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 32′ 20″, k. h. 21° 16′ 00″48.538889°N 21.266667°EKoordináták: é. sz. 48° 32′ 20″, k. h. 21° 16′ 00″48.538889°N 21.266667°E
Migléc weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Migléc témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Migléc, régebbi nevén Miglécnémeti (1899-ig Miglécz, szlovákul: Milhosť) falu Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Kassától 21 km-re délre, a magyar határ mellett fekszik Szina és Kenyhec községek szomszédságában, a hidasnémeti határátkelőtől 1-1,5 km-re. Lakosságának 80%-a magyar anyanyelvű. A község 7,84 km² területen terül el 166 m tengerszint feletti magasságban.

Története

[szerkesztés]

Migléc (Felnémet) nevét először 1220-ban említik a Váradi regestrumban „Felnémet” néven. A „Migléc” nevet a 15. századtól viseli a falu.

Német telepesek laktak itt, akik 1205–1209 között érkeztek. A 13. században Felnémet is egyike volt – a másik két Németi nevű településsel együtt – annak a 10 királynéi német telepesfalunak, amelyet a vizsolyi ispánság fogott össze.

A három Németi nevű falut még a király adta Menne dajkának, a szász István fia Mihály feleségének, aki IV. Lászlót és testvérét, Máriát szoptatta.

1299-ben Mihály ispán és fia István, valamint György budai polgár úgy osztotta meg a három falut, hogy Felnémeti és Középnémeti keleti fele Mihályéké, nyugati fele Györggyé lett. Középnémetit és Alnémetit pedig három évig közösen használták. Az 1319-es osztozáskor Felnémetin 10 telek Györgynek jutott. 1331-ben István Felnémeti részét elzálogosította Miklós fia Györgynek.

Egy Szent Mihály kápolnáról is említés esik 1322-ből, de nem tudjuk hol állhatott.

1450-ben a Hegyaljai család birtokokat szerez a községben. Az 1500-as évekig a község területén csak német lakosság él. Csak a 16. században érkeztek meg az első magyar családok. Ennek következtében csökkent a német lakosság aránya. Az 1600-as évek után már nincsenek feljegyzések német telepesekről, ám egyre több szlovák család költözött a falu területére. 1720-ban a magyar és szlovák lakosság száma megegyezett. Az 1787-es évben megérkeztek az első zsidók és 1850 után a romák is.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MIGLÉCZ. Magyar falu Abaúj Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai többfélék, fekszik Kenyhecznek szomszédságában, és annak filiája, határja néhol sovány, és nehezen miveltetik, épületre való fája nints, vagyonnyai középszerűek.”[2]

A falu pecsétje 1839-ből származik, ami alapján aztán elkészült Migléc címere a 20. század 90-es éveiben.

A falu azelőtt különböző neveken volt említve, mint például: „Középnémeti”, „Kisnémeti” vagy „Középkisnémeti”. Ez az oka annak, hogy Miglécet még manapség is Miglécnémetiként emlegetik annak ellenére, hogy a szomszédos község régiesen viszont Abaújszina.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Miglécz, magyar falu, Abauj vgyében, a Hernád völgyében, Kassához délre 2 1/2 mfdnyire: 280 kath., 147 ref., 70 zsidó lak. Ref. szentegyház. Gazdag róna határ. F. u. Turánszky, Krajnik, Oláh, Szentmiklósy.”[3]

Borovszky monográfiasorozatának Abaúj-Torna vármegyét tárgyaló része szerint: „Kenyhecztől délre van Miglécz község 68 házzal és 406 magyar és tót ajku lakossal. Postája Abauj-Szina, távirója Hidas-Németi.”[4]

A trianoni diktátumig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, ezután az új csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.

1993-ig Kenyheccel (szlovákul: Kechnec) együtt alkotta Hraničná pri Hornáde községet, azóta ismét önálló község.

A község megnevezései

[szerkesztés]
  • 1403 – Felsekysnemethy, Myglez
  • 1405 – Kysnemety, Mikliz
  • 1415 – Kis Németi, Miglész
  • 1427 – Migles
  • 1512 – Kis Nemethi
  • 1523 – Migleznemethy
  • 1746 – Miglécz
  • 1773-1786, 1790, 1808 – Miglécz
  • 1863-1902, 1920-1938 – Migléc
  • 1907-1913, 1938-1945 – Miglécnémeti
  • 1945-1947 – Migléc
  • 1948-1964 – Milhosť
  • 1964-1985 – Hraničná pri Hornáde, határfalu a Hernád mellett (Migléc & Kenyhec)
  • 1993 – Milhosť (megszerezte önállóságát), Migléc

A községnév változásai

[szerkesztés]
A falu elejét jelölölő kétnyelvű tábla

A Csehszlovák Köztársaság megalakulása után, 1918-ban Migléc határfalu lett Magyarország és Szlovákia között. A bécsi döntést követően, 1938-ban Magyarország részévé válik Miglécnémeti néven. A második világháborút befejezve Migléc ismét a Csehszlovák Köztársasághoz tartozik. Az 1945-ös és 47-es évek alatt Migléc a falu neve, viszont már 1948-tól egészen 1964-ig a szlovák neve használatos, ami Milhosť (olv.:Milhoszty). A községet 1964-ben egyesítették a szomszédos Kenyhec faluval, így a Hraničná pri Hornáde, časť Milhosť (olv.:Hranyicsná pri Hornágye, csaszty Milhoszty) nevet kapta, ami annyit tesz, mint: Határfalu a Hernád mellett, Migléc rész. 1986-ban ismét új nevet kapott a falu, mert hozzácsatolták Szina községhez, így lett Seňa, časť Milhosť (olv.: Szenya, csaszty Milhoszty): Szina, Migléc rész.

Ez az állapot nem volt a legelőnyösebb a falu fejlődését tekintve, bekövetkezett kulturális és anyagi visszaesése. A lakosok kérésére – 28 évi összekapcsolás után a szomszédos falvakkal – 1993. január 1-jén már mint önálló község jelenik meg. Ettől az évtől használatos a falu elejét és véget jelző kétnyelvű tábla (Milhosť/Migléc), mivel a lakosok több, mint a fele magyar nemzetiségű.

Ádám és Éva-az egyik legrégebbi sírkövek a migléci temetőben

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 424-en, túlnyomórészt magyarok lakták.

2001-ben 344 lakosából 189 szlovák és 144 magyar.

2011-ben 379 lakosából 223 szlovák és 106 magyar.

2021-ben 392 lakosából 294 szlovák, 90 magyar (23%), 8 ismeretlen nemzetiségű.[5]

A címer

[szerkesztés]

A pecséten – amely 1839-ből származik – a „Miglécz helység petsétje 1839“ felirat látható és az ábra, amely alapján a címer is elkészült.

A címer: zöld pázsiton két földműves látható kalappal a fejükön. Egyikük kezében cséphadaró. A második alak kaszát tart. Közöttük ekevas és kaszafenő fén van elhelyezve. A piros égbolton ragyogóan süt az aranyszínű nap.

http://www.ngw.nl/heraldrywiki/images/b/b3/Milhost.jpg

Itt születtek

[szerkesztés]

Frisch Ármin (1866. január 13. – Budapest, 1948. április 13.)[6][7] magyarországi zsidó tanár, rabbi, irodalomtörténész.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) / Hungarian Electronic Library. mek.oszk.hu. [2022. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 15.)
  3. ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Arcanum Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 15.)
  4. ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. szeptember 15.)
  5. ↑ SODB2021 - Population - Basic results. www.scitanie.sk. (Hozzáférés: 2022. január 27.)
  6. ↑ Archivált másolat. [2021. május 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. május 19.)
  7. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest XIII. kerületi polgári halotti akv. 419/1948. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 31.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Migléc&oldid=27284502”